Pécsen folytatja országjárását Magyar Péter

A miniszterelnök pécsi beszédében arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhely különösen fontos számára, és ma már nem pusztán egy újabb állomásként tekint a városra az országjárás során. Felidézte a március 6-i rendezvényt is, amelyen hatalmas tömeg gyűlt össze, az ott készült felvételek pedig nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is ismertté váltak.

„Köszönjük szépen, hogy ide már nem csak országot járni jöhetünk, hanem mintha hazajönnénk, mintha egy állandó vendégek lennénk” – fogalmazott.

Magyar Péter külön köszöntötte a pécsi országgyűlési képviselőket, Rózsa Diánát és Kovács Áront, valamint a rendezvényen megjelent támogatókat és szimpatizánsokat.

„Most kezdődik igazán a munka”

A rendezvényen Kovács Áron, a Baranya 2-es választókerület országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy álláspontja szerint a választási eredmény történelmi súlyú felhatalmazást jelentett a Tisza Párt számára.

A politikus köszönetet mondott mindazoknak, akik a kampányban munkát vállaltak: szórólapokat osztottak, rendezvényeket szerveztek, beszélgettek a választókkal, vagy éppen a változás lehetőségének üzenetét adták tovább környezetükben.

Kovács Áron szerint a választási eredmény nem egyetlen politikus teljesítményéről szólt, hanem Pécs, Komló, Kozármisleny és a választókerület valamennyi településének ügyeiről is. Úgy vélte, a választók többek között jobb közlekedést, járható utakat, fejlettebb egészségügyet, kiszámíthatóbb közlekedést és fejlődő településeket várnak.

A képviselő szerint a győzelem nem lezárása a munkának, hanem annak kezdete: „Most kezdődik igazán a munka”.

A Baranya előtt álló legfontosabb feladatok között az utak állapotát, az elmaradt fejlesztéseket, valamint Pécs és térsége gazdasági lehetőségeinek jobb kihasználását említette. Mint mondta, Baranyának nem az ország „hátországának”, hanem az ország egyik jövőbeli motorjának kell lennie.

Ehhez szerinte nem újabb ígéretekre, hanem tényleges munkára van szükség. Azt vállalta, hogy képviselőként nem kizárólag Budapestről fogja képviselni a térséget, hanem rendszeresen egyeztet majd a helyi közösségekkel és a polgármesterekkel, feltérképezi a problémákat, és azok megoldásán dolgozik.

Pécs fejlesztése is napirenden

A rendezvényen Ruzsa Diána is felszólalt. Felidézte, hogy a választást megelőző időszakban önkéntesként járta Pécset és Baranyát, a helyiekkel folytatott beszélgetések tapasztalatai alapján pedig elkészítették a térség problématérképét.

A képviselő szerint már akkor egyértelművé vált, hogy több területen komoly nehézségekkel kell számolni. Szólt az egészségügy állapotáról, az elvándorlásról és a települések gondjairól is, miközben azt hangsúlyozta, hogy Pécs és a régió szerinte nem kapta meg az őt megillető figyelmet.

Ruzsa Diána úgy fogalmazott, hogy a választási győzelem után az elhangzott ígéreteknek konkrét intézkedésekben kell testet ölteniük.

A pécsi fejlesztési elképzelések között a város pénzügyi helyzetének rendezését, a kiszámítható működés megteremtését, az egészségügy megerősítését, új munkahelyek létrehozását, a közlekedés fejlesztését, valamint a lakhatás megfizethetőbbé tételét említette.

Külön beszélt a Pécsi Tudományegyetem szerepéről. Véleménye szerint a város egyik meghatározó célja lehet, hogy a helyben diplomázó fiatalok számára olyan perspektívát biztosítson, amely miatt nem érzik szükségét annak, hogy a diploma megszerzése után elhagyják Pécset.

„Nem szavakkal, hanem eredményekkel” – szerinte ez lehet a következő időszak egyik meghatározó üzenete.

A pécsi egészségügy helyzetét is feltérképezték

Ruzsa Diána arról is beszámolt, hogy a pécsi program részeként a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának több telephelyét is felkeresték.

A látogatások során az intézmények működéséről, az eddig elért eredményekről és a fennálló problémákról egyaránt tájékozódtak. A képviselő szerint az egészségügy valós helyzetét nem távolról, hanem közvetlenül az intézményekben, az ott dolgozók tapasztalatain keresztül kell megismerni.

Hangsúlyozta, hogy több mint egy évtized alatt felhalmozódott problémákat nem lehet néhány hónap alatt rendezni. A cél azonban az, hogy a gondok feltárását követően megkezdődjön a tényleges megoldásuk.

Ruzsa Diána azt mondta, hogy a választás után sem csak akkor szeretnének kapcsolatban maradni az emberekkel, amikor támogatásra és szavazatokra van szükség, hanem akkor is, amikor konkrét döntéseket kell meghozni.

„Mi, pécsiek nem kivételezést kérünk, hanem stabilitást, fejlődési lehetőséget és tisztességes partnerséget” - zárta beszédét Ruzsa Diána.

A képviselőasszony ezt követően átadta a szót Magyar Péternek.

A Tisza Párt elnöke beszédében felidézte, hogy a kampány során jelentős időt töltöttek Baranyában. Mohács mellett több baranyai települést, valamint Somogy és Tolna megye kisebb településeit is megemlítette. Mint mondta, ezekről az utakról elsősorban a kézfogások, az üzenetek, a kérések, a fogadalmak és a vállalások maradtak meg benne.

Az országjárásnak a választás után is folytatódnia kell

„Én itt vagyok otthon közöttetek, nemcsak Baranyában, nemcsak Pécsett, hanem az emberek között” – fogalmazott.

Magyar Péter szerint bár a kampány lezárult, a politikusoknak a választás után is az emberek között kell maradniuk. Úgy vélte, hogy a Tisza Párt április 12-én jelentős felhatalmazást kapott a magyar emberektől, ez pedig egyúttal komoly felelősséget is jelent.

Azt mondta, miniszterelnökként, miniszterként és képviselőként egyaránt fontos feladatnak tartja, hogy továbbra is kapcsolatban legyenek az emberekkel. Ha hibáznak, fogadják el a kritikát, ha pedig döntést kell hozni, hallgassák meg azokat, akiket az adott ügy közvetlenül érint.

„A választás másnapján már más lesz a levegő”

Magyar Péter a kampány utolsó heteire is visszatekintett. Mint mondta, akkor még óvatosan, némi bizonytalansággal arról beszélt, hogy nem lehet egyik napról a másikra, vagy néhány hét alatt minden problémát megoldani.

Ugyanakkor, szerinte már a választást követő napon érezhető változás történt a közhangulatban.

Úgy látja, azóta több felszabadult, mosolygós emberrel találkozott, és egyre többen mernek segíteni, kapcsolatot teremteni és kérdezni.

A politikus szerint rövid idő alatt természetesen nem lehet minden problémát tökéletesen megoldani, ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarország megragadta az utolsó esélyét.

Ezt egy futballmérkőzés 96–97. percéhez hasonlította, amikor szerinte különös jelentősége van annak, hogy egy csapat képes-e kihasználni az előtte álló lehetőséget. Példaként a magyar válogatott korábbi mérkőzéseit is felidézte.

Magyar Péter szerint most a Tisza képviselőinek, államtitkárainak és minisztereinek, később pedig a polgármestereknek és a Tisza Szigetek közösségeinek kell élniük a kapott lehetőséggel.

Célként egy „működő és emberséges Magyarország” megteremtését jelölte meg.

A politikus külön kitért Pécs választási eredményére is. A beszédben elhangzottak szerint Szeged után Pécs csak kis különbséggel lett az ország második legjobban teljesítő megyei jogú városa az április 12-i választáson.

Magyar Péter megköszönte a pécsiek támogatását, amelyet óriási bizalomként értékelt.

A Tisza Párt elnöke szerint az egyeztetések egyik fontos célja, hogy a frakcióüléseken és az országgyűlési munkában valós problémákat lehessen napirendre venni, majd ezekhez konkrét megoldásokat rendelni. Ehhez szerinte az intézkedések sorrendjét és időzítését is meg kell határozni.

A politikus arról is beszélt, hogy országjárása során valamennyi településen szeretne találkozni a polgármesterekkel, függetlenül attól, hogy kis- vagy nagytelepülésről van szó, illetve milyen politikai háttérrel rendelkezik az adott település vezetése.

„Pécset magára hagyták”

Magyar Péter szerint Pécs nagy múltú, kulturális és más szempontból is kiemelkedő város, amelyet szerinte az előző politikai vezetés magára hagyott. Állítása szerint a korábbi hatalom nemhogy nem segítette a várost, hanem egyes esetekben még tovább nehezítette Pécs helyzetét.

Beszédében a 2019-es önkormányzati változást is felidézte. Azt mondta, az akkori városvezetés jelentős, közel tízmilliárdos adósságot örökölt elődjétől. Magyar Péter szerint Pécs ezt az adósságot az elmúlt években, szigorú – bár szerinte nem hibátlan – gazdálkodással nagyrészt visszafizette. Véleménye szerint éppen ezt követően nyílhatott volna lehetőség a város gazdasági, kulturális és infrastrukturális fejlesztésére, miközben az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás egyre nagyobb terhet jelentett. Úgy vélte, hogy Pécs 2024-re egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe került, és a jelenlegi állapotot csődközeli helyzetként írta le.

Azt mondta, a város pénzügyi „lélegeztetőgépen” van, miközben folyószámlahitel-keretei is nagyrészt kimerültek.

Zsolnay Negyed és a filharmonikusok

Magyar Péter beszédében a pécsi kulturális intézmények helyzetével is foglalkozott.

A Zsolnay Kulturális Negyed és a Pannon Filharmonikusok helyzetét említette, és azt mondta, hogy az intézmények az adott évre tervezett költségvetési támogatásuk jelentős részéhez még nem jutottak hozzá. Szerinte emiatt is komoly feladat vár a kormányra és a városvezetésre. A pénzügyi helyzet rendezésének kapcsán Kálmán András pénzügyminisztert is megnevezte, akire szerinte jelenleg különösen nagy teher hárul.

Több önállóságot kapnának az önkormányzatok

A Tisza korábban egyértelműen vállalta az önkormányzatok megerősítését.

A cél a miniszterelnök szerint az, hogy az önkormányzati önállóság visszaálljon többek között az oktatás, a kultúra, az egészségügy, az építésügy és más helyi ügyek területén.

Ehhez azonban megfelelő forrásokra is szükség van – tette hozzá.

A Tisza Párt elnöke szerint a fejlesztések során együtt kell működni az önkormányzatokkal, és a Magyarországra visszahozott uniós forrásokból is nagyobb arányban kellene részesedniük. Örömét fejezte ki amiatt, hogy több települési polgármester politikai hovatartozástól függetlenül együttműködést ajánlott.

Gyorsabb kapcsolatot szeretnének Pécs és Budapest között

Magyar Péter szerint közös érdek a vasúti közlekedés problémáinak rendezése, a vonatok megfelelő találkozásának biztosítása, valamint az, hogy Pécsről elfogadható menetidő alatt lehessen eljutni Budapestre.

Pozitív példaként a mellékvonalak és mellékvágányok újranyitását említette.

Elmondása szerint Komlón már történt ilyen lépés, amely a politikus szerint néhány száz embernek jelent közvetlen segítséget. Tiszaújvárosban szintén egy újranyitást említett, amely szerinte Miskolc és Tiszaújváros közlekedési kapcsolatát javíthatja.

Magyar Péter szerint mindezek csak kisebb lépések. A közúti közlekedés állapotát problémásnak nevezte, nem csupán Pécsett, hanem Baranya egész területén.

A Tisza Párt elnöke Vitézy Dávidról, a közlekedési tárca vezetőjéről is elismerően beszélt. Úgy fogalmazott, szerencsésnek tartja, hogy olyan közlekedési miniszterük van, aki elhivatott a terület iránt. Vitézy Dávidot az egyik, illetve szerinte talán a legnépszerűbb magyar politikusnak nevezte. Azt mondta róla, hogy láthatóan szereti a munkáját, és még késő este is foglalkozik az ügyekkel. Magyar Péter szerint Vitézy Dávidnak abban is fontos szerepe volt, hogy sikerült megállapodni az Európai Unióból érkező forrásokról. Beszédében mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrást említett, amely szerinte Magyarország és a magyar emberek rendelkezésére áll.

Magyar Péter a választás után sem akar eltávolodni a választóktól

A miniszter elmondta, hogy az országjárást folytatni kívánja, továbbra is találkozna az emberekkel, a polgármesterekkel és a helyi közösségekkel, hogy közvetlenül hallja az egyes térségek problémáit.

Szerinte a következő időszak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a választási felhatalmazásból tényleges intézkedések és kézzelfogható eredmények szülessenek.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy nemcsak a miniszter asszonytól, hanem számos más szereplőtől is régóta azt a visszajelzést kapják, hogy az önkormányzatok megerősítése kiemelt feladat. Álláspontja szerint alapvető kérdés, hogy az önkormányzatok önállóak és függetlenek maradjanak, és ne kerüljenek csődhelyzetbe.

Ugyanakkor hozzátette: politikai kifizetőhelyekre nincs szükség.

„Senki nem akarja a megyéket megszüntetni”

„Senki nem akarja a megyéket megszüntetni” – mondta, hozzátéve, hogy a történelmi hagyományok megőrzése mellett Magyarországnak a 21. század közigazgatási rendszerét is ki kell alakítania.

A politikus szerint a korszerű közigazgatásnak nem az elnevezésekről kell szólnia. Mint fogalmazott, nem „alispánokra, főispánokra és vármegyékre” van szükség, hanem olyan közigazgatásra, amelynek teljesítményét az alapján lehet megítélni, hogy mennyire szolgálja az állampolgárokat.

Magyar Péter szerint a magyar közigazgatás jelenleg egyszerre szétzilált, szétaprózódott és központosított.

Azt mondta, hogy a kormány több ülésen is foglalkozott már a modern magyar közigazgatás kialakításának lehetőségével. Szerinte vannak olyan területek, amelyek jól működnek, mások kevésbé hatékonyak, míg egyes területeket kifejezetten rosszul működőnek tart. A cél egy költséghatékonyabb, az állampolgárok számára jobban működő rendszer létrehozása.

Magyar Péter szerint a Vidék- és Területfejlesztési Minisztérium szakemberei olyan koncepciót dolgoztak ki, amelynek alapján reményei szerint már január 1-jétől több jelentős változás is életbe léphet.

A változtatások egyik fő célja az lenne, hogy az állampolgárok a mindennapokban is azt tapasztalják, hogy a közigazgatás értük és nem önmagáért működik.

Új környezetvédelmi főhatóságot hoznának létre

A miniszterelnök elmondása szerint megkezdték egy országos hatáskörű, a környezetvédelemért felelős főhatóság létrehozásának előkészítését. A beszéd ezen részén Gajdos László neve is elhangzott, ugyanakkor a nyers átirat alapján nem egyértelmű, pontosan milyen tisztséghez vagy intézményhez kapcsolódóan.

Magyar Péter szerint az új hatóság létrehozásának szükségességét az akkumulátorgyárak, valamint az általa említett környezeti visszaélések és szennyezések is indokolják. Olyan szervezetet tart szükségesnek, amely megfelelő jogosítványokkal rendelkezik, és képes időben fellépni a jelentős környezetszennyezések megelőzése, illetve megakadályozása érdekében.

A beszédben egy „zöld kommandó” létrehozásának lehetőségét is említette, amelynek megfelelő jogosítványokkal gyorsan kellene reagálnia a környezetvédelmi problémákra.

Magyar Péter összegzése szerint az önkormányzatokat meg kell erősíteni, a szerinte felesleges „ballasztot” pedig le kell építeni, miközben hatékonyabb és jobban működő közigazgatásra van szükség.

Elindul a Szent István vidékfejlesztési program

A pécsi rendezvényen Magyar Péter egy új vállalás megvalósításának kezdetét is bejelentette. Mint mondta, megkezdik a Szent István vidékfejlesztési program első részének elindítását. A program egyik alapelve szerint tíz településenként egymilliárd forintos fejlesztési forrás állna rendelkezésre, a már meglévő falusi és modern városok programja mellett.

A politikus hangsúlyozta, hogy a fejlesztési pénzek felhasználásáról nem Budapesten szeretnének dönteni. A tíz település közösen határozná meg, hogy mire fordítsák a rendelkezésre álló összeget. A kezdeményezés lényege az, hogy a helyi közösségek, szakemberek, gazdák és vállalkozók maguk vehessenek részt a fejlesztési irányok és konkrét projektek kialakításában.

Baranyában is elindul egy kísérleti mikrotérség

Magyar Péter szerint a program első szakasza kísérleti formában indul. Egyenként tíz települést magában foglaló mikrotérségben próbálnák ki a modellt. A politikus szerint a kiválasztott térségek adottságai szándékosan eltérőek: van közöttük ipari, agrár-, turisztikai, hegyvidéki és alföldi térség is.

A baranyai mintatérség a Harkány környéki mikrotérség.

Magyar Péter szerint a kisebb településeknek szükségük van a többletforrásokra, de legalább ilyen fontosnak tartja, hogy ne a központi, Budapestről mondják meg nekik, mire van szükségük.

Nem egy előre meghatározott mintát szeretnének ráerőltetni a falvakra és kisebb településekre, hanem a helyiektől akarják megtudni, milyen fejlesztésekre van valóban szükség. A tíz, eltérő adottságú mikrotérség tapasztalatait a program későbbi országos kiterjesztése előtt értékelnék.

A szociális ágazat dolgozóival is találkozott

Magyar Péter felidézte a Miniszterelnökség előtt tartott, a szociális ágazatban dolgozók által szervezett demonstrációt is.

Elmondása szerint több százan vettek részt a megmozdulásban. Azt mondta, bár beteg volt, és nem akart másokat megfertőzni, kötelességének érezte, hogy személyesen kimenjen, beszéljen a demonstrálókkal és meghallgassa őket.

A politikus szerint ez a hozzáállás a jövőben sem változik.

Megjegyezte, hogy elképzelhető, hogy a biztonságért felelős rendőrök nem örültek annak, hogy személyesen megjelent a demonstráción, ahogy annak sem feltétlenül örültek, hogy folytatja országjárását.

„Jobb, ha megszokják, mert én ilyen vagyok, és ez egyre sűrűbb lesz” – mondta.

„Szokjunk hozzá vissza”

Beszédében Magyar Péter a demonstrációkhoz, a kritikához és a politikai véleménynyilvánításhoz való jogról beszélt. Úgy fogalmazott, örül annak, hogy április 12. óta szerinte olyan országban élhetnek, ahol bárki szabadon elmondhatja a véleményét, demonstrálhat, kritikát fogalmazhat meg, kérdezhet vagy akár ellentmondhat.

Szerinte ennek akkor sem lehet következménye, ha valaki közmunkás, tanár vagy vállalkozó, és senkinek nem kellene attól tartania, hogy a véleménye miatt elveszíti munkáját vagy valamelyik megbízását. Magyar Péter szerint a demokrácia egyik alapja, hogy az emberek szabadon kimondhassák, ami a szívüket nyomja.

Azt is elismerte, hogy sokan „elszoktak” ettől.

„Én azt javaslom, hogy szokjunk hozzá vissza” – zárta gondolatmenetét.

Tetteket vár a képviselőktől

Magyar Péter a beszédében a Tisza képviselőit és a párt közösségének vezetőit is arra szólította fel, hogy a kampányban tett vállalásokat ne csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekkel is váltsák valóra.

Tisztelettel arra kérte a Tisza közösségének felelős vezetőit, hogy járják továbbra is a vidéket, jussanak el a legkisebb településekre is, és találkozzanak a Tisza Szigetek közösségeivel. Utóbbiakat pedig arra biztatta, hogy folytassák a közös munkát.

Mint fogalmazott, nem lehet működő és emberséges Magyarországot építeni akkor, ha a magyar ember a magyarnak rosszat akar, és „a magyar a magyarnak a farkasa”.

Új hatóságok és vezetők az igazságtétel szolgálatában

Magyar Péter azt állította, hogy időközben megteremtették az igazságtételhez szükséges jogszabályi feltételeket és a hatóságok függetlenségének kereteit is.

Kiemelte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelyet szerinte rekordgyorsasággal hoztak létre. Megjegyezte, hogy a hivatal létrejötte néhány korábbi politikai szereplőből erős ellenérzést váltott ki. Hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor lehet hiteles és elfogadható, ha mentes minden kormányzati, különösen pedig pártpolitikai befolyástól.

Magyar Péter szerint a rendőrség, az ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkájában is érezhető, hogy nagyobb határozottsággal lépnek fel. Ennek szerinte része az is, hogy több új vezető került a hatóságok élére. Elmondása szerint pályázaton, több tucat jelölt közül választották ki a NAV új vezetőjét és új bűnügyi elnökhelyettesét. Új megyei rendőrkapitányokat és új országos rendőrfőkapitányt is kineveztek.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy napokon belül új legfőbb ügyésze lehet Magyarországnak. Mint mondta, várják a köztársasági elnök javaslatát a tisztség betöltőjére.

A miniszterelnök szerint az ügyészség előtt óriási feladat áll. Úgy fogalmazott, hogy mindenki érzékelheti, hogy komoly problémák vannak az intézménynél.

Magyar Péter az ügyészséget a magyar jogállamiság egyik fontos intézményének, valamint az igazságszolgáltatás meghatározó szervének nevezte, amely nyomozó- és vádhatósági feladatokat is ellát.

Álláspontja szerint egy olyan ügyészség, amely szétesett, illetve korábban politikai nyomás alatt működött, nem képes megfelelően helyreállítani a magyar emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

Az új legfőbb ügyészre ezért szerinte komoly feladat vár, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi tölti majd be a tisztséget. Elsődleges feladatának a közbizalom helyreállítását nevezte.

Magyar Péter szerint ebben együtt kell működnie a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a NAV és a rendőrség vezetőivel is. A cél szerinte az, hogy minél gyorsabban elővegyék és megvizsgálják a korábbi ügyeket, köztük néhány Baranya megyét érintő aktát is.

Persze, ezt is az előző résszel egységes, közölhető cikkformára dolgoztam át, kizárólag a most megadott szöveg tartalmára támaszkodva, a szó szerinti idézeteket változatlanul hagyva.

Ezermilliárdos hiánycsökkentésről és vagyonvisszaszerzésről beszélt

Magyar Péter beszédében külön kitért a költségvetés helyzetére, valamint a vagyonvisszaszerzés eddigi eredményeire is. Mint fogalmazott, Kármán András pénzügyminiszternek három hónap alatt, egy nyár alatt sikerült ezermilliárd forinttal csökkentenie a költségvetés hiányát, mindenféle megszorítás és elvonás nélkül.

A miniszterelnök szerint a pénzügyminiszter jelentős szerepet játszott abban is, hogy nem omlott össze teljesen a költségvetés, és Magyarország nem vált fizetésképtelenné. Mint mondta, áprilisban nem sokon múlt ez a helyzet.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán Magyar Péter a 35 éves autópálya-koncesszió ügyét emelte ki, amelyről elmondása szerint előző nap Vitézy Dávid miniszterrel közösen jelentettek be újabb lépéseket.

„Azt kell mondanom, hogy ez a valaha volt legnagyobb vagyonvisszaszerzés. Ez nem azt jelenti, hogy nincs még ilyen, de most egy ilyen nagyságrendű ügyben sikerült előrelépnünk.”

Szóba került a tüntetés is a szociális ágazatban

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a türelem kérése szerinte nem kifogáskeresést jelent. Azt mondta, pontosan tisztában vannak a vállalásaikkal a szociális szférában, az egészségügyben, a gyermekvédelemben, az oktatásban, a felsőoktatásban, a kultúrában, a közgyűjteményekben és a közigazgatásban dolgozók helyzetét illetően.

A politikus szerint ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora összegek tűntek el az országból. Úgy fogalmazott, ha a 23 ezer milliárd forintnak akár csak egy részét sikerülne visszaszerezni, akkor a tervezettnél jóval nagyobb béremelésekre is lehetőség nyílna.

Példaként a szociális szférát említette, ahol szerinte legalább százezer munkavállaló helyzetén még a 25 százalékos béremelés sem oldaná meg a problémákat. Mint mondta, ez nem jelent teljes bérfelzárkóztatást, hiszen évek óta nem történt valódi, érdemi bérrendezés.

A felsorolt összegek alapján a szociális szférában egy ilyen emelés százmilliárdos, az egészségügyi szakdolgozóknál kétszázmilliárdos nagyságrendet jelentene, míg a rendvédelemben és a kulturális területen további jelentős forrásokra lenne szükség. Magyar Péter szerint mindez összességében legalább ezermilliárd forintos kiadást jelentene.

„Én tegnap is világosan elmondtam, hogy minden nap azért dolgozunk – azért dolgozik az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a szociális és családügyi miniszter, az oktatási és gyermekügyi miniszter, minden miniszter –, hogy a lehető legnagyobb bérrendezést tudjuk megadni.”

A politikus szerint a kormánytagoknak és neki is hosszú távon kell vállalniuk a felelősséget. Mint mondta, nemcsak most, hanem egy év múlva, sőt négy év múlva is a magyar emberek szemébe akar nézni, akkor is, ha nem mindenki elvárásának tudnak majd megfelelni.

„Nem véletlenül használtuk ezt a jelszót: lépésről lépésre, tégláról téglára.”

Magyar Péter szerint a kormányülések gyakran éjszakába nyúlnak, és ha szükséges, több lépcsőben, ha pedig lehetséges, egyetlen lépésben szeretnék végrehajtani az érdemi bérrendezést.

A szakszervezeteket is várják

A beszédben szóba kerültek a szakszervezetek és az érdekvédelmi szervezetek is. Magyar Péter azt mondta, ha ezek a szervezetek elmondják a véleményüket, ő minden alkalommal személyesen is ki fog menni hozzájuk.

„Ígérem, golyóálló mellény nélkül, lehetőleg rendőri segítség nélkül. Innen is jelzem.”

A politikus szerint nem panaszkodásra, hanem párbeszédre van szükség, és minden magyar embert felnőttként kell kezelni, függetlenül attól, hogy fiatal vagy idős, vidéki vagy budapesti, Magyarországon vagy külföldön él.

„Óriási felhatalmazást kaptunk, és óriási feladatra vállalkoztunk.”

Mint mondta, ő és kollégái képviselőként, illetve miniszterként arra tettek esküt, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év 365 napján dolgoznak az országért legalább négy éven keresztül.

Külpolitikáról és a Visegrádi Négyekről is beszélt

Magyar Péter a kormány eddigi eredményei között a külpolitikát is megemlítette. Elmondása szerint Orbán Anita miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel néhány hét alatt visszaállították a szuverén magyar külpolitikát.

„Már nem egy harmadik ország érdekét képviseljük, újra megbecsült tagjai vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak, újra számít a véleményünk, és újra hatékonyan tudjuk képviselni a magyar érdeket.”

A politikus szerint megerősítették a Visegrádi Négyek együttműködését is, és jelenleg évtizedek óta nem látott jó kapcsolat van Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia között. Szerinte az együttműködés az uniós érdekérvényesítésben és az uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon is fontos szerepet tölthet be.

Beszélt az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is, amely kapcsán azt mondta, sikerült helyreállítani a lengyel–magyar kapcsolatokat és az ezeréves barátságot.

„Örülök, hogy van új magyar külpolitika. Köszönöm szépen Orbán Anita külügyminiszter asszonynak.”

Külön üzent a Tisza Szigetek önkénteseinek

A beszéd egyik hosszabb részében Magyar Péter ismét a Tisza Szigetek közösségéhez fordult. Megköszönte a több mint két éve tartó támogatást és az önkéntesek munkáját.

„Nagyon köszönjük, hogy vagytok nekünk. Köszönjük a két és fél éves, kétéves segítségeteket.”

A politikus szerint a közösség olyan eredményt ért el, amelyre szerinte nincs példa sem a magyar történelemben és politikatörténetben, sem Európában vagy a világon.

Mint mondta, több mint ötvenezer önkéntes dolgozott a legkülönbözőbb körülmények között, a legkisebb településeken, köztük az Ormánságban is. Szerinte sokan azért vállalták a munkát, hogy a következő generációk már egy szabadabb, függetlenebb és működőképesebb országban élhessenek.

„Még az idősek is azt mondták, hogy ha már nekik nem lehetett boldog és teljesen felszabadult fiatalkoruk, akkor legalább az unokák, legalább a gyerekek, a dédunokák élhessenek egy valóban szabad, valóban független, működő, emberséges és európai Magyarországban.”

Magyar Péter arra kérte a Tisza Szigetek tagjait, hogy a nehezebb időszakokban se feledjék, milyen jelentős közös munkát végeztek.

Magyar Péter szerint a Tisza közösségének a kormányzati időszakban is fontos szerepe van. Úgy fogalmazott, hogy a közös munkát más formában, de folytatni kell.

A politikus felidézte azt is, hogy öt hónap kihagyás után ismét találkozott a közösséggel, amit saját elmondása szerint komoly feltöltődésként élt meg. Megköszönte azokat a javaslatokat is, amelyek az országjárás újraindítására ösztönözték.

„Ezt csak így lehet csinálni, ezt a felelősséget csak úgy lehet vinni szerintem, emberségesen, igazságosan, őszintén, ha folyamatosan itt vagyunk veletek.”

A beszéd végén Magyar Péter személyes hangvételben köszönte meg a közösség támogatását. Megemlítette azt is, hogy az országban már több tucatnyi tiszás baba született, akiknek érkezése legalább részben ehhez a közösséghez is kötődik.

„Őket is Isten éltesse, és Isten éltessen minden magyart itthon és szerte a nagyvilágban!”

A politikus végül ismét a közösség folytatólagos támogatását kérte, majd a pécsiekhez és a baranyaiakhoz fordulva zárta beszédét:

„Köszönöm, hogy voltatok velünk, és hogy velünk vagytok most is. Gyertek velünk továbbra is!

Hajrá, Pécs! Hajrá, Baranya! Hajrá, Magyarország!

Köszönjük szépen.”