A Földnek átmenetileg egy második természetes kísérője is van: a 2026 QQ8 jelű kisbolygó, amelyet bolygónk gravitációja ideiglenesen befogott. Az égitest jelenleg a Föld körül kering, ám ez az állapot nem tart sokáig, decemberben ugyanis ismét visszatér a Nap körüli, megszokott pályájára.
A különleges objektumot augusztus közepén fedezte fel Sárneczky Krisztián magyar csillagász, aki egy ismeretlen égitestet vett észre az éjszakai égbolton. A felfedezést először a Kisbolygóközpontnak jelentette, ahol kezdetben űrszemétnek vélték az objektumot. Az arizonai Lowell Discovery Telescope, valamint a Hawaii Egyetem teleszkópjának további megfigyelései azonban megerősítették, hogy egy természetes égitesttel van dolguk, amelyet a Föld gravitációja átmenetileg foglyul ejtett.
A 2026 QQ8-at október 29-én hivatalosan is az úgynevezett ideiglenesen befogott objektumok közé sorolták. Mérete mindössze egy-két méter, vagyis nagyjából egy felnőtt ember magasságának felel meg. A kutatók szerint az ilyen kisbolygók általában a Föld úgynevezett Hill-gömbjén kívül tartózkodnak. Ez az a térség, amelyen belül a Föld gravitációs hatása erősebb a Nap vonzásánál, így képes ideiglenesen befogni a közelébe kerülő kisebb égitesteket.
A 2026 QQ8 különleges pályája nem állandó jelenség. A kisbolygó hozzávetőleg tízévente kerül olyan közel bolygónkhoz, hogy kivételes esetben belépjen ebbe a gravitációs tartományba. Decemberben azonban ismét elhagyja a Föld környezetét, és visszatér a Nap körüli keringéshez. A csillagászok szerint a mostanihoz hasonló közeli találkozásra legközelebb csak 2058-ban kerülhet sor.
Az objektumot a hobbicsillagászok nem tudták megfigyelni, mivel rendkívül kicsi, ráadásul a Föld és a kisbolygó közötti távolság a Hold távolságának körülbelül másfélszerese volt. A tudósok ennek ellenére fontos lehetőséget látnak a felfedezésben, hiszen az ilyen átmeneti égitestek vizsgálata segíthet jobban megérteni a mini-holdak kialakulását, mozgását és észlelésük leghatékonyabb módszereit.
A 2026 QQ8 nem az első ilyen égitest, amelyet a Föld közelében azonosítottak. Korábban a 2020 CD3 és a 2024 PT5 jelű kisbolygókat is megfigyelték, amelyek szintén átmenetileg bolygónk gravitációs fogságába kerültek. Egyes csillagászok úgy vélik, hogy akár egyszerre fél tucat ilyen mini-hold is keringhet a Föld körül, bár ezek többsége rendkívül nehezen észlelhető.
A finn csillagász, Grigori Fedorets 2026-ban bemutatott számításai szerint a mini-holdak jellemzően még a 75 centiméteres méretet sem érik el. A háromméteres kisbolygók befogása már jóval ritkább, átlagosan tíz-húsz évente fordul elő. Ezek az objektumok általában körülbelül kilenc hónapot töltenek a Föld közelében, ezalatt nagyjából háromszor kerülik meg bolygónkat.
A kis méret és a gyenge fényvisszaverő képesség miatt az ilyen égitestek gyakran hosszú ideig rejtve maradnak a csillagászok előtt. Még a legmodernebb égboltfelmérő rendszereknek is komoly nehézséget okoz a felismerésük. Az Európai Űrügynökség adatai szerint 2026 novemberének elejéig körülbelül 43 005 Föld-közeli kisbolygót tartottak nyilván, és csak az előző évben 3240 új objektummal bővült a lista. A tényleges szám azonban ennél jóval magasabb lehet - írja a BBC.
