Jelentős adóügyi átalakításról hozott döntést a kormány: bevezetik az egymilliárd forint feletti vagyonokat sújtó különadót, széles körben újranyitják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), valamint megszüntetik az élsportolók kiemelt adókedvezményét – jelentette be kedden a Facebookon Magyar Péter miniszterelnök. A jogszabálytervezeteket már közzétették a kormany.hu oldalon társadalmi egyeztetés céljából.
A bejelentett intézkedéscsomag zászlóshajója a kiemelkedő magánvagyonokat célzó teher. A jogszabálytervezet alapján a milliárdosok vagyonadója 2027-ben debütál: az 1 milliárd forintot meghaladó rész után 1 százalékot, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékot kell leróni. A legelső befizetési határidő 2027. augusztus 31., amely a 2026. december 31-i záró vagyoni állapotra támaszkodik.
A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a rendelkezés a teljes portfóliót felöleli: a hazai ingatlanvagyont, a befektetési eszközöket, a gazdasági társaságokban birtokolt részesedéseket, valamint a határon túl elhelyezett és a vagyonkezelő alapokba csatornázott javakat egyaránt. Mint fogalmazott, „nem érdemes azok elrejtésével próbálkozni”.
Magyar Péter kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban számos jómódú, „hirtelen milliárdossá vált honfitársunk” próbálta megfúrni a kezdeményezést, egyesek pedig fizetett, szakmainak álcázott cikkeken keresztül lobbiztak a sajtóban. A miniszterelnök felszólította az érintetteket, hogy a médiakampányok helyett inkább tegyenek eleget törvényes adófizetési kötelezettségüknek.
Százezer új belépőre számítanak a megújított katában
A mikrovállalkozói szféra jelentős könnyítést kap: a kabinet számításai szerint több mint százezer egyéni vállalkozó számára válik ismét elérhetővé a tételes adózás, amely a legkedvezőbb alternatívát kínálja a piacon. A jogosultak körét kiterjesztik a mellékállásban dolgozókra, a nyugdíjas korú vállalkozókra és a felsőoktatásban tanuló egyetemistákra. Alapvető fordulat a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az érintettek a lakossági vevők mellett cégeknek és más intézményeknek is kibocsáthatnak számlát.
A kormányfő aláhúzta: az évtizedeken át keményen dolgozó embereket betegség, gyermekvállalás vagy nyugdíjba vonulás esetén nem lehet magukra hagyni, így megnövelik a katások táppénzének, anyasági támogatásainak és leendő nyugdíjának számítási alapját.
A kata pénzügyi paraméterei a következők szerint alakulnak:
Főállású adózók: A havi tételes közteher 100 ezer forint. Azok a főállásúak, akik kizárólag lakossági ügyfeleknek dolgoznak, átmeneti védelmet kapnak: számukra 2027-ben még csak 75 ezer forint lesz a havi díj, a teljes összeg pedig 2028-tól válik esedékessé.
Mellékállású vállalkozók: A tételes adó mértéke egységesen 50 ezer forint havonta.
Céges számlázás és adósáv: Ha a vállalkozó gazdasági társaságoknak vagy egyéb szervezeteknek teljesít, 15 százalékos adókulcs lép életbe, amelybe a már megfizetett tételes kata beszámít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy főállású katásnak csak az évi 8 millió forint feletti céges árbevétel után keletkezik tényleges plusz adófizetési terhe.
Megemelt keretösszeg: A választható éves bevételi plafon 18 millió forintról 22 millió forintra ugrik.
Megszűnik az élsportolók félmilliárdos plafonja
A kabinet a professzionális sportolók adóügyi kedvezményét is visszavágja. Bár az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) általános éves kerete 60 millió forint, a hivatásos sportolók esetében ezt korábban 500 millió forintra tornázták fel.
Ez a kivétel 2027-től megszűnik. A kormányfő indoklása szerint, jóllehet „szeretjük a magyar sportot”, tarthatatlan, hogy a havi több tízmillió forintos gázsival szerződtetett külföldi labdarúgókra enyhébb feltételek vonatkozzanak, mint a színészekre vagy az újságírókra. A jövőben a profi sportolókra is a többi szakmával azonos, 60 millió forintos ekho-felsőhatár érvényesül.
Magyar Péter összegzése szerint a változtatások lényege a méltányos közteherviselés helyreállítása és az indokolatlan kivételezések felszámolása. Mint fogalmazott, az új struktúra az átláthatóbb szabályokra, a munkavállalók és vállalkozók támogatására, valamint a leggazdagabb rétegek szolidaritására támaszkodik, miközben az ország megkezdi az építkezést a korábbi korszak hátrahagyott gazdasági terhei után – írta az MTI.
