A felvételek egyik legdöbbenetesebb felfedezése egy gaboni populáció: az itteni törpekrokodilok évezredekkel ezelőtt barlangokba költöztek, ahol a maró hatású környezet szó szerint lemarja és narancssárgára színezi a bőrüket.
A National Geographic új, „AFRICA: A Föld vad otthona” című sorozata idén ősszel a világ egyik legszebb és legváltozatosabb biodiverzitású vidékét hozza el a képernyőkre. A produkció tele van világelső felvételekkel: olyan ökoszisztémákat és állati viselkedésformákat tár fel, amelyek eddig rejtve maradtak, köztük néhány igazán bizarr hüllővel.
Ha az ember bemerészkedik a megfelelő gaboni barlangba, és mellkasig érő guanóban gázol, a denevérürülék sötétjéből hamarosan csillogó narancssárga szemek merednek rá. Olyan krokodilok élnek itt, amelyekhez foghatót nem ismerünk a Földön.
Miért? Mert úgy döntöttek, hogy troglobita, vagyis barlanglakó életmódra térnek át.
A troglobiták igazi barlangspecialisták, akik sötétben élik az életüket. Egykor a szabadban éltek, de aztán megláttak egy különleges lehetőséget a mélyben.
A barlangok menedéket, vizet, és – ahogy az Abanda-barlangokban hömpölygő denevérguanó-folyók is bizonyítják – bőséges táplálékot kínálnak. Minden nap, amikor a denevérek elhagyják a barlangot, majd amikor hazarepülnek pihenni, valóságos közlekedési dugó alakul ki a levegőben.
A raj mesterien manőverezik, de ez nem akadályozza meg a denevéreket abban, hogy időnként egymásba gabalyodjanak és a padlóra zuhanjanak – nyilatkozta Matt Shirley természetvédelmi ökológus, a sorozat szakértője. És vajon ki várja tátott szájjal ezeket a becsapódásokat? A világ legkisebb krokodilja, az Osteolaemus tetraspis.
Az afrikai törpekrokodilként ismert faj Gabonban, valamint Kamerun és Nigéria egyes részein honos. Azonban csak a gaboni populáció döntött úgy, hogy olyasmit tesz, amit a Földön egyetlen más ismert krokodil sem: beköltözött egy barlangba.
„Ezek az állatok 10, 20, de akár 30 éve is ezekben a barlangrendszerekben élnek, és az egész időt szó szerint denevérguanóban ülve töltik” – emelte ki Shirley.
A kutatók úgy vélik, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtt váltottak barlanglakó életmódra, és azóta jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ma ők a legkisebb méretű törpekrokodilok a Földön.
Kifejezetten békések – teszi hozzá a kutató –, és teljesen gyanútlanok az emberek jelentette veszéllyel szemben. A barlangok felfedezése közben a miniatűr krokodilok a farkukat csóválva szaladtak felé, hogy megnézzék, mi történik.
Első barlanglátogatása némiképp kudarcba fulladt, aminek következtében mintegy tízezer megzavart denevér csapódott az arcába és a testébe. Az éjszakai behatolás bizonyult végül a kulcsnak ahhoz, hogy sikeresen megközelítsék a fojtogatóan forró barlangrendszert és az ott rejtőző krokodilokat.
A befogott krokodilokat is vastagon borította a guanó. Éppen ezért volt rendkívül meglepő a felfedezés, hogy néhány példány hasa élénk narancssárga színben pompázott. Még mindig nem tudni biztosan, mi áll a jelenség hátterében, de a kutatóknak határozott gyanúja van.
„Ez egy olyan hipotézis, amelyet még tesztelni kell, de jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak: ezek az állatok több évtizede élnek a barlangokban, és az egész életüket a denevérguanóban töltik” – nyilatkozta a szakember a sajtónak. „A denevérürülék pH-értéke folyamatosan ingadozik az esős és száraz évszakok, valamint a kolónia méretének függvényében, de mindenképpen egy erősen maró hatású anyagról beszélünk.”
Aki ismeri a bőrkészítés folyamatát, tudja, hogyan használnak maró oldatokat a cserzéshez. Úgy tűnik, a krokodilok bőrét hasonló módon marja le a lúgos denevérguanó, ami megmagyarázhatja, miért csak a nagyobb, idősebb hímeknél figyelhető meg ez a narancssárga elszíneződés.
„Ha megnézzük a fejüket, a bőr egy része annyira elvékonyodott, hogy valójában láthatóvá válik alatta a koponya csontszerkezete” – mondta Shirley. „Tehát úgy tűnik, hogy a bőr fizikai és kémiai eróziós folyamata okozza ezt a jelenséget.”
„A narancssárga szín egészen elképesztő. Emlékszem, amikor először húztunk ki egy ilyen példányt, csak néztünk egymásra: te jó ég, mi ez?”
A „Te jó ég, mit láttunk eddig?” érzés végigkíséri az egész sorozatot, amelyben láthatunk algára halászó csimpánzokat, akik úgy szürcsölik a zöld növényt, mint a vattacukrot, miközben egy rendkívül okos hiéna juhászkutya módjára tereli össze a flamingókat vacsorára.
És akkor még nem beszéltünk a kevésbé szelíd óriásteknősökről, amelyek jelenetei igencsak felkavaróak lehetnek. Ahogy Wunmi Mosaku színész, a sorozat narrátora fogalmazott egy interjúban: „Odakint a teknősevő madarak kíméletlen világa uralkodik.”
Tagadhatatlan, hogy Afrika a bolygó egyetlen más pontjához sem fogható: kultúrája, biológiai sokfélesége és lenyűgöző tájai páratlanok. Ha idén ősszel igazi vizuális és szellemi táplálékra vágysz, ez a sorozat abszolút kötelező program – írta az IFLScience.
