Rendkívüli régészeti felfedezés történt a horvátországi Eszéken, az ókori Mursa területén: egy egykor víznyerésre használt, később kiszáradt római kori kútból legalább 43 ember csontváza került elő.
A leletek különösen azért keltették fel a kutatók figyelmét, mert a maradványok között férfiak, nők és gyermekek egyaránt megtalálhatók, miközben egyikükön sem figyeltek meg olyan súlyos sérüléseket, amelyek egy háborús összecsapás áldozataira utalnának – írja a inkl.com.
A kutatók szerint ez jelentősen eltér két korábban feltárt, szintén kutakban talált tömeges temetkezéstől. Azokban főként fiatal férfiak maradványait fedezték fel, akiknek csontjain erőszakos sérülések nyomai látszottak. Az új lelőhely ezzel szemben egy átlagos civil közösség demográfiai összetételét mutatja, ami miatt felmerült, hogy az emberek nem csatában haltak meg, hanem egy súlyos járvány következtében.
A bioarcheológus Mario Novak és munkatársai szerint az egyik lehetséges magyarázat a Kr. u. 3. század közepén végigsöprő úgynevezett Cipriánus-pestis. A járvány nagyjából Kr. u. 250 és 266 között sújtotta a Római Birodalom több területét, és a történeti források szerint a Duna mentén állomásozó római katonai közösségeket is érintette. A betegség pontos kórokozója máig bizonytalan; a kutatók többek között vérzéses lázat és himlőt is felvetettek lehetséges magyarázatként.
A maradványokon olyan, nem feltétlenül halálos betegségek és elváltozások nyomait is azonosították, mint a fogszuvasodás, a gerinc ízületi kopása, valamint néhány lehetséges tuberkulózisos és skorbutos eset. Ugyanakkor a csontok önmagukban nem árulják el egyértelműen, hogy pontosan mi okozta az emberek halálát. A kutatók ezért további vizsgálatoktól, köztük ősi DNS-elemzéstől várnak fontos információkat.
Különösen figyelemre méltó, hogy a holttesteket nem hagyományos sírokban helyezték el. A kiszáradt kutakat más esetekben is használták arra, hogy nagyobb számú halottat gyorsan eltüntessenek vagy elhelyezzenek, például háborúk és járványok idején. A mostani lelet ezért egy olyan időszak mindennapjaiba engedhet betekintést, amikor egy súlyos járvány rövid idő alatt komoly társadalmi válságot okozhatott.
A felfedezés azonban egyelőre nem bizonyítja, hogy a 43 ember valóban a Cipriánus-pestis áldozata volt. A kutatók jelenleg munkahipotézisként kezelik ezt a lehetőséget, és hangsúlyozzák, hogy további, különösen genetikai bizonyítékokra van szükség. Ha az elemzések sikerrel járnak, a lelet fontos új információkat adhat arról, hogyan sújtotta a 3. századi járvány a Római Birodalom dunai térségének civil lakosságát.
