A tetoválás már régóta létezik. Valójában már több ezer évvel ezelőtt gyakorolták, de a tudomány csak a közelmúltban kezdte teljesen megérteni, mi történik a szervezetben, amikor tartós pigmentet injektálnak a bőrbe. A témával kapcsolatos legújabb kutatások azt mutatják, hogy a tetoválások nem pusztán díszítik a bőrt, hanem aktívan kölcsönhatásba lépnek az immunrendszerrel. Ami még rosszabb, hogy ennek a folyamatnak hosszú távú egészségügyi következményei lehetnek.
Valahányszor tintát injektálnak a bőrbe, az gyulladásos reakciót vált ki. A szervezet azonnal idegenként ismeri fel a pigmentrészecskéket, és immunsejteket küld, hogy megpróbálják eltávolítani azokat. Bizonyos értelemben ez jó hír, mert legalább láthatjuk, hogy minden megfelelően működik. A probléma az, hogy a tintarészecskék túl nagyok és túl tartósak ahhoz, hogy teljesen lebomoljanak. Ennek eredményeként a pigment egy része "csapdába esik" a bőrsejtekben, míg mások továbbjutnak a nyirokrendszerbe, ahol felhalmozódhatnak a nyirokcsomókban.
A nyirokcsomók az immunrendszer kulcsfontosságú elemei, felelősek a nyirok szűréséért és az immunválasz koordinálásáért. Itt halmozódhatnak fel a tintarészecskék, amelyeket a szervezet megpróbál eltávolítani, de nem képes hatékonyan lebontani. A kutatások azt sugallják, hogy ez a folyamat nem egyszeri esemény. Ehelyett az egész életen át folytatódik, mivel az immunsejtek folyamatosan próbálnak megszabadulni a pigmenttől, amely aztán a haldokló sejtekkel együtt visszatér a keringésbe.
A tudósok megjegyezték, hogy a tetoválás bizonyos értelemben állandó ingerré válik az immunrendszer számára. Bár a legtöbb esetben ez nem vezet súlyos egészségügyi problémákhoz, az immunrendszer krónikus, alacsony szintű aktiválódását okozhatja. Az allergiás reakciók és a gyulladások különösen jól dokumentáltak, és bizonyos tintaszínek, különösen a piros, sárga és narancssárga színek esetében gyakoribbak. Ezek a pigmentek fémvegyületeket és azoszínezékeket tartalmazhatnak, amelyek bizonyos körülmények között potenciálisan mérgező anyagokká bomlanak le.
További probléma, hogy a modern tetoválófestékek összetett kémiai keverékek, amelyek gyakran eredetileg ipari alkalmazásokhoz, például festékekhez vagy műanyagokhoz kifejlesztett pigmenteket tartalmaznak. Nyomokban tartalmazhatnak nehézfémeket, például nikkelt, krómot vagy kobaltot, amelyek nagyobb koncentrációban mérgezőek és immunreakciókat válthatnak ki.
Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pigment hosszú távú viselkedésére is. A tanulmányok azt sugallják, hogy a tintarészecskék az injekció beadásának helyéről a nyirokcsomókba juthatnak, ahol évekig maradnak, és az immunfunkcióra gyakorolt hatásuk még mindig nem teljesen ismert. Egyes kísérletek azt mutatják, hogy a pigment jelenléte hogyan befolyásolhatja a helyi immunválaszokat, sőt a szervezet oltásokra adott válaszát is, bár a jelenségért felelős mechanizmusok további kutatásokat igényelnek.
Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a mai napig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy maguk a tetoválások jelentősen növelnék a rák kockázatát emberekben. Megfigyeléses és laboratóriumi vizsgálatokból származó jelek utalnak bizonyos pigmentösszetevőkkel kapcsolatos potenciális kockázatra, de ezt nem erősítették meg közvetlen kapcsolatként - írja a Science Alert.
