Franciaországban továbbra sem csillapodik a társadalmi elégedetlenség. November 14-én, szombaton immár ötödik egymást követő hétvégén vonultak utcára a tüntetők, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek emelkedése, az oktatás romló helyzete és a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos problémák miatt.
Az országos demonstrációkhoz ismét csatlakoztak a sárgamellényes mozgalom tagjai, diákok, pedagógusok, szakszervezetek és civil jogvédő szervezetek. A tiltakozások középpontjába ezúttal a gyermekek és fiatalok védelme, valamint egy vitatott rendőrségi törvényjavaslat is bekerült.
A francia belügyminisztérium országosan mintegy 106 ezer tüntetőt számolt össze, közülük 24 ezren Párizsban demonstráltak. A szervezők ennél lényegesen magasabb részvételről számoltak be: szerintük Franciaország-szerte 200 ezren, a fővárosban pedig 100 ezren vettek részt a megmozdulásokon. A számok közötti jelentős eltérés ellenére egyértelmű, hogy a tiltakozási hullám továbbra is komoly társadalmi támogatottsággal rendelkezik, bár a szombati részvétel elmaradt a korábbi nagyobb demonstrációkétól.
Párizsban a Köztársaság terén gyülekeztek a tiltakozók, ahol francia zászlókat lengettek, transzparenseket emeltek a magasba, és a kormány gazdaságpolitikáját bírálták. A demonstrálók között különösen sok fiatal volt, akik az oktatási rendszer állapota miatt vonultak utcára. A diákok szerint az iskolákban egyre súlyosabb problémákat okoz a pedagógushiány, az épületek leromlott állapota és az oktatásra fordított források elégtelensége.
Marius Mesnil, a középiskolásokat képviselő Union Syndicale Lycéenne diákszervezet társfőtitkára arról beszélt, hogy a fiatalok alapvető feltételeket szeretnének az oktatásban. Azt követelik, hogy legyen elegendő tanár az órák megtartásához, biztonságos körülmények között tanulhassanak, és az érettségi megszerzése után valódi lehetőségük legyen egyetemen folytatni tanulmányaikat. Franciaországban több mint egy hónapja tartanak iskolai blokádok és diáktüntetések, amelyek egyre szorosabban kapcsolódnak az országos elégedetlenségi hullámhoz.
A megélhetési válság szintén meghatározó szerepet játszik a tiltakozásokban. A sárgamellényes mozgalom tagjai szerint a kormány intézkedései messze elmaradnak attól, amire a lakosságnak szüksége lenne. Benjamin Ball, a mozgalom egyik résztvevője úgy fogalmazott, hogy a kormány csupán morzsákat adott az embereknek, miközben ők az egész pékséget szeretnék. A kijelentés jól érzékelteti azt az elégedetlenséget, amely a bérek, az árak és az életszínvonal körül alakult ki.
A szakszervezetek különösen azt kifogásolják, hogy a kormány mindössze 0,6 százalékos, az inflációhoz kötött automatikus korrekción felüli minimálbér-emelést ígért. Ezt elégtelennek tartják, ezért november 17-re, keddre újabb országos sztrájknapot hirdettek. A mostani tüntetéssorozat tehát várhatóan nem ér véget a hétvégével, hanem a következő napokban újabb munkabeszüntetések és demonstrációk követhetik.
A szombati tiltakozások egyik legvitatottabb témája egy új rendőrségi törvényjavaslat volt. A tervezet nagyobb jogi védelmet biztosítana azoknak a rendőröknek és csendőröknek, akik szolgálat közben lőfegyvert használnak. A javaslat támogatói, köztük Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés, azzal érvelnek, hogy a rendvédelmi dolgozókat nem szabad automatikusan jogellenes erőszak alkalmazásával gyanúsítani, amikor fegyverhasználatra kényszerülnek.
A törvény ellenzői azonban egészen másként látják a helyzetet. Szerintük a tervezet túlságosan megnehezítené a rendőrök felelősségre vonását, és tovább növelné a rendőri túlkapások veszélyét. A tiltakozók egy része ezért egyenesen a „gyilkolásra feljogosító törvényként” emlegeti a javaslatot. A diák- és civil szervezetek attól tartanak, hogy a szabályozás elfogadása után még nehezebb lenne jogi úton fellépni a túlzott rendőri erőszak ellen.
Sabrine Kharbach, az egyik diákszervezet szóvivője szerint a törvény lényegében abból indulna ki, hogy a fegyverét használó rendőr jogszerűen járt el, ami tovább erősíthetné a büntetlenség érzését. A javaslatról a következő héten szavazhatnak, ezért a tiltakozók számára különösen fontos, hogy még a parlamenti döntés előtt nyomást gyakoroljanak a politikusokra.
A rendőri fellépés kérdése azért is vált rendkívül érzékennyé, mert az elmúlt hetek tüntetésein több súlyos sérülésről érkezett beszámoló. A múlt héten legalább 18 sérült demonstráló jogi képviselői jelezték, hogy pert kívánnak indítani a francia belügyminisztérium ellen. Állításuk szerint a rendőri intézkedések során olyan sérülések történtek, amelyek egyes tüntetők kezét, lábát vagy szemét érintették. A vádak kivizsgálása és a rendőri fellépés jogszerűségének megállapítása ugyanakkor a hatóságok és a bíróságok feladata.
Nemcsak Párizsban, hanem Toulouse-ban, Marseille-ben, Bordeaux-ban és számos más francia városban is utcára vonultak az emberek. Toulouse-ban egy 28 éves tüntető arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja a demonstrálókkal szembeni erőszakos fellépést, különösen akkor, ha gyermekek és fiatalkorúak is érintettek.
A francia hatóságok a korábbi hétvégékhez hasonlóan jelentős rendőri erőket mozgósítottak. Országosan mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki a demonstrációk biztosítására. A tüntetések többsége békésen zajlott, bár az elmúlt hetekben több alkalommal is történtek erőszakos incidensek, és a rendőrség fellépése is komoly vitákat váltott ki.
A szombati megmozdulások ugyanakkor kisebbek voltak, mint a közelmúlt legnagyobb tiltakozásai. A csütörtöki, szakszervezetek által szervezett országos sztrájk során több mint félmillió ember vonult utcára Franciaországban. Ez azt mutatja, hogy a demonstrációk résztvevőinek száma ingadozik, de a különböző társadalmi csoportok elégedetlensége továbbra is képes nagy tömegeket mozgósítani.
A helyzet politikai jelentőségét növeli, hogy Franciaország a 2027 tavaszán esedékes elnökválasztásra készül, amelyen Emmanuel Macron már nem indulhat újra. A gazdasági elégedetlenség, a közszolgáltatások állapota és a rendőrségbe vetett bizalom kérdése így a következő hónapok választási kampányának is meghatározó témája lehet.
Az ötödik egymást követő tüntetési hétvége azt jelzi, hogy a francia társadalmi feszültségek korántsem oldódtak meg. Bár a szombati részvétel elmaradt a korábbi csúcsoktól, a tiltakozók követelései egyre több területet érintenek, és a kormány előtt továbbra is komoly kihívás áll.
A következő fontos időpont november 17-e lesz, amikor a szakszervezetek újabb sztrájkot szerveznek. Ekkor derülhet ki, hogy a mostani elégedetlenségi hullám ismét képes-e több százezer embert megmozgatni, vagy fokozatosan veszít lendületéből - írja az Euronews.
