Szeptember elejétől elindul egy átfogó, „lehetőleg minden magyart bevonó” alkotmányozási folyamat – jelentette be Magyar Péter.
A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfői szavazással lezártak egy folyamatot, és most mennek tovább. Kiemelte: úgy gondolja, hogy erre kaptak felhatalmazást április 12-én, és teljesítették, amit vállaltak. Ezzel szerinte a köztársasági elnöki hivatal is visszanyeri a méltóságát.
– Megszüntettük ezzel a módosítással annak a lehetőségét, hogy valaki évtizedekre elfoglalja a magyar államot – jelentette ki.
Hangsúlyozta: Sulyok Tamásnak két lehetősége van. Az egyik, hogy lemond, a másik, hogy öt napon belül aláírja a törvényt.
Szerinte a köztársasági elnök nem fogalmazhat meg érdemi kifogást, és nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Hozzátette: az egész módosítási folyamat szabályos volt.
Magyar Péter egyúttal azzal vádolta Orbán Viktort, hogy megfutamodott – miközben arról posztol, hogy vége a demokráciának, az Egyesült Államokba utazott, hogy meccset nézzen.
Hozzátette: senki nem gondolhatja komolyan, hogy az alaptörvény-módosítás a jogállam végét jelentené. Az, mint mondta, egy demokratikusan megválasztott parlament demokratikusan meghozott döntése volt. – Ez nem a jogállam vége, hanem a kezdete – fogalmazott.
Jelezte azt is, hogy hamarosan nyílt pályázatot írnak ki a vagyonvisszaszerzési hivatal vezető tisztségeire.
Kérdésre válaszul elmondta: a frakció még nem tárgyalt arról, ki lehetne Sulyok Tamás utóda. – Olyan jelöltet szeretnénk választani, aki képes megtestesítenie az ország egységét – mondta. Az új államfőt egyébként 30 napon belül kell megválasztani.
Arra is kitért, ha Sulyok Tamás mégis az Alkotmánybírósághoz fordulna, akkor megindítják vele szemben a megfosztási eljárást, és ennek keretében Forsthoffer Ágnes fogja aláírni az alaptörvény-módosítást.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Magyar Péter azt mondta, konstruktív tárgyalást folytattak a Velencei Bizottsággal, a döntései pedig nem kötelező erejűek. Szerinte a testület tagjai is látják, hogy „egy békés alkotmányos forradalom zajlik” Magyarországon. Hozzátette: ha lesz érdemi kritikájuk, szívesen beépítik majd az új alkotmányozásba.
Az Alkotmánybíróságot érintő módosításról szólva azt mondta, egyelőre nem terveznek további módosításokat.
A képviselők 12 éves mandátumkorlátozását pedig azzal indokolta, hogy így lehet megszüntetni azt a hatalomkoncentrációt, ami az elmúlt 16 évben kialakult. Hozzátette: „a nép” az alkotmányozás alatt dönthet úgy, hogy megváltoztatja a döntését, és nem tartja fent ezt a korlátozást, de akár úgy is, hogy szigorít rajta, és 8 évben állapítja meg a korlátozást.
