Új, rendkívül jelentős fordulat körvonalazódhat az orosz–ukrán béketárgyalásokon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 14-én nyilvánosságra hozott nyilatkozatában elárulta, hogy az amerikai tárgyalódelegáció először vetette fel: Ukrajna esetleg NATO-tagságot kaphatna, ha cserébe kivonná csapatait a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt álló területeiről.
Az elképzelés alapvetően megváltoztathatná a békefolyamatot, hiszen olyan kérdést kapcsol össze, amelyet eddig a tárgyalások során külön kezeltek: az ukrán területi engedményeket és az ország jövőbeli biztonsági garanciáit.
Zelenszkij az Abu-Dzabiban lezajlott legutóbbi amerikai közvetítésű orosz–ukrán tárgyalásokat követően beszélt az új elképzelésről. Az ukrán elnök elmondta, hogy az amerikaiak azt kérdezték tőle, vajon Ukrajna hajlandó lenne-e kivonulni a Donbaszból, ha cserébe csatlakozhatna a NATO-hoz. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ilyen összefüggésben korábban még nem merült fel a NATO-tagság lehetősége.
Az ukrán államfő szerint ez arra utalhat, hogy a NATO-tagság ismét visszakerült a béketárgyalások napirendjére. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy rendkívül nehéz egyeztetésekre lehet számítani, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta elfogadhatatlannak tartja Ukrajna csatlakozását az észak-atlanti katonai szövetséghez. Moszkva korábban többször is kijelentette, hogy az ukrán NATO-tagság kizárása az egyik alapvető követelése.
Zelenszkij egyértelművé tette, hogy Ukrajna jelenleg nem hajlandó lemondani saját területeiről. A Donbasz kérdése különösen érzékeny, mivel Oroszország a térség jelentős részét ellenőrzi, de a Donyeck megyei ukrán védelmi állások továbbra is fontos szerepet játszanak az ország keleti részének védelmében. Az ukrán hadsereg kivonulása ezekről a területekről nem pusztán politikai engedmény lenne, hanem komoly katonai következményekkel is járhatna.
Az ukrán elnök ugyanakkor nem zárta ki teljesen, hogy egy átfogó békemegállapodásról a lakosság döntsön. Elmondása szerint amennyiben Ukrajna valóban megbízható nemzetközi biztonsági garanciákat, erős és megfelelően finanszírozott hadsereget, valamint az ország újjáépítéséhez szükséges pénzügyi támogatást kapna, kész lenne népszavazásra bocsátani a kérdést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Zelenszkij már elfogadta volna az amerikai elképzelést. Egyelőre csupán egy tárgyalások során felvetett lehetőségről van szó, amelynek részletei még nem ismertek.
A NATO-tagság felvetése azért is különösen érdekes, mert az Egyesült Államok korábban inkább olyan biztonsági garanciákról beszélt, amelyek nem járnának Ukrajna teljes jogú szövetségi tagságával. A mostani amerikai kérdés azonban arra utalhat, hogy Washington új kompromisszumos lehetőségeket keres a háború lezárására. Ennek megvalósítása ugyanakkor rendkívül összetett lenne, hiszen a NATO-tagsághoz valamennyi tagállam egyetértése szükséges, és Oroszország részéről is jelentős ellenállás várható.
Zelenszkij az európai biztonsági rendszer átalakításával kapcsolatos orosz elképzeléseket is elutasította. Moszkva ugyanis azt szeretné, ha a tárgyalások nemcsak Ukrajna jövőjéről, hanem Európa teljes biztonsági berendezkedéséről is szólnának. Az ukrán elnök szerint azonban veszélyes lenne előbb a kontinens biztonsági rendszerének átalakításáról tárgyalni, és csak utána foglalkozni magának a háborúnak a lezárásával. Álláspontja szerint először véget kell vetni a harcoknak, és csak ezt követően lehet szélesebb körű biztonságpolitikai kérdésekről egyeztetni.
A békefolyamat közben továbbra is nehézségekkel küzd. Az Abu-Dzabiban tartott kétnapos tárgyalások nem hoztak jelentős áttörést, ugyanakkor Zelenszkij szerint a felek elvi megállapodásra jutottak egy több mint ezer embert érintő hadifogolycseréről. A pontos létszámról még folynak az egyeztetések.
Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje vállalta: a Moszkvában tartott találkozójukon felvetik az energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetésének lehetőségét. Zelenszkij szerint azonban egyelőre nem érkezett hír előrelépésről, és úgy látja, hogy Putyin személyesen sem támogatja a tűzszünetet.
Az ukrán államfő emellett visszautasította az orosz elnök Kosztyantinyivkára vonatkozó helyi humanitárius tűzszüneti javaslatát is. Zelenszkij szerint Moszkva valójában azt szeretné elérni, hogy az ukrán csapatok elhagyják a várost, így az orosz hadsereg harc nélkül foglalhatná el. Ukrajna ehelyett több más front menti település esetében kezdeményezett humanitárius intézkedéseket, ahol civilek, köztük gyermekek rekedtek a harcok közelében.
A tárgyalások másik fontos fejleménye, hogy Európa is közelebb kerülhet a közvetlen részvételhez. Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai közvetítők szerint a felek elfogadták az európai képviselők bevonását a következő békeegyeztetésekbe. Az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokon európai küldöttek már egyeztettek az amerikai és ukrán delegációval, de az orosz féllel még nem ültek közös tárgyalóasztalhoz.
A dublini európai csúcstalálkozón közben megállapodás született arról, hogy a jövőbeli béketárgyalásokon Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország, valamint az Európai Unió képviselői alkothatják az európai delegációt.
A legnagyobb kérdés most az, hogy az Egyesült Államok valóban képes lenne-e NATO-tagságot biztosítani Ukrajnának egy területi kompromisszumért cserébe, és hogy Moszkva egyáltalán hajlandó lenne-e elfogadni egy ilyen megállapodást. Az elképzelés egyik legnagyobb ellentmondása ugyanis éppen az, hogy Oroszország számára Ukrajna NATO-tagsága eddig elfogadhatatlan volt, miközben Kijev a szövetségi tagságot tekinti az egyik legerősebb hosszú távú biztonsági garanciának.
A mostani fejlemény mindenesetre azt jelzi, hogy Washington új lehetőségeket vizsgál a béke megteremtésére. Az azonban továbbra sem világos, hogy az amerikai felvetésből hivatalos békejavaslat születhet-e, vagy csupán a tárgyalófelek álláspontjának felmérését szolgálta - írja a Reuters
