A végső győzelemre is esélyesnek tartott Anglia Mexikóval került szembe a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében, ahol a múlt egyértelműen az angolok mellett szólt, ugyanakkor a társházigazda eddig még gólt sem kapott a világbajnokságon.
Ha csupán a két válogatott játékosállományát nézzük, akkor nem sok esélye lehetett az összecsapás előtt Mexikónak, ráadásul az egymás elleni mérkőzéseik is Anglia sima győzelmét ígérték. Világbajnokságon utoljára 1966-ban találkoztak, ahol hazai pályán 2-0-ra nyertek. Azóta három barátságos meccset vívtak, és Anglia mindig legalább két góllal nyert, igaz utoljára 2010-ben 3-1-re, azaz azok még teljesen más csapatok volt. Ezúttal pedig Mexikóvárosban csaphattak össze, ami önmagában is óriási lehetőséget biztosított a hatvanéves sorozat megszakításához.
Mexikóvárosban eddig soha nem kapott ki a hazai válogatott. Az 1970-es világbajnokságon Toulucában szenvedtek 4-1-es vereséget a végül ezüstérmes Olaszországtól, 1986-ban pedig Monterreyben 0-0-s döntetlen után 11-esekkel 4-1-re maradtak alul az NSZK-val szemben.
A Mexikóvárosban uralkodó kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint a stadion környékén fennálló villámcsapás-veszély miatt magyar idő szerint hétfő hajnali két óra helyett háromkor kezdődik Mexikó–Anglia találkozó.
Keményen indult az összecsapás, az angol Rice már az 1. percben sárga lapot kapott.
A 15. percben az angol kapus, Pickford hatalmas bravúrral védte Jiménez 11 méteres, a bal alsó sarokra érkező fejesét.
Nagy iram volt az első félórában, de kevés helyzet alakult ki.
Az első félidő hajrájára kiszakadt a gólzsák.
A 36. percben Rice hozta fel a labdát, kitette Sakának, aki jobbról beadott, Bellingham pedig 6 méterről a bal alsóba fejelt (0–1).
Két perccel később Bellingham tette ki a labdát jobbra, majd a centerező Kane-től visszakapta: a Real Madrid középpályása 4 méterről a kapu jobb oldalába pörgetett (0-2).
A 42. percben Alvarado bal oldali szögletből középre ívelt, Konsa lábáról Quinones elé pattant a labda, aki 8 méterről kapásból a léc alá bombázott (1-2).
Mexikó akár már az első félidőben ki is egyenlíthetett volna, a hazai hálogatottnak három lehetősége is volt. Előbb Jiménez 15 méterről a bal kapufa mellé lőtt, majd két perccel később Alvarado adott be jobbról, Jiménez 13 méterről csúsztatott, Pickford a léc fölé tolta a labdát. Alvarado bal oldali szöglete után Jiménez fejelte tovább a labdát, Montes lőhetett volna 3 méterről, Bellingham tisztázott előle.
A torna eddigi legjobb félidejét hozta össze a két csapat. A mexikóiak igyekeznek irányítani, míg az angolok a gyors kontrákra építenek, és ennek az eredménye a fantasztikus játék.
A fordulás után továbbra is lüktetett az összecsapás, rohamoztak a mexikóiak, de egy perc alatt kétszer is növelhették volna az előnyüket az angolok. Előbb egy baloldali beadás két angol orra előtt suhant el, majd Anderson lőtt 19 méterről, kapásból laposan, de a bal kapufáról kijött a labda.
Az 53. percben egy csúnya, brutális belépő után a videóbíró segítségével a játékvezető kiállította Quansaht, aki Gallardo sípcsontját találta el.
Az 58. percben egy előreívelt labdát Kane lefejelt Gordonnak, aki betört a 16-oson belülre, de a mexikói kapus elütötte. A megítélt büntetőt Kane kíméletlenül a jobb oldalra lőtte (1-3).
A 66. percben Kane a 16-oson belül Gutiérrez lábát találta el labda, a videóbíró segítségével megítélt büntetőt Raúl Jiménez a kapu jobboldalába vágta (2-3).
A gól után teljesen beszorították az angolokat a mexikőiak, akik jobbára csak védekeztek, és örültek, amikor kivágták a labdát a kapu közeléből. Óriási nyomás alatt volt az angol kapu, percenként alakultak ki veszélyes pillanatok.
A sok videózás miatt 11 perces túlórát jelzett a játékvezető.
Folyamatosan ívelték a kapu elé a labdákat a mexikóiak, és már négy középcsatárral rohamoztak, de az angolok önfeláldozóan mindent mentettek.
A 103. percben lefújta a játékvezető a mérkőzést, így egy szenzációis csata után Anglia játszhat Norvégia ellen a negyeddöntőben Miamiben.
