Az ókori Kína egyik legnagyobb régészeti rejtélye továbbra is érintetlenül fekszik a mai Hszian közelében: Csin Si Huang-ti, Kína első császárának több mint kétezer éves mauzóleuma.
A hatalmas sírkomplexumot 1974-ben fedezték fel, amikor a világhírű agyaghadsereg katonái előkerültek. Bár a több mint 8000 életnagyságú terrakottaharcos lenyűgöző betekintést nyújtott a császár túlvilági elképzeléseibe, a központi sírkamrát azóta sem nyitották fel.
Ennek egyik legfontosabb oka az, hogy a sírkamrát az ókori feljegyzések szerint veszélyes csapdák és higanyból kialakított föld alatti „folyók” védhették. A történetek sokáig inkább legendának tűntek, ám egy 2020-ban publikált, a Nature folyóirathoz kapcsolódó kutatás szerint a mauzóleum környékén szokatlanul magas higanykoncentrációt mértek. Ez összhangban állhat Szima Csien ókori történetíró leírásával, amely szerint a sír belsejében higanyból készített folyókat és tavakat alakítottak ki.
A kutatók becslése szerint akár 100 tonnánál is több higany lehet a sírkamrában. Ez nemcsak komoly egészségügyi kockázatot jelentene, hanem azt is felveti, hogy a mérgező anyagot szándékosan használták a sír védelmére, illetve a császár túlvilágról alkotott elképzeléseinek részeként. Csin Si Huang-ti ugyanis megszállottan kereste a halhatatlanságot, és a korabeli beszámolók szerint higanytartalmú elixíreket is fogyasztott. Ironikus módon ezek a szerek feltehetően éppen hozzájárultak ahhoz, hogy 49 éves korában meghalt.
A régészek számára azonban nem csupán a mérgezés veszélye jelent problémát. A terrakottahadsereg feltárása során már kiderült, milyen gyorsan károsodhatnak az ókori tárgyak, amikor kapcsolatba kerülnek a levegővel: a katonák eredeti élénk színei rövid idő alatt kifakultak. A szakemberek attól tartanak, hogy a több mint két évezrede lezárt sírkamrában található tárgyak és esetleges falfestmények hasonló, visszafordíthatatlan károsodást szenvednének a feltárás során.
Éppen ezért a kutatók egyelőre inkább megőriznék a császár sírjának titkait, mintsem kockáztassák annak tartalmát. A lezárt kamra így továbbra is az egyik legizgalmasabb feltáratlan régészeti lelőhely marad, amely egyszerre őrizheti az első kínai császár temetésének titkait, az ókori kínai vallási elképzeléseket és egy rendkívüli uralkodó halál utáni világáról alkotott képét - írja a FuturaScience..
