Sokan úgy gondolják, hogy a rossz szokások – legyen szó a nassolásról, a halogatásról vagy a dohányzásról – egyszerűen a gyenge akaraterő következményei. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó: az ismétlődő viselkedés szó szerint átírhatja az agy működését.
A tudósok szerint a szokások kialakulásában kulcsszerepet játszik az agy bazális ganglionoknak nevezett területe, amely az automatikussá váló cselekvések irányításában vesz részt. Ezen belül a dorsolaterális striátum segíti, hogy a gyakran ismételt mozdulatok és döntések egyre kevesebb tudatos odafigyelést igényeljenek. Ez a mechanizmus eredetileg hasznos, hiszen így nem kell minden nap újratanulnunk az olyan rutinokat, mint a fogmosás vagy az autóvezetés. Ugyanez a rendszer azonban a káros szokásokat is rendkívül tartóssá teheti.
A kutatás során egereket arra tanítottak, hogy egy kart lenyomva cukortartalmú jutalomfalathoz jussanak. Miután a jutalmazást megszüntették, az állatok egy része továbbra is automatikusan nyomkodta a kart, vagyis kialakult náluk a szokás. Az agyi aktivitás vizsgálata azt mutatta, hogy ezeknél az állatoknál megváltozott az idegsejtek működése: a cselekvést elindító idegpályák gyorsabban aktiválódtak, mint a viselkedést gátló pályák. Ez megmagyarázhatja, miért olyan nehéz megállni egy berögzült cselekvést, még akkor is, amikor már nincs valódi oka.
A kutatók egy még érdekesebb jelenséget is megfigyeltek. A változások nem csupán a konkrét feladathoz kapcsolódó idegsejtekben jelentkeztek, hanem az agy szélesebb hálózataiban is. Ez arra utal, hogy egyetlen rossz szokás kialakulása általánosságban is hajlamosabbá teheti az agyat újabb automatikus viselkedések kialakítására. Más szóval létrejöhet egy úgynevezett „szokásra hangolt” agy, amely könnyebben alakít ki további rutinokat – jókat és rosszakat egyaránt.
A vizsgálat végén a kutatók megpróbálták „leszoktatni” az egereket a korábbi viselkedésről. Ez részben sikerült: bizonyos idegi aktivitások visszaálltak a korábbi állapotukba, más változások azonban megmaradtak. Ez arra utal, hogy egy rossz szokás megszüntetése nem egyszerűen annak elhagyását jelenti, hanem az agyban kialakult idegi kapcsolatok fokozatos átalakulását is.
A szakemberek szerint az eredmények hosszabb távon segíthetnek új kezelési módszerek kidolgozásában a függőségek és más kényszeres viselkedések esetében. Bár egyelőre korai lenne azt állítani, hogy az agy célzott stimulálásával egyszerűen „kitörölhetők” a rossz szokások, a kutatás fontos lépést jelent annak megértésében, miért olyan nehéz megszabadulni tőlük.
A legfontosabb tanulság, hogy a rossz szokások nem pusztán akaraterő kérdését jelentik. Az ismétlődő viselkedések idővel az agy működésének részévé válhatnak, ezért a változáshoz nemcsak elhatározásra, hanem kitartó gyakorlásra és új, egészségesebb rutinok tudatos kialakítására is szükség van - írja a focus.de.
