Kapitány István szerint Magyarország gázellátása az orosz import nélkül is biztosítható, több alternatív beszerzési lehetőség áll rendelkezésre. A miniszter Paks II. felülvizsgálatáról, Paks I. üzemidejéről és az energiatárolási kapacitásokról is beszélt.
A Telexnek adott pénteki interjújában Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter megoldhatónak nevezte Magyarország gázellátását orosz import nélkül is, adta hírül a Kárpátinfó. Közölte, hogy az országnak több irányból van lehetősége földgázt beszerezni, ezért az ellátással kapcsolatban nem lesz gond.
„Meg lesz oldva Magyarország gázellátása orosz gáz nélkül is jövő októberben, ha úgy alakul a helyzet, ahogy most látszik” – fogalmazott Kapitány István.
A miniszter arra reagált, hogy az uniós döntés értelmében 2027. október 1-jétől nem lehet orosz gázt importálni. Mint mondta, Magyarország magas orosz kitettsége nem abból adódik, hogy más területekről ne lehetne gázt beszerezni, hanem abból, hogy az orosz import jelentette a gazdaságosabb megoldást.
Kapitány István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mainál jobban is lehetett volna diverzifikálni a beszerzést, az előző kormány azonban az orosz importra alapozott.
Alternatív forrásokról tárgyalnak
A miniszter elmondása szerint továbbra is Oroszországból érkezik a gáz és az olaj jelentős része, ami gazdaságilag hatékony. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen további irányokból lehet szintén gazdaságilag hatékony módon beszerezni energiahordozókat.
Kapitány István szerint rendelkezésre állnak alternatív források, amelyekből növelhető a beszerzés, és erről már folynak a tárgyalások.
„Magyarország gázellátását biztosítani tudjuk versenyképes áron” – jelentette ki a gazdasági és energetikai miniszter.
Paks II.-ről az év végéig döntenek
Kapitány István az interjúban a paksi atomerőművekről is beszélt. Elmondta, hogy az év végéig befejezik a Paks II. projekt felülvizsgálatát, ezt követően pedig döntést hoznak arról, hogy szükség van-e az új atomerőműre.
A miniszter szerint Magyarország energiaellátásának helyzete 2013–14 óta megváltozott, a napenergiás erőművek teljesítménye már meghaladja a 8 ezer megawattot.
A problémát a szűkös energiatárolási kapacitások jelentik. Magyarországon jelenleg mintegy 800 megawattnyi energia tárolására van lehetőség, ezt a kapacitást azonban 2030-ig jelentősen növelni szeretnék.
Paks I. esetében közben vizsgálják az üzemidő újabb 20 évvel történő meghosszabbítását is. Kapitány István szerint a megváltozott technikai lehetőségek miatt erre van lehetőség.
Az orosz energiahordozók kérdése korábban is napirenden volt Magyarországon. Magyar Péter májusban arról beszélt, hogy az ukrajnai háború lezárását követően szerinte az Európai Unió visszatérhet az orosz gáz beszerzéséhez, miközben kormánya az energiaforrások minél nagyobb diverzifikációjára törekszik.
Az Európai Unió orosz gázról való leválása ugyanakkor már korábban konkrét szabályozási folyamat részévé vált. Az uniós Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői 2025 decemberében megállapodásra jutottak az orosz gázimport fokozatos megszüntetéséről, amely a vezetékes földgázra és az LNG-re egyaránt kiterjed.
Az orosz gáz európai szerepe ennek ellenére továbbra is jelentős. Szeptemberben rekordszintre emelkedett az orosz LNG európai importja, miközben az EU már döntött az orosz energiahordozóktól való fokozatos elszakadásról.
A paksi energiatermelés kérdése a nyáron a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt is előtérbe került. Augusztusban a kormány dunai fenékküszöb építését rendelte el Paksnál, hogy biztosítani lehessen az atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszintet.
Néhány nappal később már arról érkezett tájékoztatás, hogy ütemezetten halad a fenékküszöb építése, és emelkedett a Duna vízszintje Paksnál. A paksi energiaellátás kérdése így az elmúlt időszakban több szempontból is kiemelt témává vált.
