Az Alaptörvény 17. módosítása többek között korlátozza a képviselői mandátumok hosszát, megteremti a lehetőséget a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítására, valamint az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének elmozdítására, amellett, hogy kimondja: a köztársasági elnök megbízatása a törvény hatályba lépésével megszűnik.
Magyar Péter napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy információi szerint Gulyás Gergely javasolta, hogy minden ellenzéki képviselő adja vissza tiltakozásul a mandátumát, de ezt az indítvány, mint mondta, leszavazták. A miniszterelnök ezek után hangsúlyozta: az alaptörvény-módosítás szerinte fontos lépés a jogállamiság és a demokrácia helyreállítása felé, mert lehetővé teszi az előző rendszer kinevezettjeinek leváltását és az elszámoltatást.
Ismét felidézte, hogy Sulyok Tamás az álláspontja szerint minden helyzetben hallgatott, amikor fel kellett volna emelnie a szavát, és példaként felhozta azt a módosítást, ami lehetővé tette Varga Zs. András kinevezését a Kúria élére. Kiemelte azt az esetet is, amikor az Orbán-kormány úgy döntött, hogy kilép a nemzetiközi büntetőbíróságból, és amikor Orbán Viktor meghirdette a „tavaszi nagytakarítást”. Úgy fogalmazott: Sulyok Tamás mindig a Fideszt választotta a hazája érdekei helyett.
Hosszasan beszélt a gyermekvédelmi botrányról is, amellyel Magyar Péter szerint szintén ugyancsak foglalkoznia a kellett volna a köztársasági elnöknek.
A miniszterelnök kiemelte: a hatályos szabályok szerint Sulyok Tamás semmit nem tehet az alaptörvény-módosítása ellen. De szerinte a köztársasági elnök „megrendelést kapott” a Fidesz-KDNP-től, hogy próbáljon meg „időt nyerni”. Hozzátette: Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni az elfogadott módosítást.
Azt is hangoztatta, hogy a Fidesz jogászai megírtak egy beadványt, amit a köztársasági elnöknek kell benyújtania az Alkotmánybírósághoz. Ez szerinte „alkotmányellenes szabotázs” kísérlete. Ezek után leszögezte: aki ilyen akcióban részt vesz, annak később azért vállalnia kell a felelősséget. Figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a törvényt, megindítják ellene a megfosztási eljárását.
Ezek után történelmi példákon keresztül felvázolta, hogy mi szerinte az állam feladata, és azt mondta: az Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben mindennek az ellenkezőjét csinálták. Úgy fogalmazott: az első perctől kezdve elszántan és tudatosan egy olyan rendszert építettek, ami bebetonozza a hatalmukat.
– A Tisza ennek a rendszernek a lebontására kapott 2/3-ados felhatalmazást – jelentette ki.
Ezek után folytatta a felsorolását: korrupció, MNB-ügy, az ellenzék megbélyegzése. De – tette hozzá – mindent ki fognak vizsgálni, és a felelősöket el fogják számoltatni.
A későbbiekben védelmébe vette Kátai-Németh Vilmost, akit az elmúlt napokban kigúnyoltak a vaksága miatt. A távol lévő, és időközben a frakcióvezetésről lemondott Gulyás Gergelynek pedig felajánlotta, hogy kísérje el egy országjárásra.
Az ellenzéki, mindenekelőtt a Fidesz-szavazóknak azt üzente: nem kell, hogy szeressék őket, de megígéri, hogy a döntéseik az ő javukat is szolgálni fogják. Mint mondta: az is, aki nem rájuk szavazott, joggal várja el az államtól, hogy mindenkit azonos mércével mérjen. Szerinte ezt szolgálja az alaptörvény-módosítása, amiről azt állította: nem ad felhatalmazást arra, hogy más kormányok is leváltsák a jövőben a nekik nem tetsző tisztségviselőket.
Hangsúlyozta: az alaptörvény-módosítás lezárja a Fidesz korszakát, és ősztől megkezdődik az új alkotmányozás, amelyben minden magyar ember részt vehet, és amit ezért mindenki a magáénak érezhet. – Ez az ország mindenkié, és az új alkotmány is mindenkié lesz – zárta beszédét Magyar Péter.
