Súlyos csapás érte Irán egyik legfontosabb bevételi forrását: szeptemberben gyakorlatilag teljesen leállt a nyersolaj tartályhajókra történő berakodása az iráni kikötőkben.
A Bloomberg által összesített műholdas adatok, valamint a Kpler és a Vortexa elemzőcégek mérései szerint Irán szeptember egészében egyetlen új nyersolaj-szállítmányt sem tudott hajóra rakodni az amerikai blokád miatt. Ez az első alkalom a februárban kezdődött háború óta, hogy ez a mennyiség nullára esett. Augusztusban még naponta körülbelül 250 ezer hordó olajat raktak hajókra, miközben a háború előtt Irán napi nyersolajexportja mintegy 1,94 millió hordó volt.
A visszaesés azért különösen jelentős, mert az olajexport Irán egyik legfontosabb devizaforrása. Az Egyesült Államok július közepén állította vissza a tengeri blokádot, és azóta az elemzőcégek adatai szerint nem jutott át friss iráni nyersolajszállítmány a blokádon Kína felé. Teherán korábban még a szankciók legsúlyosabb időszakaiban is képes volt bizonyos mennyiségű olajat kijuttatni az országból, a mostani tengeri korlátozás azonban ennél jóval hatékonyabban szorította vissza a forgalmat. Kína az iráni nyersolaj legfontosabb, gyakorlatilag egyetlen jelentős külföldi vásárlója maradt.
Irán egy ideig a tengeren, tartályhajókon felhalmozott készleteiből tudta fenntartani az értékesítést. Ezek a tartalékok azonban gyorsan fogynak. Fredrik Meiton, a Svéd Külpolitikai Intézet Közel-Kelet- és Észak-Afrika-programjának vezetője az SVT-nek azt mondta, az általa látott legfrissebb adatok alapján valamivel 30 millió hordó alatt lehet a még rendelkezésre álló készlet, miközben korábban körülbelül 90 millió hordó volt. A Kpler adatai szerint az új rakományok hiánya miatt Irán az olajkitermelését is nagyjából napi 1,8 millió hordóra csökkenthette, ami hozzávetőleg a háború előtti termelés fele, és lényegében a belföldi szükségletek kielégítésére elegendő.
Az iráni kiesés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyanekkora mennyiség tűnt el a világpiacról. A térség arab olajtermelő országai jelentősen növelték kivitelüket, és alternatív szállítási útvonalakat is igénybe vettek. A Kpler szerint szeptember utolsó hetében a régió nyersolajexportja megközelítette a napi 19,5 millió hordót, ami már meghaladta a háború előtti szintet. Vagyis miközben Irán olajforgalma összeomlott, más közel-keleti termelők részben pótolni tudták a kieső iráni mennyiséget.
A helyzet ennek ellenére komoly következményekkel járhat Irán gazdaságára és a nemzetközi energiapiacra is. Az olajbevételek elapadása tovább növeli a nyomást a már egyébként is súlyos gazdasági problémákkal küzdő országon. Az SVT szerint közben az emelkedő olaj- és dízelárak miatt a G7-országok akár 100 millió hordó olajat és dízelt is felszabadítanak stratégiai készleteikből a következő négy hónap során. Irán számára azonban a legnagyobb kérdés az, meddig képes fenntartani gazdaságát úgy, hogy egyik legfontosabb exporttermékének tengeri forgalma gyakorlatilag teljesen leállt - írja a Bloomberg.
