Van a világtérképen egy alig néhány tíz kilométer széles tengeri kapu, amelynek forgalmát Budapesten is érdemes figyelni. A Hormuzi-szoroson szeptember 16-án, szerdán mindössze három kereskedelmi hajó haladt át az előzetes Kpler hajókövetési adatok szerint. A tíznapos átlag ekkor nagyjából 17 hajó volt.
A három azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy szó szerint csak három hajó járt arra. A térségben több hajó kikapcsolja az AIS helyzetjeladó rendszerét, ezért a „sötétben” közlekedő egységek kimaradhatnak a statisztikából. A szám ráadásul előzetes, később módosulhat. A tendencia ettől még világos: Hormuz forgalma rendkívül alacsony.
Miért retteg az olajpiac egy keskeny tengeri átjárótól?
Mert a békeidőkben felfoghatatlan mennyiségű energia haladt át rajta. Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal, az EIA szerint 2025 első felében naponta átlagosan 20,9 millió hordó kőolaj és egyéb folyékony kőolajtermék jutott át Hormuzon. Ez a világ fogyasztásának nagyjából ötödével, a tengeren szállított olaj mintegy negyedével volt egyenértékű.
És nincs mellette kényelmes kerülőút. A szaúdi és emírségekbeli vezetékek normál körülmények között is csak a hormuzi mennyiség töredékét tudják kiváltani. Ráadásul az elmúlt napokban a szaúdi East–West vezeték működése is kiesett, tovább szűkítve a lehetőségeket.
Az olajpiac persze nem egy ideges pénztáros, aki minden rossz hírt azonnal ráüt a számlára. Szeptember 17-én hajnalban a Brent ára éppen csökkent, hordónként 104,6 dollár környékére, miután a piac kedvezően fogadta, hogy Szaúd-Arábia Ománon keresztül próbál további szállításokat megoldani.
Ez fontos tanulság, mivel három hajó önmagában még nem mondja meg, holnap mennyibe kerül a benzin.
De mi köze ennek Magyarországhoz?
Magyarország nem úgy függ Hormuztól, mint több ázsiai gazdaság. A MOL közép-európai finomítóinak két stratégiai ellátási útvonala a Barátság kőolajvezeték és az Adria-vezeték; utóbbi a horvátországi Omišalj kikötője felől hozhat tengeri olajat. A Barátságon 2026-ban közel három hónapos kiesés után indult újra a szállítás.
Csakhogy az olaj világpiac. Ha a Perzsa-öbölből kevesebb hordó jut ki, drágábbá válhat az a nyersolaj is, amely soha életében nem látta Hormuzt. Emelkedhetnek a fuvardíjak, a biztosítási költségek és a finomítói árrések is.
Különösen érzékeny pont a dízel. A Nemzetközi Energiaügynökség szeptemberi jelentése szerint az Öböl-országok finomítotttermék- és LPG-exportja még mindig csaknem 60 százalékkal maradt el a februári szinttől. A globális dízelpiac kínálata emiatt is feszes.
A magyar autós ebből már lát valamit. Szeptember 16-án a 95-ös benzin országos átlagára 631 forint, a gázolajé 701 forint volt literenként.
Hormuz tartós bénultsága ezért elsősorban felfelé mutató árkockázatot jelent Magyarországon is. Hogy ebből pontosan hány forintos változás lesz a kutaknál, azt nem lehet pusztán a hajóforgalomból kiszámolni, hiszen közbeszól a Brent ára, a dollár-forint árfolyam, a finomítói árrés, a készletek és a hazai piaci verseny is.
A három hajó tehát nem három tartályhajó, amely egyenesen a magyar benzinkutak felé tart. Inkább három apró pont a térképen, amely arra figyelmeztet, ha a világ olajának egyik legfontosabb kapuja beszűkül, annak előbb-utóbb a magyar pénztárcában is visszhangja lesz.
Források: Reuters/Kpler hajókövetési adatok ; International Energy Agency (IEA) ; U.S. Energy Information Administration (EIA) ; MOL Group ; Holtankoljak.hu .
