Kína újabb lépéseket tesz katonai jelenlétének bővítésére Délkelet-Ázsiában. A friss műholdfelvételek alapján Laoszban egy új légibázis kialakítása zajlik, miközben a Dél-kínai-tengeren, a Paracel-szigetcsoporthoz tartozó Antelope-zátonynál is nagyszabású építkezés folyik.
A két beruházás rövid idő alatt látványos fejlődésen ment keresztül, és a szakértők szerint hosszabb távon Kína katonai mozgásterét is növelheti a térségben.
Laoszban, a fővárostól, Vientianétól mintegy 50 kilométerre északra fekvő Ban Keun térségében egy év alatt teljesen átalakult a korábbi terület. A korábban mezőgazdasági célra használt földeken ma már egy aszfaltozott kifutópálya, gurulóút és repülőgépek fogadására alkalmas előtér található. Több új épületet is kialakítottak a létesítmény körül.
Kína elismeri a beruházás létét, ugyanakkor hivatalosan közös kínai–laoszi támogatási és kiképzési központként mutatja be. A területen egy légiközlekedési akadémia is működik, ahol laoszi pilóták képzését végzik. A kínai védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a projekt nem irányul harmadik országok ellen.
A létesítmény helyszínének azonban már korábban is volt katonai jelentősége. Az 1960-as években, a vietnami háború idején az Egyesült Államok használt ott egy egyszerű repülőpályát titkos repülésekhez. A háború után a terület ismét mezőgazdasági használatba került, mostanra azonban egy jóval nagyobb és korszerűbb repülőtéri komplexum kezd kialakulni.
Biztonságpolitikai elemzők szerint a létesítmény szerepe túlmutathat a hivatalosan megjelölt kiképzési feladatokon. A közös támogatási és kiképzési központ megnevezés arra utalhat, hogy Kína hosszabb távon logisztikai hátteret is ki akar építeni Laoszban. Egy ilyen létesítmény lehetővé tehetné kínai katonai egységek támogatását és utánpótlását is.
Még nagyobb léptékű építkezés zajlik a Dél-kínai-tengeren, az Antelope-zátonynál. A Paracel-szigetcsoporthoz tartozó területen korábban megkezdett munkálatok mára jelentősen felgyorsultak. A műholdfelvételeken már elegyengetett területek, hatalmas kavicskupacok, betonozott részek és tömörítőgépek láthatók. Egy rakománnyal megrakott uszály is megjelent az újonnan kialakított kikötőnél.
A szakértők szerint a munkálatok célja egy teljes méretű kifutópálya kialakítása lehet. A jelenlegi ütem alapján a pálya 2027 első felében kaphat aszfaltburkolatot, és akár ugyanabban az évben megkezdődhet rajta a repülőgépek fogadása is. A területen ugyanakkor egyelőre nem láthatók egyértelműen olyan létesítmények, amelyek például nagy mennyiségű üzemanyag vagy lőszer tárolására szolgálnának.
Kína hivatalosan nem erősítette meg, hogy katonai bázist építene az Antelope-zátonyon. A kínai állami kommunikáció szerint a terület elsősorban időjárási megfigyelésre, tengeri mentésre, valamint tudományos és tengerészeti kutatásokra szolgálhat. Egy elkészült kifutópálya és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra azonban katonai célokra is alkalmassá tenné a létesítményt.
Egy ilyen bázis jelentősen megnövelhetné a kínai haditengerészet és légierő működési lehetőségeit a Dél-kínai-tenger északi részén. A létesítmény segítségével a kínai katonai repülőgépek és hadihajók hosszabb ideig működhetnének a térségben, miközben javulna a Hainan-sziget körüli tengeri útvonalak ellenőrzése is. Hainan különösen fontos Kína számára, mivel ott nukleáris fegyverek hordozására alkalmas tengeralattjárók is állomásoznak.
A Paracel-szigetek geopolitikailag vitatott térségnek számítanak. Vietnam és Tajvan szintén igényt tart a szigetekre, Kína azonban 1974 óta ellenőrzi a területet, miután egy rövid fegyveres összecsapásban kiszorította onnan Dél-Vietnam erőit.
Peking az elmúlt években már több hasonló mesterséges szigetet és katonai létesítményt épített ki a Dél-kínai-tengeren. A Spratly-szigeteken és más zátonyokon kikötők, radarrendszerek, rakétaállások és több kilométer hosszú kifutópályák is létrejöttek.
A Laoszban zajló légibázis-fejlesztés és az Antelope-zátonynál folyó építkezés így egy szélesebb folyamat részeként értelmezhető. Kína egyszerre erősíti szárazföldi és tengeri katonai infrastruktúráját, miközben fokozatosan növeli képességét arra, hogy katonai erőt és logisztikai támogatást biztosítson Délkelet-Ázsia stratégiailag fontos térségeiben – írja a Reuters.
