Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök már november 29-re előrehozott választást ír ki, miután a parlament pénteken elutasított két, a lakhatási válság kezelését célzó kormányzati intézkedést.
Sánchez kormánya kedden terjesztette elő azokat a törvényjavaslatokat, amelyek visszaszorítanák a lakásokkal kapcsolatos spekulatív gyakorlatokat, 2030-ig meghosszabbítanák a kiszolgáltatott bérlők kilakoltatással szembeni védelmét, valamint automatikusan meghosszabbítanák a meglévő bérleti szerződéseket. A lépésekre azután került sor, hogy országszerte tüntetések kezdődtek egy 87 éves nő, Maricarmen Abascal kilakoltatása miatt abból a lakásból, amelyben 1956 óta élt.
Eleinte úgy tűnt, hogy a kormány legalább az egyik intézkedés elfogadásához megszerezheti a szükséges parlamenti támogatást. Csütörtök késő este azonban a katalán Junts párt bejelentette, hogy mindkét javaslatot elutasítja, ezzel pedig biztossá vált azok parlamenti veresége.
Sánchez dacosan reagált a Junts döntésére. Az X-en közölte, hogy nem vonja vissza az intézkedéseket, és a parlamenti szavazást fordulópontnak nevezte.
„Elérkezett az igazság órája” – írta, hozzátéve, hogy a képviselőknek olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek „generációk számára meghatározzák őket”.
A parlamenti szavazás előtt kormányzati források azt mondták az El País című spanyol lapnak, hogy Sánchez hajlik az előrehozott választás kiírására. Yolanda Díaz miniszterelnök-helyettes a Cadena SER rádiónak adott interjújában szintén arról beszélt, hogy egyeztetett Sánchezzel, és nem zárta ki az előrehozott választás lehetőségét.
A jelenlegi parlamenti ciklus jövő nyáron jár le. Közben egyre több találgatás lát napvilágot arról, hogy Sánchez – akire a ceutai migrációs helyzet, valamint családtagjait és közeli politikai szövetségeseit érintő korrupciós ügyek miatt is politikai nyomás nehezedik – alkalmas pillanatot kereshet a választások előrehozására.
A lakhatás a spanyolok egyik legfontosabb problémája, így Sánchez most a kormányzati intézkedések elutasítását arra használhatja fel, hogy az ellenzéket a lakhatási válság kezelésének akadályaként mutassa be.
A jobbközép Néppárt 34 százalékos támogatottsággal vezet a választási közvélemény-kutatásokban, míg lehetséges szövetségese, a Vox 18 százalékon áll. A két párt ellenzi a bérbeadók tulajdonosi jogait korlátozó intézkedéseket, és inkább a szabályozás enyhítését, valamint a magántulajdonosok ösztönzését támogatja.
Sánchez Spanyol Szocialista Munkáspártja (PSOE) és a koalíciós kormányban részt vevő Sumar kérésére a pénteki szavazást kézfeltartással tartották. A képviselőknek így nyilvánosan kellett állást foglalniuk a kormány lakáspolitikai intézkedéseiről.
A szavazásra országos tüntetések közepette került sor. A lakhatási válság miatt Spanyolország több nagyvárosában is tiltakozó táborok alakultak ki. Madridban a demonstrálók a parlamenthez vonultak, ahol több mint ezer országos rendőr biztosította az épületet.
A tiltakozásokat szervező Spanyol Bérlők Szakszervezete általános sztrájkra szólított fel, és közölte, hogy továbbra is elfoglalva tartják Madrid központi terét, a Puerta del Solt, amíg követeléseik nem teljesülnek.
A spanyol kormány eddig nem tett eleget a madridi helyi és regionális hatóságok kérésének, hogy számolják fel a téren kialakult tiltakozó tábort. Isabel Díaz Ayuso, a madridi régió jobbközép elnöke bírósághoz fordult, azt kérve, hogy kötelezzék Sánchez kormányát a demonstráció megszüntetésére. A bírósági döntés péntek délutánra várható - írja a Politico.
