Szerbiában egy különleges, mintegy 1700 éves római kori magánfürdőt tártak fel a régészek, amely egy császári palota része volt.
A kelet-szerbiai Vrelo-Šarkamen régészeti lelőhelyen előkerült fürdőben padlófűtés, három fürdőmedence és egy gőzfürdő is működött. A felfedezést még érdekesebbé teszi, hogy a fürdőt egy palota monumentális tornyának alsó szintjén alakították ki – a kutatók szerint ilyen építészeti megoldásra eddig nem ismertek párhuzamot a Római Birodalomból.
A Vrelo-Šarkamenben található hatalmas, erődített rezidenciát a 4. század elején építették, és Maximinus Daia római császárhoz kötik. A mai Szerbia területén született uralkodó eredeti neve Daza volt, teljes uralkodói nevén Galerius Valerius Maximinusként ismert. A tetrarchia időszakának egyik uralkodója volt, amikor Diocletianus császár által kialakított rendszerben egyszerre több császár osztozott a hatalmon. Maximinus végül 313-ban, Liciniusszal vívott polgárháborújának elvesztése után halt meg.
A palotát már évtizedek óta kutatják, az újabb ásatások azonban azt mutatják, hogy a császári rezidencia jóval összetettebb és fényűzőbb lehetett, mint korábban feltételezték. A most feltárt fürdőkomplexumot a palota délnyugati sarkában álló hatalmas torony legalsó szintjén építették meg. Már az elhelyezkedése is szokatlan, a kialakítása pedig még inkább meglepte a régészeket.
A római fürdők helyiségeit általában egymás után, többé-kevésbé lineárisan rendezték el. Vrelo-Šarkamenben ezzel szemben kör alakú fürdőkomplexumot hoztak létre. A helyiségeket egykor kupolás mennyezet fedte, amelyen hat ablakot alakítottak ki. A kutatók szerint mindez magas szintű mérnöki és építészeti tudásról árulkodik. A fürdő nem egyszerű tisztálkodóhely volt, hanem kifejezetten a császár és a palota magas rangú lakói számára kialakított luxustér.
A komplexumot két nagyobb funkcionális részre osztották. Az egyikben helyezték el azokat a berendezéseket, amelyek a fürdő működtetéséhez szükségesek voltak. Itt találták meg azt a kemencét, amely a padló fűtését biztosította, valamint egy rézből készült vízmelegítő tartály alapját is. Maga a rézüst már nem maradt a helyén. A rómaiak kifinomult fűtési rendszere lehetővé tette, hogy a forró levegőt a megemelt padló alatt vezessék végig, így a helyiségek alulról melegedtek fel.
A másik rész szolgálta ténylegesen a fürdőzést és a pihenést. A régészek itt három fürdőmedencét vagy kádat, valamint egy sudatoriumot azonosítottak. Ez utóbbi egy rendkívül meleg, gőzös helyiség volt, amely leginkább a mai szaunákhoz vagy gőzfürdőkhöz hasonlítható. A leletek alapján a császár és környezete ugyanazon a helyen vehetett meleg fürdőt, gőzölhetett és pihenhetett.
A szerb Régészeti Intézet kutatói szerint a komplexumot nem egyszerűen személyes higiéniai célokra tervezték. A fürdő tudatosan kialakított, magas státuszú embereknek fenntartott magántér volt, amelyben az építészetet, a technikai infrastruktúrát és a kényelmet egységes rendszerként tervezték meg. Ez jól mutatja, milyen magas szintű komfortot biztosíthattak a késő római elit számára még egy, a birodalom központjaitól távolabb fekvő császári rezidencián is.
A felfedezés azért is jelentős, mert a Balkán a késő római császárok történetében kiemelkedő szerepet játszott. Több uralkodó is ebből a régióból származott, és monumentális rezidenciákat építtetett szülőföldjén. Szerbiában található például a Galerius császár által emelt Felix Romuliana palotakomplexum is, amely ma az UNESCO világörökség része. A 3. század végén és a 4. század elején épült erődített palota templomokat, reprezentatív épületeket és fürdőket is magában foglalt.
A Vrelo-Šarkamenben feltárt fürdő vizsgálata még nem ért véget. A régészek folytatják az ásatásokat, hogy pontosabban rekonstruálják a helyiségek eredeti elrendezését, valamint kiderítsék, hogyan juthatott be Maximinus császár és családja a torony mélyén kialakított magánfürdőbe. A különleges kör alaprajz, a kupola, a hat ablak, a padlófűtés, a három medence és a gőzfürdő együtt mindenesetre azt mutatja, hogy egy rendkívül gondosan megtervezett, csak a legelőkelőbbek számára fenntartott római luxusfürdő került elő - írja a Live Science.
