Magyarországon a 95-ös benzin országos átlagára már most 602, a gázolajé pedig 678 forint literenként. Ha tovább romlik a helyzet a Hormuzi-szoros térségében, annak következményeit hamarosan a magyar autósok és végső soron valamennyi magyar család megérezheti.
Újra fegyverek dörrennek Iránban és ezúttal a világpiacok is azonnal reagáltak. Az Egyesült Államok kedden újabb légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, Washington közlése szerint elsősorban az Iszlám Forradalmi Gárda légvédelmi, radar-, tengeri és kommunikációs infrastruktúráját támadva. Irán válaszul amerikai érdekeltségeket vett célba a térségben, egyebek mellett Jordániában, Bahreinben és Irakban.
A katonai összecsapás azonban messze túlmutat a két ország konfliktusán. A világ számára ugyanis az egyik legfontosabb kérdés most az, mi történik a Hormuzi-szorosban.
A világ egyik legfontosabb olajútvonala került veszélybe
A Hormuzi-szoros jelentőségét nehéz túlbecsülni. A konfliktus előtt a világon felhasznált kőolaj mintegy ötöde ezen a keskeny tengeri útvonalon haladt keresztül. Az iráni Forradalmi Gárda az amerikai támadásokat követően arra figyelmeztetett, hogy a csapások tovább korlátozhatják a hajózást a szorosban. Hétfőn ráadásul két, a térségből kifelé tartó olajtankert is támadás ért. Mindez azonnal megjelent az olaj árában.
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára szerdán rövid időre már 97 dollár fölé emelkedett, ami július 24. óta nem látott szint. Később valamelyest visszahúzódott és szerda délelőtt 95 dollár környékén mozgott. A piaci elemzők szerint azonban újabb katonai eszkaláció esetén a 100 dolláros olajár sem zárható ki.
Van ugyanakkor egyelőre megnyugtató jel is: Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közlése szerint hétfőn 17 millió hordó olaj jutott át a Hormuzi-szoroson, ami a konfliktus kezdete óta a legmagasabb napi mennyiség volt. Vagyis az útvonal nem állt le teljesen.
A kérdés az, meddig marad ez így.
A forintot is elérte a közel-keleti feszültség
Magyar szempontból azért különösen veszélyes a helyzet, mert az olaj drágulása mellé a forint gyengülése is társul. Szerda reggel az euró árfolyama 368,90 forint körül járt, míg egy dollárért 318,59 forintot kellett fizetni. A forint az előző esti szintekhez képest mindkét devizával szemben gyengült.
A magyar fizetőeszközre egyszerre több külső tényező nehezedik. Az amerikai–iráni konfliktus miatt emelkedő olajár mellett erősödik a dollár és emelkednek az amerikai állampapírhozamok is. A Portfolio elemzése szerint az olaj drágulása egy energiaimportőr ország, így Magyarország esetében a külső egyensúlyi és az inflációs kilátásokat egyaránt ronthatja.
Ez pedig azért fontos, mert Magyarországon az üzemanyagok árának alakulását nemcsak az határozza meg, mennyibe kerül egy hordó olaj. Legalább ilyen lényeges a dollár-forint árfolyam, hiszen a kőolaj nemzetközi kereskedelme döntően dollárban történik.
Ha tehát egyszerre drágul az olaj és gyengül a forint a dollárral szemben, kettős nyomás alá kerülhet a magyar üzemanyagpiac.
Már most 602 forint a benzin, 678 a gázolaj
A magyar autósok számára mindez különösen érzékeny pillanatban történik.
A Holtankoljak.hu szeptember 2-i adatai szerint a 95-ös benzin országos átlagára jelenleg 602 forint literenként, míg a gázolajé 678 forint. Kedden a benzin országos átlagára négy forinttal, a gázolajé egy forinttal emelkedett a múlt hét második feléhez képest. Szerdán egyelőre nem történt újabb változás.
Ez azonban még nem feltétlenül tükrözi a közel-keleti konfliktus legújabb fordulatának teljes hatását.
Az üzemanyagpiacon ugyanis a világpiaci olajár és a devizaárfolyam változása nem minden esetben jelenik meg azonnal a benzinkutak áraiban. Amennyiben a Brent tartósan 95–100 dollár közelében marad, és közben a forint sem tud megerősödni, az újabb áremelkedés kockázata érdemben nőhet.
Nem csak az autósokról van szó
A magasabb olajár hatását hiba lenne kizárólag a benzinkutaknál keresni. A gázolaj drágulása növeli a közúti árufuvarozás költségeit, a magasabb szállítási költségek pedig előbb-utóbb megjelenhetnek az üzletek polcain is. Drágulhat az élelmiszerek, ipari termékek és más árucikkek szállítása, ami ismét felfelé tolhatja az inflációt.
Éppen ezért a Hormuzi-szorosban zajló eseményeket már Budapestről sem lehet pusztán távoli geopolitikai konfliktusként szemlélni, a világgazdaság egyik legérzékenyebb pontjáról van szó. Ha ott akadozni kezd az olajszállítás, annak az árát nemcsak Washingtonban, Teheránban vagy a Perzsa-öböl országaiban fizetik meg, hanem Európában is.
Magyarországnak elemi érdeke a stabilitás
A mostani helyzet ismét megmutatja, milyen közvetlen kapcsolat van a geopolitikai biztonság, az energiaellátás és az európai családok megélhetése között. Egy elhúzódó amerikai–iráni háborús eszkaláció nemcsak újabb emberéleteket követelhet, hanem új energiaválságot, magasabb inflációt és komoly világgazdasági bizonytalanságot is okozhat.
A magyar gazdaság, a vállalkozások és mindenekelőtt a családok számára az energiaárak kiszámíthatósága és a nemzetközi kereskedelmi útvonalak biztonsága alapvető érdek.
A következő napokban ezért talán nem is az lesz a legfontosabb kérdés, hogy újabb rakétát indít-e Washington vagy Teherán, hanem az, hogy nyitva marad-e a Hormuzi-szoros, meddig marad 100 dollár alatt az olaj és mindebből mennyi jelenik meg végül a magyar benzinkutak árkijelzőin.
