Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapásokat, amennyiben Teherán és a jemeni húszi lázadók nem hajtanak végre újabb provokatív akciókat az Egyesült Államok ellen.
A Reuters három, a belső egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozó beszámolója szerint Trump az elmúlt napokban már több vezető tanácsadójának is jelezte, hogy nem feltétlenül kívánja újraindítani a nagyszabású katonai műveleteket. A döntés mögött nemcsak katonai és gazdasági megfontolások állhatnak, hanem az amerikai elnökre nehezedő nemzetközi és belpolitikai nyomás is.
Az Egyesült Államok és Izrael februárban indította meg az Irán elleni háborút, amely azóta jelentős emberi és gazdasági következményekkel járt. Trump az elmúlt hónapokban többször is egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött: időnként újabb, minden korábbinál súlyosabb támadásokkal fenyegette Teheránt, máskor viszont arról beszélt, hogy Washington már elérte legfontosabb katonai céljait, és ideje lenne lezárni a konfliktust. A mostani értesülések arra utalnak, hogy az elnök továbbra sem hozott végleges döntést a háború folytatásáról.
A Reuters információi szerint Trump az elmúlt hetekben több hírszerzési tájékoztatón vett részt, és nemzetbiztonsági tanácsadóival is egyeztetett az iráni helyzetről. Ezeken a megbeszéléseken felmerült, hogy az újabb légicsapások nem feltétlenül kényszerítenék engedményekre Teheránt. Az amerikai hírszerző szolgálatok értékelése szerint a jelenlegi gazdasági szankciók és az Iránnal szembeni tengeri blokád már így is komoly nyomást gyakorolnak az ország gazdaságára. Washington ezért akár újabb nagyszabású katonai támadás nélkül is fenntarthatná a nyomást az iráni vezetésen.
A háború esetleges újbóli kiszélesítésétől azonban nemcsak az amerikai tanácsadók egy része óvja Trumpot. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös és Recep Tayyip Erdoğan török elnök is arra kérte, hogy ne indítson újabb támadásokat Irán ellen. Trump az elmúlt két hétben mindkét vezetővel telefonon egyeztetett, és kikérte véleményüket a konfliktus lehetséges folytatásáról. A Reuters forrásai szerint október 31-én az amerikai elnök még arról beszélt a szaúdi trónörökösnek, hogy a novemberi félidős választások után újabb katonai akciót tervez. Mohammed bin Szalmán azonban arra kérte, hogy várjon, mert szerinte a gazdasági szankciók már önmagukban is eredményesek.
Erdoğan szintén a feszültség csökkentését sürgette. A török elnök október 28. óta három alkalommal beszélt Trumppal, és a november 7-i egyeztetés után Ankara külön hangsúlyozta, hogy véget kell vetni az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségnek. Trump ugyanakkor egyik vezetőnek sem tett egyértelmű ígéretet arra, hogy lemond a katonai csapásokról.
A Fehér Ház álláspontja szerint az Egyesült Államok jelenleg kedvező stratégiai helyzetben van. Washington úgy értékeli, hogy a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése és az iráni gazdaságra nehezedő nyomás jelentős tárgyalási előnyt biztosít számára. Trump csütörtökön közösségi oldalán azt is kijelentette, hogy Amerikának nincs feltétlenül szüksége új megállapodásra Iránnal, mert szerinte már így is jelentős gazdasági és stratégiai eszközök vannak a kezében.
A katonai fenyegetés azonban továbbra sem szűnt meg. A Pentagon változatlanul készen áll a műveletek kiszélesítésére, és a következő napokban egy harmadik amerikai repülőgép-hordozó is a Közel-Keletre érkezhet. Bár eredetileg a térségben tartózkodó két hordozó egyikének leváltását tervezik, szükség esetén mindhárom hadihajó a térségben maradhat. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy Washington rövid időn belül jelentős katonai erőt mozgósítson.
Az amerikai hadvezetés egyik lehetséges célpontja továbbra is Irán föld alatti nukleáris létesítményrendszere. Ezeket az objektumokat korábban már támadták, de nem világos, hogy az újabb bombázások milyen eredménnyel járnának. Az amerikai hírszerzés értékelése szerint további csapások valószínűleg nem változtatnák meg érdemben Irán tárgyalási követeléseit.
A Reuters beszámolója egy másik problémára is rámutatott: az amerikai fegyverkészletek egy része jelentősen megfogyatkozott a hosszú ideje tartó hadműveletek során. Különösen a nagy hatótávolságú, precíziós fegyverek felhasználása jelent kihívást. A Fehér Ház ugyanakkor visszautasította, hogy az Egyesült Államok katonai lehetőségeit a lőszerhiány korlátozná, és hangsúlyozta, hogy az amerikai hadsereg elegendő fegyverrel rendelkezik az elnök stratégiai céljainak megvalósításához.
A helyzetet tovább bonyolítja Izrael álláspontja. A Reuters egyik amerikai kormányzati forrása szerint izraeli tisztviselők továbbra is arra próbálják rávenni a Trump-adminisztrációt, hogy indítson újabb katonai hadjáratot Irán ellen. Izrael számára különösen fontos, hogy Teherán nukleáris és katonai képességei ne jelenthessenek hosszú távú fenyegetést. Ez azonban eltérhet azoknak a térségbeli országoknak az érdekeitől, amelyek elsősorban a háború gazdasági és biztonsági következményeitől tartanak.
Trump döntését az amerikai belpolitikai helyzet is befolyásolhatja. A november 3-i félidős választásokon a demokraták megszerezték a kongresszusi többséget, miközben a háború egyre népszerűtlenebbé vált az amerikai választók körében. A Reuters és az Ipsos választások előtt készített felmérése szerint az amerikaiak 55 százaléka úgy vélte, hogy az iráni háború nem érte meg az árát. JD Vance alelnök maga is a konfliktust nevezte meg a republikánusok választási vereségének egyik okaként. A háború ráadásul hozzájárult a globális üzemanyagárak emelkedéséhez, ami tovább növelte az elégedetlenséget.
Mindezek alapján Trump előtt két eltérő lehetőség áll. Folytathatja a katonai nyomásgyakorlást, vállalva egy újabb eszkaláció kockázatát, vagy megpróbálhatja a már meglévő szankciókra, a tengeri blokádra és a diplomáciai egyeztetésekre építve kikényszeríteni az iráni engedményeket.
A legfontosabb változás az, hogy az amerikai elnök a korábbi támadási tervei ellenére most már a katonai fellépés elhalasztását is komolyan mérlegeli. Ez ugyan nem jelenti a háború végét, és azt sem, hogy Washington végleg lemondott volna az újabb csapásokról, de lehetőséget teremthet a feszültség csökkentésére.
A következő napokban döntő jelentőségű lehet, hogy Irán és a húszi erők milyen lépéseket tesznek, illetve sikerül-e a térség országainak meggyőzniük Trumpot arról, hogy a további katonai eszkaláció helyett a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás vezethet eredményre.
