Az Alaptörvény 17. módosítása többek között korlátozza a képviselői mandátumok hosszát, megteremti a lehetőséget a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítására, valamint az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének elmozdítására, amellett, hogy kimondja: a köztársasági elnök megbízatása a törvény hatályba lépésével megszűnik.
Magyar Péter napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy információi szerint Gulyás Gergely javasolta, hogy minden ellenzéki képviselő adja vissza tiltakozásul a mandátumát, de ezt az indítvány, mint mondta, leszavazták. A miniszterelnök ezek után hangsúlyozta: az alaptörvény-módosítás szerinte fontos lépés a jogállamiság és a demokrácia helyreállítása felé, mert lehetővé teszi az előző rendszer kinevezettjeinek leváltását és az elszámoltatást.
Ismét felidézte, hogy Sulyok Tamás az álláspontja szerint minden helyzetben hallgatott, amikor fel kellett volna emelnie a szavát, és példaként felhozta azt a módosítást, ami lehetővé tette Varga Zs. András kinevezését a Kúria élére. Kiemelte azt az esetet is, amikor az Orbán-kormány úgy döntött, hogy kilép a nemzetiközi büntetőbíróságból, és amikor Orbán Viktor meghirdette a „tavaszi nagytakarítást”. Úgy fogalmazott: Sulyok Tamás mindig a Fideszt választotta a hazája érdekei helyett.
Hosszasan beszélt a gyermekvédelmi botrányról is, amellyel Magyar Péter szerint szintén ugyancsak foglalkoznia a kellett volna a köztársasági elnöknek.
A miniszterelnök kiemelte: a hatályos szabályok szerint Sulyok Tamás semmit nem tehet az alaptörvény-módosítása ellen. De szerinte a köztársasági elnök „megrendelést kapott” a Fidesz-KDNP-től, hogy próbáljon meg „időt nyerni”. Hozzátette: Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni az elfogadott módosítást.
Azt is hangoztatta, hogy a Fidesz jogászai megírtak egy beadványt, amit a köztársasági elnöknek kell benyújtania az Alkotmánybírósághoz. Ez szerinte „alkotmányellenes szabotázs” kísérlete. Ezek után leszögezte: aki ilyen akcióban részt vesz, annak később azért vállalnia kell a felelősséget. Figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a törvényt, megindítják ellene a megfosztási eljárását.
Ezek után történelmi példákon keresztül felvázolta, hogy mi szerinte az állam feladata, és azt mondta: az Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben mindennek az ellenkezőjét csinálták. Úgy fogalmazott: az első perctől kezdve elszántan és tudatosan egy olyan rendszert építettek, ami bebetonozza a hatalmukat.
– A Tisza ennek a rendszernek a lebontására kapott 2/3-ados felhatalmazást – jelentette ki.
Ezek után folytatta a felsorolását: korrupció, MNB-ügy, az ellenzék megbélyegzése. De – tette hozzá – mindent ki fognak vizsgálni, és a felelősöket el fogják számoltatni.
A későbbiekben védelmébe vette Kátai-Németh Vilmost, akit az elmúlt napokban kigúnyoltak a vaksága miatt. A távol lévő, és időközben a frakcióvezetésről lemondott Gulyás Gergelynek pedig felajánlotta, hogy kísérje el egy országjárásra.
Az ellenzéki, mindenekelőtt a Fidesz-szavazóknak azt üzente: nem kell, hogy szeressék őket, de megígéri, hogy a döntéseik az ő javukat is szolgálni fogják. Mint mondta: az is, aki nem rájuk szavazott, joggal várja el az államtól, hogy mindenkit azonos mércével mérjen. Szerinte ezt szolgálja az alaptörvény-módosítása, amiről azt állította: nem ad felhatalmazást arra, hogy más kormányok is leváltsák a jövőben a nekik nem tetsző tisztségviselőket.
Hangsúlyozta: az alaptörvény-módosítás lezárja a Fidesz korszakát, és ősztől megkezdődik az új alkotmányozás, amelyben minden magyar ember részt vehet, és amit ezért mindenki a magáénak érezhet. – Ez az ország mindenkié, és az új alkotmány is mindenkié lesz – zárta beszédét Magyar Péter.
Mivel a Fidesz és a KDNP bojkottálja az ülést, az ellenzék részéről egyedül Toroczkai László (Mi Hazánk) szólalt fel. A frakcióvezető hangsúlyozta: a miniszterelnök 45 perces beszéde szerinte nem érintette a lényegi kérdéseket. Mint mondta, az a benyomása, hogy amit a Tisza-kormány csinál, az szemfényvesztés, nem a demokrácia és a jogállam helyreállítása, hanem a súlyos aláásása.
A korrupcióról szólva felidézte, hogy az állami rendezvényszervező a kormányváltás utáni egyik első szerződését egy Tisza-párhoz köthető céggel kötötte. Aztán feltette a kérdést, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vajon a miniszterelnököt is vizsgálni fogja-e, például a Diákhitel Központ által kötött szerződések miatt. Felvetette továbbá, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok meghallgatásain alkalmazzanak poligráfot, és javasolta a mentelmi jog eltörlését, ha nem is teljesen, de legalább a közvádas ügyekben.
A képviselők mandátumkorlátozása kapcsán rámutatott arra a visszásságra, hogy bűnözők is politizálhatnak, ha nincsenek eltiltva a közügyektől, a háromciklusos limit azonban adott esetben tapasztalt és tisztességes embereket foszt meg a lehetőségtől.
Bujdosó Andrea (Tisza) Kátai-Németh Vilmos kigúnyolásával foglalkozott. Mint mondta, egy ország erkölcsi állapotát az mutatja meg, hogyan beszél a legelesettebbekről. Ennek kapcsán kifejtette, hogy ez nem egy elszigetelt eset, az elmúlt években számtalantól illettek megalázó jelzőkkel politikai ellenfeleket, civileket, újságírókat. Végül a védelmébe vette az Alaptörvény 17. módosítását, ami szerinte helyreállítja a fékek és ellensúlyok rendszerét. Azt is mondta, hogy az új alkotmányt nem egy politikai oldal írja majd magának – a munkában mindenki résztvehet.
Magyar Péter viszontválaszában Sulyok Tamás közleményével foglalkozott. (A köztársasági elnök időközben közleményt adott ki, amelyben visszautasította a miniszterelnök vádjait.) Megismételte azt a véleményt, amely szerint az államfő az alaptörvény-módosítást nem támadhatja meg az Alkotmánybíróságon. Toroczkai Lászlóhoz fordulva pedig arra biztatta a Mi Hazánk frakcióvezetőjét, hogy ha valóban érdekli a korrupcióellenes harc, akkor szavazzák meg a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását.
Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában azt firtatta, hogy mi a valódi ára az uniós pénzek hazahozatalának. Példaként felhozta, hogy Brüsszel az adókedvezmények fokozatos megszüntetését vagy éppen az iskolai szegregáció elleni lépéseket vár el.
Végül az Országgyűlés hétfőn délután, negyed hét után nem sokkal elfogadta az Alaptörvény 17. módosítást.
