A WMO és a Kopernikusz jelentése drámai rekordokat mutat: 139 milliárd tonna jég olvadt el csak a grönlandi jégtakaróból, több mint egymillió hektár erdő égett idén nyáron, és szélsőséges hőhullámok, aszályok jellemzőek világszerte.
Európában egyre világosabbá válik az éghajlatváltozás. „Ez a leggyorsabban melegedő kontinens a Földön” – mondta Celeste Saulo, a WMO vezetője. Európában 2025-ben hatalmas klímaváltozásoknak lehettünk tanúi: olvadó jégtakaró, aszályok, hőhullámok, erdőtüzek és tengeri felmelegedés volt jellemző.
A „Jelentés az európai éghajlat állapotáról 2025” című tanulmányt a Világ Időjárási Szervezete (WMO) és az EU Éghajlatváltozási Szolgálata, a Kopernikusz tavasszal mutatott be.
Erdőtüzek rekordszinten
A jelentés szerint a tengerfelszín átlaghőmérséklete egymás után negyedik alkalommal rekordmagasságot ér majd el. A tüzek több mint egymillió hektárt égetnek el, jobban, mint valaha. A rekord kezdete óta Németország, Spanyolország, Ciprus, az Egyesült Királyság és Hollandia soha nem tapasztalt ilyen hatalmas erdőtüzet. A folyók 70 százaléka kevesebb vizet szállított a hosszú távú átlaghoz képest.
A tanulmány teljes mértékben igaznak bizonyult. A kontinens legalább 95 százaléka átlagon felüli hőmérsékletet tapasztalt, Norvégiában, Svédországban és Finnországban pedig 21 napos hőség volt tapasztalható. Az Északi-sarkkörön néha több mint 30 fokos meleg volt. A hótakaró majdnem egyharmadával a hosszú távú átlag alatt volt. „Összesen a grönlandi jégtakaró mintegy 139 gigatonnát – azaz 139 milliárd tonnát – veszített jégből 2025-ben, ami óránként 100 olimpiai úszómedence elvesztésének felel meg” – magyarázza Samantha Burgess, a Kopernikusz igazgatóhelyettese.
A kontinens a nyolcvanas évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a világ egésze, mondja Saulo. Számukra egyértelmű: „Az üvegházhatású gázok rekordnövekedése azt jelenti, hogy a következő néhány évben gyakorlatilag lehetetlen lesz a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozni.”
Ez volt a párizsi klímavilágkonferencia célja. 2024-ben az érték már körülbelül 1,55 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet, 2025-ben 1,48 fok volt. A robusztus klímavédelmi intézkedések fontosak annak érdekében, hogy a túllépés a lehető legalacsonyabb és a lehető legrövidebb legyen.
Ezért van az, hogy Európa gyorsabban felmelegszik
Az a tény, hogy Európában a hőmérséklet különösen meredeken emelkedik, részben annak a ténynek köszönhető, hogy a légköri keringés megváltozott, mondja Burgess. Ez okozza nyáron a hőhullámokat. Ráadásul a levegő tisztábbá vált. Kevesebb apró részecske van, amelyen felhők képződnek. Ily módon több napsugárzás éri el a Föld felszínét.
Lehetőség a klímaváltozás miatt
De van egy lehetőség is: az éghajlatbarát napenergia termelése növekedhet. Az olvadó gleccserek és az alacsony vízszint miatt a vízenergiából származó energiatermelés hosszú távon változni fog. Az atomerőművekre is következhetnek következmények, ha a hűtővíz hiánya miatt átmenetileg le kell állítaniuk a reaktorokat, ezáltal csökken az áramtermelés – derül ki a focus.de cikkéből.
Végül a szakértők figyelmeztetnek a biológiai sokféleség klímaváltozás okozta csökkenésére. Sok minden történik az EU-ban. „Fel kell gyorsítani a haladást Európában, hogy több és jobb intézkedést lehessen tenni a természet és a biológiai sokféleség védelme érdekében” – áll a Kopernikusz és a WMO közleményében.
Július végén az alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesítményét több lépcsőben csökkenteni kellett. Az MVM július 30-án már azt közölte, hogy a vízállás további csökkenése miatt a teljes leállás lehetőségére is fel kellett készülni.
Végül műszaki beavatkozásokkal – többek között a folyómeder módosításával és ideiglenes megoldásokkal – sikerült megfelelő vízszintet biztosítani az erőmű vízkivételénél, és augusztus második felében megkezdődhetett a korábban leállított egységek visszaindítása.
Ez azért lényeges, mert a mostani budapesti rekord nem jelenti automatikusan azt, hogy Paks ismét közvetlen veszélyben lenne. A különböző dunai mércék értékei ráadásul nem hasonlíthatók össze egyszerűen egymással.
Az idei eseményekből azonban egyértelmű tanulság következik.
A vízgazdálkodás többé nem csupán környezetvédelmi kérdés. Energia-, közlekedés-, agrár- és nemzetbiztonsági ügy is.
Magyarország évszázadokon keresztül arra rendezkedett be, hogyan védekezzen a túl sok víz ellen. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása ezzel szemben egyre inkább az lehet, hogyan tartsa meg azt a vizet, amely megérkezik az országba.
Az egycentiméteres Duna ezért nem csupán rekord, hanem figyelmeztetés.
