Nincs új a nap alatt. George Santayana spanyol-amerikai filozófus pedig úgy fogalmazott, hogy akik nem tanulnak a történelemből, azok arra kényszerülnek, hogy megismételjék azt. A jemeni húszik helyzete érdekes a párhuzamot mutat Afganisztán történelmével.
A Jemenben 2022 óta fennálló tűzszünetet a sanaai repülőtér, egész pontosan egy húszi küldöttség elleni támadás rúgta fel 2026 augusztusában. A máig ismeretlen okokból Szaúd-Arábia, vagy szövetségesei által végrehajtott támadás során az Iránból visszatérő húszi küldöttség éppen leszállni készült. A támadásnak súlyos anyagi következményei és halottjai is lettek, de a repülőgép és a küldöttség épségben földet ért. A szakadár Anszar Alllah mozgalom, azaz a húszik válaszul megindított támadása súlyosan megrongált több szaúdi kőolajfinomítót, tározót repülőteret, sőt egy létfontosságú olajvezetéket is.
De kik is a húszik, azok a harcias zaidi törzsek, amelyek az iszlám egy egész különleges formáját vallják Jemenben? Kezdjük azzal, hogy a síita iszlámnak szinte csak Jemenben fellelhető változatát vallják, ez az 5-ös sítizmus. Ez azt jelenti, hogy a síiták többségét kitevő, Iránban meghatározó 12-es siítákkal szemben, ők 5 imámot ismernek csak el. Ezek a harcias hegyi törzsek a 9. századtól követik ezt a vallási irányzatot. Különlegességük, hogy onnantól kezdve kizárólag a helyi regionális imámok fennhatóságát fogadták el. Az idegen hódítók közül mindössze az oszmán birodalom tudta ott rövid ideig megvetni ott a lábát az 1500-as években. Háromszáz évvel később súlyos veszteségek árán újra megpróbálták uralmuk alá hajtani ezt a területet, de a kietlen hegyes vidéken élő törzsek visszaverték próbálkozásaikat.
Érdekes a párhuzam Afganisztán történelmével: a nagyon hasonló, nehezen járható terep, a csak a régióra jellemző szokások és vallási irányzatok, az idegeneket kifejezetten ellenségként kezelő hegyi törzsek között sok a hasonlóság. A terület jellegzetessége a hidegháború kellős közepén, 1962 és 70 között vívott jemeni polgárháborúban is megmaradt. A küzdelembe beavatkozó egyiptomi csapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek el, hogy sok szakértő Egyiptom „Vietnámjaként” emlegeti azt a beavatkozást, amely több tízezres élőerő veszteséget okozott Nasszer kormányának.
A polgárháború után létrejött Dél-Jemen az arab világ egyetlen igazi szocialista országává vált, és a rossz nyelvek szerint a polgárháborúban nyújtott szocialista segítség részét képezte egy fiatal magyar fül-orr-gégész orvos is, aki a csempészetre használt szamarak hangszálainak kioperálásával megakadályozta, hogy az állatok elárulják a csempész alakulatok helyét. A két országrész a kommunizmus bukásával 1990-ben egyesült, vezetője az északi országrész politikusa Ali Abdullah Szaleh lett. Rövid fegyvernyugvás után a zaidik felkelése 2004-ben kezdődött. A jemeni kormány összeesküvéssel vádolta őket, míg a zaidik azt állították, hogy az ellenük intézett támadásokra válaszul fogtak fegyvert. Amikor vezetőjüket, Husszein Badreddin al-Húszit a jemeni kormányerők 2004 szeptemberében megölték, a szervezet hivatalos neve mellett (Anszar Allah) elkezdte használni az ő nevét is. A szaúdiak által támogatott kormányerők hiába próbálták megtörni a felkelést, amelyet végül 2010-ben fegyverszünet zárt le. A 2011-ben kirobbant arab tavasz során Jemen ismét lángba borult, a húszik is megmozdultak, és szembeszállva a kormányerőkkel, egyre több tartományt vontak az ellenőrzésük alá. Végül 2015 elejére a fővárost Szaanát, ideértve az elnöki palotát is elfoglalták. Érdekesség, hogy az általuk is tisztelt Szaleh utódját, és korábbi jobbkezét Abdrabbu Manszur Hadi elnököt nem bántották. Mivel a húszik szervezete a libanoni Hizb’álláh (Hezbollah) mintájára jött létre, sokan iráni közreműködést sejtettek fellépésében.
Sikereik nyomán 2015 március 27-én a szunni frakciókra leselkedő állítólagos veszély miatt Szaúd-Arábia: Bahrain, Katar, Kuvait, az Emirátusok, Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Szudán közreműködésével légitámadásokat indított a húszi ellenőrzésű területek ellen. A koalíciót az Egyesült Államok hírszerzési információkkal és logisztikai támogatással segítette. Ezzel egyidőben a US Navy aktívan részt vett a szaúdi vezetésű tengeri blokádban, amely jó eséllyel jelentős mértékben hozzájárult a 2015-ös jemeni éhínség kialakulásához. Ezzel egyidőben a fenti koalíció több állama is (pl. Bahrein, Szaúd-Arábia, Szudán) is katonai alakulatokat küldött Jemenbe.
A külföldről érkezett reguláris és zsoldos csapatokkal vívott küzdelmek során, a korábban a húszik oldalán álló Szalehhel 2017-re megromlott a szervezet viszonya és két nappal azután, hogy a kapcsolat megszakítását a volt elnök bejelentette a televízióban a mozgalom tagjai megölték az árulónak nyilvánított Szalehet. A húszik egy lázadó szövetséghez képest megdöbbentő képességekről tettek tanúbizonyságot, amikor például az emirátusok által használt nagysebességű HSV-2 Swift katamaránt rakétával eltalálták 2016-ban, vagy ballisztikus rakétát lőttek ki Rijádra, a szaúdi fővárosra. 2018-ra katonai patthelyzet alakult ki, amelyet végül a szaúdiakkal 2022-ben kötött fegyverszünet oldott fel, és az ellenségeskedések egészen a Gáza elleni izraeli hadműveletig szüneteltek. A húszik 2023 októberében több ballisztikus és cirkáló rakétát lőttek ki Izrael felé, illetve egy helikopteres támadással elfoglaltak egy izraelinek vélt kereskedelmi hajót. Válaszul az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael is bombázott húszi kézen lévő területeket. 2025 októberéig, a gázai tűzszünet bejelentéséig az iráni-izraeli 12 napos háború és egyéb régióbeli események mentén a küzdelmek fel-fellángoltak a húszik és a nyugati hatalmak között.
Így jutottunk el 2026 februárjáig, amikor az Irán elleni támadásokra válaszul az Anszar Allah mozgalom ismét azzal fenyegetett, hogy újra kezdi az izraeli hajók elleni támadásokat, de erre végül nem került sor. Követve az amerikai-izraeli-iráni háború eseményeit a törékeny béke nagyjából 2026 augusztusáig tartott, amikor a bevezetőben említett szaúdi támadásra sor került. Hogy a szaúdi kormány miért döntött úgy, hogy felborítja a jemeni status quo-t arra jelenleg nincs egyértelmű válasz. A válaszul megindított húszi offenzíva azonban gyorsan elfoglalt két nagyobb kikötővárost, teljesen a mozgalom kezére juttatva Jemen Vörös-tengeri partszakaszát, azaz a Bab-el Mandeb szorost. Ráadásul egyidejűleg blokád alá vonták a szaúdi hajók számára a Vörös-tengert. Jelenleg heves harcok dúlnak a szaúdi támogatású jemeni kormányerők, és milíciák, valamint a húszik között. Hogy a történet ne legyen ennyire egyszerű, összecsapások voltak az Irán elleni háborúban keletkezett feszültségek miatt, az emirátusok által támogatott milíciák és a szaúdi támogatású erők között is, előbbiek a hírek szerint kivonultak a harcokból.
Összefoglalva a fentieket jelenleg úgy tűnik, hogy a jemeni ellenségeskedések újraindításával nem Szaúd-Arábia járt jól. A történelem során az idegenekre már korábban is számos súlyos vereséget mérő törzsi harcosok a gazdag monarchia vezetőinek torkán is fennakadhatnak.
