Csodálatos ékszerek készíthetők rubinból, s ami külön öröm, hogy az ezzel az ásvánnyal díszített smukkok értéke évről-évre egyre csak hízik. Amúgy efféle csodakő Afganisztánban is akad - persze az más kérdés, hogy az a földben is marad, ha a tálibokon múlik. Pedig...
A világ legfontosabb rubinbányái és lelőhelyei Ázsiában és Afrikában találhatók. A szerencsések közé sorol Mianmar - régi nevén Burma - ahol a Mogok-völgyből kerülnek a világpiacra a legértékesebb, úgynevezett „galambvér” színű kövek. A sorban a második Mozambik, amely korunkban a legnagyobb mennyiségű, kiváló minőségű ékszer-alapanyagot adó lelőhelynek számít. Fontos megjegyezni, az afrikai állam azért tudott kiemelkedni, mert Burmában nem éppen békések a belpolitikai viszonyok, s ez a volumen nagyságán is látszik. E mellett szerepel még a győztesek listáján Thaiföld és Kambodzsa, ahol a Pailin környéki kitermelőhelyek a sötétebb vörös és barnásabb árnyalatú köveikről ismertek.
Srí Lanka (Ceylon) rózsaszínesebb anyagot biztosít, míg Madagaszkár „termése" ugyan tekintélyes, ám azt gyakran kezelik utólag például ólom-üveg töltéssel. Ez egyben árleszállító hatással is bír. A fentieken túl Vietnámban, Pakisztánban, Tanzániában és Afganisztánban is akadnak vonzó méretű készletek. Utóbbi államban azonban a bányászat finoman fogalmazva is gyermekcipőben tipeg, s ha a kabuli tálibokon múlik, akkor nem is fog az óvodás szintről kitörni soha.
A citált államokban természetesen mind „igazi" köveket kotornak elő a föld mélyéből, de aki olcsóbb kivitelre vágyik/nem engedheti meg magának a kiadást, annak az 1883-óta elérhető műrubin a terepe. Amúgy a laboratóriumban, többféle speciális eljárások során hízlalt ékkő kémiai, fizikai és optikai tulajdonságait tekintve totálisan megegyezik a természetes kivitellel. A másolat alapanyaga rendkívül tiszta alumínium-oxid, amelyhez elenyésző mennyiségű króm-oxidot kevernek. Utóbbi azért kell, hogy a végeredmény legalább vöröses kinézetében hajazzon a valósra.
Visszakanyarodva a természet által létrehozott rubinra, a globális piac értéke 2026-ban várhatóan eléri az 5-5,2 milliárd dollárt - ami ugye testvérek között is minimum 1.620-1.800 milliárd forint - no meg némi apró. Az előrejelzések alapján a szektor stabil, több mint öt százalékos bővülést mutat, így 2035-re meghalad(hat)ja a 8,7 milliárd dollárt. A drágakövek piacán a vörös csoda a zafírral és a smaragddal együtt továbbra is a legkeresettebb színes csecse-becse, amelynek értékét a luxusipari kereslet megállíthatatlannak tűnő felfutása és a fokozódó nyersanyaghiány hajtja.
A gyémánt ehhez képes „póriasan" fehér, s az a pár tarka ami nagyritkán előkerül nem sok vizet zavar.
Zárásként pedig következzék pár ínycsiklandó adat: a kiváló minőségű, kezeletlen (unheated) természetes kövek ára az elmúlt évtizedben drasztikusan megemelkedett. A prémium kategóriás nyers példányok ára ma már a 80.000-150.000 dollár/karát sávban táncol, míg a ritka, aukciós darabok akár az egymillió dollárt is elérhetik - mármint karátonként. Tehát bátran leszögezhető, a vörösen csillogó rubin egyre inkább alternatív, válságálló befektetési eszközzé válik világszerte.
