Az iráni tisztviselők és a média egyre inkább Kínát tekintik lehetséges diplomáciai hídként Washington felé, miközben Abbas Araghchi külügyminiszter a februárban kezdődött háború óta másodszor látogatott Pekingbe. Útja egybeesett Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump jövő heti találkozójának előkészületeivel.
Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán közölte Araghcsival, hogy Peking kész „konstruktív szerepet” vállalni a nemzetközi viták rendezésében. Egyúttal arra sürgette Iránt és az Egyesült Államokat, hogy építsék újjá tárgyalási mechanizmusukat, és folytassanak érdemi egyeztetéseket a rendezetlen kérdésekről.
Araghchi láthatóan nagy jelentőséget tulajdonított a tárgyalásoknak. Később az X-en azt írta, hogy a kínai partnerekkel folytatott egyeztetéseken meghozott döntések „meghatározzák majd a régió jövőbeli stratégiai egyensúlyát, mérhetetlen következményekkel”.
Látogatására Hszi Csin-ping kínai elnök szeptember 24-re tervezett washingtoni találkozója előtt került sor. A Hszi–Trump-találkozón várhatóan az iráni háború és Kína Teheránnal fenntartott gazdasági kapcsolatai is szóba kerülnek.
Kína nyilvánosan nem ajánlotta fel, hogy közvetlenül közvetít Teherán és Washington között, diplomáciai súlya, valamint az Iránnal, az Egyesült Államokkal és a közel-keleti országokkal fenntartott kapcsolatai miatt azonban egyre több iráni véleményformáló szerint Peking nagyobb szerepet vállalhatna.
Kínának már van tapasztalata az iráni közvetítésben. 2023-ban Peking segített tető alá hozni azt a megállapodást, amely több évnyi ellenségeskedés után helyreállította Irán és Szaúd-Arábia diplomáciai kapcsolatait.
Egyes iráni lapok és elemzők szerint Kína abban is segíthetne, hogy Iránt és az arab államokat egy szélesebb körű regionális megállapodásba vonják be, nem pedig csupán az amerikai–iráni diplomácia közvetítőjeként lépne fel.
Vang szerdán kijelentette, hogy Kína támogatja az Irán és a regionális országok közötti párbeszédet, amely a területi szuverenitás és a nemzetbiztonság tiszteletben tartásán alapul. Szerinte a jelenlegi közel-keleti biztonsági architektúrát is meg kell reformálni és meg kell erősíteni.
Peking diplomáciai támogatása Teherán iránt csütörtökön az ENSZ-ben is megmutatkozott, amikor Kína és Oroszország megvétózta az Egyesült Államok által támogatott határozatot, amely meghosszabbította volna az Iránnal szembeni szankciókat nyomon követő szakértői testület mandátumát. A határozatra 11 ország szavazott igennel, két ország nemmel, kettő pedig tartózkodott.
Az iráni konzervatívok a vétót a változó nemzetközi rend bizonyítékaként értékelték. A Rouydad24 ugyanakkor óva intett attól, hogy a megfigyelési mechanizmus megszűnését a szankciók feloldásával azonosítsák, rámutatva, hogy Washington az ENSZ keretein kívül is kiterjedt gazdasági nyomásgyakorlási eszközökkel rendelkezik.
Peking nyilvános álláspontja egyelőre óvatosabb az Iránban megfogalmazott várakozások egy részénél. Kína felajánlotta, hogy konstruktív szerepet vállal a diplomáciai erőfeszítésekben, de nem jelentette be, hogy közvetítőként lépne fel Teherán és Washington között – írta meg az Iranintl.
