Az oroszok és az ukránok is támogatják az amerikai elnök, Donald Trump azon javaslatát, hogy egymás energetikai létesítményeit ne támadják, ám a valóságban nyoma sincs az önkorlátozásnak.
Donald Trump számára több okból is fontos lenne, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is támogassa kezdeményezését, ami a két ország energetikai létesítményei elleni támadásokat szüntetné be. Ez az első lépés lehetne egy nagyobb léptékű tűzszünet felé; másrészt mérsékelhetné a Hormuzi-válság hatásaként fellépő üzemanyag-árrobbanást, amely közvetlen hatással lehet a novemberi amerikai félidős választásokra, és végső soron eldönthetné, hogy a képviselőházban és a szenátusban is megmaradjon a republikánus többség. Trump utolsó két esztendejét pedig alapvetően meghatározhatja, ha bármelyik házban a demokraták átveszik a többséget.
Az amerikai választók többsége hagyományosan rezignált a világ eseményei kapcsán, ám az, hogy mennyibe kerül egy gallon üzemanyag, az nagyon is aktiválja őket. Miután a kongresszus tavaly hatályon kívül helyezte az elektromos járművek vásárlását támogató 7500 dolláros szövetségi adójóváírást, azonnal csökkeni kezdett a vásárlókedv a „zöldautók" iránt, és ezen azt sem változtatott, hogy az iráni háború nyomán elszabadultak az olajárak.
A közel-keleti válságot pedig alapvetően erősíti fel, hogy Ukrajna – alapvetően az amerikai Starlink-rendszer segítségével – folyamatosan támadás alatt tartja az orosz kőolajfinomítókat, üzemanyag-ellátókat, mindezt pedig olyan sikeresen teszi, hogy a világ egyik legnagyobb kőolajexportáló hatalma, Oroszország üzemanyag-ellátási problémákkal küzd. Mindez persze az ukránok részéről fájdalmas válasz az ő energetikai rendszereiket érő támadásokra.
Logikus tehát Donald Trump részéről, hogy ha már a Hormuzi-szoros használhatósága kérdésében nem tud megegyezésre jutni, akkor az orosz-ukrán vonalon próbál eredményt felmutatni. Hétfőn ugyan látványosan bejelentette, hogy arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy állítsa le az oroszországi olajfinomítók elleni támadásokat, amelyek felhajtják a dízelárakat a világpiacon.
Kiemelte, hogy az olajpiacon rohamosan romlik a helyzet a Perzsa-öböl instabilitása és az ottani feszültség fokozódása miatt, amit az orosz kőolajtermékek kiesése jelentősen befolyásol. Közölte, hogy továbbra is hatályos az orosz kőolajtermékek exporttilalma.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyan egyértelműen üdvözölte a kezdeményezést, ám semmilyen konkrét ígéretet nem tett. Zelenszkij pedig óvatosan nyilatkozott. A háttérben zajló tárgyalásokhoz közel álló ukrán források szerint ugyanis a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek, mert az érintettek pillanatnyilag még nem állapodtak meg, az egyezség részletein dolgoznak, és több kérdésben sincs végleges megállapodás.
Volodimir Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna nyitott az energetikai infrastruktúra kölcsönös kímélésére, Kijev azonban konkrét feltételeket és garanciákat vár. Az ukránok arra várnak garanciákat, hogy az oroszok valóban felhagynak a energetikai és egyéb kritikus infrastruktúra elleni támadásokkal.
A megállapodásig azonban az ukránok igyekeznek nyomatékot adni követeléseiknek, és Trump bejelentését követő éjszaka nagyobb drón- és rakétatámadást indítottak Oroszország ellen, amiben a beszámolók szerint találat érte a Rosznyefty egyik olajfinomítóját a Szamarai területen. A régió kormányzójának közlése szerint a terület felett negyven ukrán drónt lőttek le, és egy ipari létesítmény, valamint több lakóház is megrongálódott.
Közben a Rosztovi területen egy gázvezeték, egy raktárépület valamint lakóházak rongálódtak meg egy ukrán dróntámadásban, valamint az Ozon internetes kereskedőcég egy logisztikai központja.
Az orosz fél sem tétlenkedett, Kijevben két benzinkutat is találat ért. Bár az oroszok korábban is rendszeresen támadtak benzinkutakat Ukrajnában, Kijevben az első ilyen támadás az előző héten, csütörtökön történt.
