A döntés elsősorban azoknak a vidéki és kisebb jövedelmű háztartásoknak lehet fontos, amelyeknek a rezsiszámlája nem gázköbméterben, hanem erdei köbméterben mérhető. Van azonban egy bökkenő: az adócsökkentés csak akkor segít, ha eljut a vásárlóhoz.
A 27-ről 5 százalékra csökkenő áfa látványos szám, de nem jelenti azt, hogy a tűzifa 22 százalékkal olcsóbb lesz. Ha a nettó ár változatlan és a kereskedő az adócsökkentés teljes összegét átengedi a vevőnek, a bruttó ár mintegy 17,3 százalékkal eshet. A kormány döntése tehát érdemi segítség lehet, de a valódi eredményt nem a Magyar Közlöny, hanem a szeptemberi és októberi tűzifaárak mutatják majd meg.
Vegyünk egy egyszerű példát:
A fa nettó ára legyen százezer forint. 27 százalékos áfával a vásárló 127 ezer forintot fizet. Ötszázalékos áfával 105 ezret. A különbség 22 ezer forint.
Csakhogy ez nem a 127 ezer 22 százaléka, hanem körülbelül 17,3 százaléka.
Ez tehát az az elméleti maximális árcsökkenés, amely akkor valósulhat meg, ha a nettó ár egyáltalán nem változik, és a kereskedelmi lánc az áfacsökkentés minden forintját átadja a fogyasztónak.
A kormány augusztus 7-i tájékoztatása szerint szeptember 15-től a tűzifa mellett a pellet, a brikett és a faszén is az 5 százalékos kedvezményes körbe kerül.
Jó döntés? Alapvetően igen. De ennél még fontosabb kérdés, hogy működni fog-e.
A vidéki rezsi sokszor nem ugyanaz, mint amiről Budapesten beszélünk
Energiapolitikai vitáink hajlamosak a villany- és gázszámla körül forogni. Ez érthető, de Magyarországon számos család számára a tél költsége továbbra is tűzifát jelent. Különösen falvakban, régebbi családi házakban és alacsonyabb jövedelmű háztartásokban fontos a szilárd tüzelőanyag. Ezek az emberek ráadásul sok esetben előre fizetnek a télért. Aki gázzal fűt, hónapról hónapra kap számlát. Aki fával, annak ősszel egyszerre kell előteremtenie akár több hónapnyi fűtési költséget. Ezért egy 15–17 százalék körüli tényleges áresés komoly segítség lehet és ezért helyes társadalompolitikai felismerés, hogy a rezsivédelem nem kizárólag a vezetékes energiahordozók kérdése.
De az áfacsökkentés nem automatikusan kerül a család zsebébe
Magyarországnak van tapasztalata kedvezményes áfakulcsokkal. Egy, a 2016–2017-es magyar áfacsökkentéseket vizsgáló kutatás azt találta, hogy a sertés- és baromfihúsnál az adócsökkentés szinte teljesen megjelent a fogyasztói árakban, a friss tejnél és tojásnál viszont csak részben, az éttermi szolgáltatásoknál pedig a vizsgált csökkentés lényegében nem tükröződött a fogyasztói árban.
A tanulság világos.
Az áfacsökkentés nem árgarancia, ha közben emelkedik a nettó ár, a szállítás, a munkaerő, a kitermelés vagy a készletezés költsége, a vásárló kisebb áresést érzékelhet. Ha gyenge a verseny, a kereskedő a kedvezmény egy részét nagyobb árrésként tarthatja meg. Ha viszont erős a piaci verseny és az árak könnyen összehasonlíthatók, jóval nagyobb az esély arra, hogy a kedvezmény eljut a fogyasztóhoz. Ezért a kormány feladata szeptember 15-én nem ér véget. Akkor kezdődik.
Nyilvánosság kell az árakhoz
A legjobb megoldás nem feltétlenül újabb hatósági ár. Sőt, egy szűkös kínálatú terméknél a mesterséges árkorlátozás könnyen hiányt okozhat. Hatékonyabb lehet az árak folyamatos, nyilvános követése.
Mennyi volt egy köbméter tűzifa átlagára augusztusban?
Mennyi szeptember végén?
Mennyi az állami erdőgazdaságoknál?
Mennyi a nagy kereskedőknél?
Mekkora a szállítás díja?
A fogyasztó akkor tudja kikényszeríteni az áfacsökkentés továbbadását, ha látja, mi történik a piacon. A kormány pedig néhány hónap elteltével már objektíven meg tudja mérni, sikerült-e a döntés.
A kisebb áfa a feketepiac ellen is hathat
A tűzifapiacnak van egy kevésbé elegáns oldala. Fiktív hirdetések. Pontatlan mennyiség. Nedves fa. Számla nélküli értékesítés. Ismeretlen eredet.
A Nébih korábban többször figyelmeztetett arra, hogy nagy kereslet idején megszaporodnak a tűzifával kapcsolatos csalások. Egy korábbi vizsgálatban a közösségi médiában megjelenő hirdetések jelentős részét aggályosnak találták. Ebben a közegben az áfakulcs csökkentésének van egy másodlagos előnye. Kisebb lesz az adóelkerülésből származó árkülönbség a legális és az illegális eladó között. Ha a tisztességes kereskedő már csak 5 százalék áfát számít fel, kisebb az az előny, amelyet a számla nélkül dolgozó szereplő egyszerű adóelkerüléssel megszerezhet. Ez önmagában nem számolja fel a feketepiacot, de tisztább versenyt teremthet.
A kínálatot nem lehet adócsökkentéssel megteremteni
Van azonban egy korlát. Ha nincs elegendő fa, az alacsonyabb áfa sem fogja olcsón tartani az árat. A tűzifa természeti erőforrás. Nem gyártható korlátlan mennyiségben egyik hónapról a másikra. Ráadásul az erdőgazdálkodásnál nem kizárólag az aktuális téli szükségletet kell figyelembe venni. Az erdő hosszú távú nemzeti vagyon. Talajvédelem. Vízmegtartás. Élőhely. Klímavédelmi szerep. Faanyag. Rekreáció.
Ezért a rövid távú rezsipolitika nem írhatja felül a fenntartható erdőgazdálkodást. Ha az áfacsökkentés a kereslet erős növekedését okozza, az államnak különösen figyelnie kell arra, hogy a kínálat ne illegális vagy túlzott kitermelésből bővüljön.
Ez jobb eszköz lehet, mint egy mesterséges árstop
A kedvezményes áfa mellett szól egy konzervatív gazdaságpolitikai érv is.Nem mondja meg a kereskedőnek, mennyiért adhatja a termékét. Nem avatkozik közvetlenül a magánszerződés árába. Az állam egyszerűen kevesebbet vesz el adóként. Ez piackonformabb eszköz. A fogyasztónak segítséget ad, miközben a piaci árazás továbbra is működik. Természetesen költségvetési ára van: az állam lemond adóbevételről. Éppen ezért szükséges egy év múlva megvizsgálni, mi történt.
Mekkora volt a költségvetési bevételkiesés?
Mennyivel csökkent a fogyasztói ár?
Nőtt-e a legális forgalom?
Csökkent-e a számla nélküli piac?
Ha ezekre nincs válasz, akkor nem tudjuk, jó szakpolitika volt-e.
Az igazi mérce a fatelepen lesz
Politikailag jól hangzik:
27-ről 5 százalék.
A család azonban nem százalékponttal fűt, hanem Forinttal. Ezért szeptember végétől egyetlen kérdés számít: Mennyibe kerül ugyanaz a mennyiségű, ugyanazon minőségű tűzifa?
Ha érezhetően kevesebbe, a döntés működött.
Ha az ár változatlan marad, miközben a kereskedelmi árrések nőttek, az állam lényegében közpénzből támogatta a piaci szereplők profitját.
A különbség óriási.
A kormány döntése jó irányú, mert egy olyan társadalmi csoporthoz nyúl, amelyről az energiapolitikai vitákban sokszor kevesebb szó esik.
De az intézkedést nem a bejelentés napján kell sikeresnek nyilvánítani, hanem tél végén.
Amikor már tudni fogjuk, hogy az 5 százalékos áfa valóban melegebb otthont jelentett-e több magyar családnak.
