A térképen keskeny rés, az energiapiacon megkerülhetetlen átjáró, a Hormuzi-szoros körül ismét sűrűsödnek a fenyegetések.
Irán egy tanker megtámadását jelentette be, miközben Donald Trump szeptember 18-án új szankciós törvényt írt alá. A két fejlemény különböző módon nehezíti az energia kereskedelmét: az egyik a hajók biztonságát, a másik az üzletek feltételeit érinti.
A Gulf News szeptember 19-i tudósítása az iráni állami televízióra hivatkozva arról számolt be, hogy a Forradalmi Gárda a Togo lobogója alatt közlekedő Trend olajszállítót vette célba csütörtök éjjel. Teherán szerint a hajó engedély nélkül próbált áthaladni a szoroson. Ez az iráni fél állítása; a beszámoló nem közöl független megerősítést a tanker sérüléseiről.
Egy másik esetnek azonban hivatalos nyoma is van. A brit tengeri kereskedelmi biztonsági szervezet, az UKMTO szeptember 18-i figyelmeztetése szerint két nappal korábban ismeretlen lövedék talált el egy, a Hormuzi-szorosból kifelé tartó tankert. A legénység biztonságban volt, a károkról és a környezeti következményekről nem érkezett adat. A jelentés nem nevezi meg a támadót, és nem azonosítható automatikusan az iráni bejelentéssel.
Washington közben gazdasági eszközökkel növeli a nyomást. A Fehér Ház közleménye megerősítette: Trump aláírta az Oroszországot és Iránt érintő törvényt, amely bővíti az orosz szankciókat, és meghosszabbítja a meglévő iráni korlátozásokat.
Az AP szerint az iráni intézkedések öt évvel hosszabbodnak meg. A jogszabály emellett akár százszázalékos vámok alkalmazását is lehetővé teszi az orosz olaj és földgáz legnagyobb vásárlóival szemben, meghatározott feltételek mellett. A felhatalmazás önmagában nem jelenti azt, hogy minden érintett ország termékeire azonnal ekkora vám lép életbe. A törvény az orosz energiaszállításokban részt vevő árnyékflottát is célba veszi.
A térség súlyát egy korábbi adat érzékelteti igazán. Az amerikai energiainformációs hivatal, az EIA szerint 2024-ben naponta átlagosan húszmillió hordó olaj haladt át Hormuzon: ez a világ kőolaj- és olajtermék-fogyasztásának mintegy ötödével volt egyenértékű. Ez történeti viszonyítási pont, nem a jelenlegi forgalom adata. A szoroson átvitt mennyiség nagy részének nincs megfelelő alternatív kijárata a térségből; a kerülő vezetékek csak részleges segítséget jelentenek.
A másik kényes pont a Vörös-tenger déli bejárata, a Báb el-Mandeb térsége. A Reuters értesülését ismertető UOL szerint Kína szaúdi kérés után arra ösztönözte Iránt, hogy használja befolyását a jemeni húszik visszafogására. A háttéregyeztetésről három iráni forrás beszélt a hírügynökségnek. Peking nyilvánosan is ellenezte a feszültség átterjedését Jemenre és a Vörös-tengerre.
A kínai érdek érthető. Az EIA 2024-es adatai szerint a Hormuzon áthaladó nyersolaj és kondenzátum túlnyomó többsége Ázsiába tartott. Az ellátási zavar azonban a világpiaci árakon keresztül távolabb is éreztetheti hatását. Magyarország számára ebből áremelkedési kockázat következhet, nem előre megmondható benzindrágulás.
A bizonytalanság már akkor költséget okozhat, amikor a rakomány még sértetlen. Késések, drágább fuvarok és nehezebben tervezhető szállítások kísérhetik a válságot. A tengeri átjárók biztonsága ezért nagyon is hétköznapi ügy, hiszen ami egy tanker útvonalán kezdődik, annak számlája végül messze a partoktól is megérkezhet.
