A Brent hordónkénti ára kedden 108 dollár fölé emelkedett és piaci elemzők szerint tartós kiesések esetén akár a 120–130 dolláros szint is elérhetővé válhat. A következő napok nagy kérdése immár nem az, hogy drágul-e az energia, hanem az, mennyi marad működőképes a világ legfontosabb szállítási útvonalaiból.
Egyre több ponton sérül a világ olajellátási rendszere. Miközben a Hormuzi-szoros forgalma töredékére esett vissza, támadás miatt leállt Szaúd-Arábia kulcsfontosságú Kelet–Nyugat vezetéke, felfüggesztették a rakodást a vörös-tengeri Janbú kikötőben, Líbiában pedig több olajmező termelése is leállt.
A közel-keleti háború sokáig elsősorban a Hormuzi-szoros miatt jelentett fenyegetést a világ energiaellátására. Most azonban már nem egyetlen szűk tengeri átjáróról van szó.
Egymás után kerülnek veszélybe azok az alternatív útvonalak is, amelyeket éppen azért használtak, hogy a Hormuznál kialakult bizonytalanságot megkerüljék. Ez az a pont, ahol egy regionális konfliktus világgazdasági problémává válhat.
Napi 125 hajóról négyre
A Hormuzi-szoroson hétfőn mindössze négy nagy kereskedelmi hajó haladt át a Kpler előzetes adatai szerint. Egy nappal korábban még tíz hajót regisztráltak.
A háború előtt ugyanakkor naponta körülbelül 125 nagy kereskedelmi hajó használta a szorost. A Reuters szerint ezen az útvonalon haladt át a világ napi kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-ellátásának mintegy ötöde.
A visszaesés tehát nem egyszerűen statisztikai érdekesség.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl egyik kijárata a világpiac felé. Ha ezen az útvonalon tartósan nem lehet biztonságosan közlekedni, az Irán, Irak, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia exportját egyaránt érintheti. Ráadásul az elmúlt napok támadásai után a diplomáciai rendezés esélyei sem javultak: az Öböl arab államai elhalasztották az Iránnal tervezett tárgyalásokat a Hormuzi-szoros biztonságáról.
A kerülőút is kiesett
Szaúd-Arábia egyik legfontosabb válasza a Hormuz körüli válságra az úgynevezett Kelet–Nyugat olajvezeték volt. A mintegy 1200 kilométer hosszú vezeték az Arab-félszigeten keresztül viszi az olajat a Perzsa-öböl térségéből a Vörös-tenger partjára, Janbú kikötőjébe.
Vagyis éppen arra szolgál, hogy az olajnak ne kelljen áthaladnia Hormuzon.
Az elmúlt hónapokban ezen az útvonalon naponta nagyjából 4–5 millió hordó olajat szállítottak. Ez a világ teljes olajkínálatának mintegy 4–5 százaléka.
A vezetéket azonban szeptember 11-én támadás érte, ami miatt a szaúdiak kénytelenek voltak leállítani. Ezzel a világ egyik legfontosabb Hormuzt megkerülő olajútvonala is kiesett.
A probléma súlyát jól mutatja, hogy iparági források korábban úgy becsülték, hogy Janbúban mindössze öt-hét napnyi exportálható készlet állhat rendelkezésre arra az esetre, ha a vezeték nem indul újra időben.
Már Janbúban sem rakodnak
Kedden újabb rossz hír érkezett. Hajózási források szerint felfüggesztették az olajrakodást Janbú vörös-tengeri exportterminálján. Szaúd-Arábia emellett egyes európai vásárlókat már arról értesített, hogy szeptember végére tervezett rakományokat törölhetnek.
Ez azért különösen érzékeny fejlemény, mert Janbú éppen annak a szaúdi stratégiának volt a központi eleme, amely a Hormuzi-szoros blokádját hivatott kivédeni, vagyis a világ olajpiacának jelenleg nem csupán az a problémája, hogy az egyik fő tengeri útvonal akadozik.
Az egyik legfontosabb kerülőút is megbénult és Líbia is kieshet
Mindeközben a Közel-Kelettől függetlenül újabb ellátási zavar alakult ki Líbiában.
A líbiai Nemzeti Olajtársaság közlése szerint leállt a termelés a Hamada, Tahara és NC5 olajmezőkön, miután az olajlétesítmények védelméért felelős fegyveres testület tagjai elzárták a Hamada–Zawiya vezeték egyik szelepét.
A tiltakozók azt követelik, hogy szervezetük pénzügyi és igazgatási szempontból a védelmi minisztérium helyett közvetlenül a Nemzeti Olajtársaság alá kerüljön. A testület közölte, ha nem teljesítik követeléseiket, újabb olajmezőkön csökkenthetik, később pedig teljesen leállíthatják a termelést. A líbiai NOC ezért már a vis maior kihirdetésének lehetőségét is felvetette.
Líbia számára az olaj létkérdés, mert az ország gazdaságának mintegy kilencven százaléka közvetlenül vagy közvetve az energiaszektortól függ.
Oroszországban is sérül a dízeltermelés
A kínálati problémák nem érnek véget a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A Reuters számításai szerint Oroszország hat legnagyobb dízeltermelő finomítójának fele szeptemberben jelentősen visszafogta vagy teljesen leállította a termelést a dróntámadások okozta károk miatt.
Az amerikai dízel határidős ára emiatt kedden közel hat százalékkal emelkedett. Ez különösen fontos Európa számára, mert a kőolaj árának emelkedése mellett a finomított termékek – köztük a dízel – kínálatának szűkülése külön, önálló árnyomást is okozhat.
108 dollár fölött a Brent
A piac már reagált. A Brent kőolaj ára kedden 2,81 dollárral, mintegy 2,7 százalékkal emelkedett és 108,49 dollárra került hordónként. Az amerikai WTI ára pedig 104 dollár fölé emelkedett.
Ez önmagában is komoly drágulás. A befektetőket azonban most elsősorban nem az aktuális ár, hanem az foglalkoztatja, mi történik akkor, ha a kiesések hetekig tartanak.
A Goldman Sachs szerint az infrastruktúra elleni támadások érdemben növelték annak valószínűségét, hogy a Brent 120 dollár fölé emelkedjen bizonyos kínálati forgatókönyvek esetén.
Hamad Hussain, a Capital Economics nyersanyagpiaci vezető közgazdásza pedig arra figyelmeztetett, hogy ha nem nő a Hormuzon átjutó olaj mennyisége és a szaúdi Kelet–Nyugat vezeték több hétig zárva marad, akkor a Brent ára akár 130 dollár közelébe is emelkedhet.
Fontos azonban: ez nem előrejelzés arra, hogy biztosan 130 dollár lesz az olaj, hanem egy olyan kockázati forgatókönyv, amely tartós ellátási zavarok esetén valósulhat meg.
Van azért jó hír is
Kedden késő délután Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a szaúdi Kelet–Nyugat vezeték akár napokon belül újraindulhat.
Wright szerint a kárfelmérés még tart, de jelenlegi várakozása alapján nem hetekben, hanem napokban mérhető a javítás időtartama. Ha ez valóban így lesz, az jelentősen csökkentheti a 120–130 dolláros olajár kockázatát. Ugyanakkor az elmúlt napok történései rámutattak egy ennél mélyebb problémára. A világ olajellátása korábban részben azért tudta kezelni Hormuz bizonytalanságát, mert létezett működőképes alternatíva. Most viszont kiderült, hogy az alternatíva is támadható.
Mit jelenthet mindez Magyarországon?
A magyar autósok egyelőre nem tapasztalták meg teljes egészében a világpiaci olajár-emelkedést.
A legutóbbi elérhető országos átlag szerint a 95-ös benzin ára körülbelül 626 forint, a gázolajé pedig 701 forint literenként volt Magyarországon. A Holtankoljak.hu már szeptember 11-én arra figyelmeztetett, hogy meglepő a hazai árak változatlansága annak fényében, hogy a Brent akkor már elérte a 105 dolláros szintet.
A nemzetközi olajár azonban jellemzően késéssel jelenik meg a magyar nagykereskedelmi és töltőállomási árakban.
A hazai üzemanyagárat természetesen nem kizárólag a Brent jegyzése határozza meg. Számít a forint dollárral szembeni árfolyama, a finomítói árrés, a logisztika, az adók, valamint a régiós ellátási helyzet is.
A tartósan 100 dollár fölötti olaj azonban már nehezen hagyható figyelmen kívül. Ha pedig valóban 120–130 dollár közelébe kerülne a Brent, annak hatása nem állna meg a benzinkutaknál. Drágulhatna a szállítás, a mezőgazdaság, az ipari termelés és végső soron számos fogyasztási cikk is.
Az olaj ismét geopolitikai fegyverré vált
Az elmúlt hónapok eseményei egy régi igazságot hoztak vissza a világpolitikába: az energia nem pusztán gazdasági termék, hanem stratégiai eszköz.
Hormuz, a Bab el-Mandeb, a szaúdi Kelet–Nyugat vezeték, Janbú kikötője, a líbiai olajmezők és az orosz finomítók egymástól több ezer kilométerre találhatók, mégis ugyanannak a globális rendszernek a részei. És minél több pont esik ki egyszerre ebből a rendszerből, annál kevesebb tartalék marad arra, hogy egy újabb válságot elnyeljen a világpiac.
Ezért ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy lezárható-e Hormuz, hanem az, hogy mi történik akkor, ha már a Hormuzt megkerülő útvonalakat sem lehet biztonságban tartani.
