Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy Egyiptom 320 millió dollárnyi katonai segélyt kapjon, felmentve az országot a szokásos emberi jogi és demokratikus normák teljesítése alól. Washington a nemzetbiztonsági érdekekkel és Kairó kulcsfontosságú regionális szerepvállalásával, különösen az idén februárban indított Irán elleni műveletekben nyújtott segítségével indokolta a döntést.
Egyiptom az 1979-es, Izraellel kötött békeszerződés aláírása óta jelentős amerikai támogatásban részesül: a nyolcvanas évek vége óta évi 1,3 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kap. Ezen összeg egy részének folyósítását azonban rendszerint emberi jogi és demokratikus normák betartásához kötik, amelyektől Washington kizárólag nemzetbiztonsági okokból tekinthet el. A források visszatartása a múltban – többek között Joe Biden korábbi elnöksége alatt is – többször okozott diplomáciai súrlódást Kairó és Washington között.
A közelmúltban Marco Rubio külügyminiszter hivatalosan is eltekintett ezektől a tanúsítási követelményektől a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan, így szabad utat kapott az Egyiptomnak szánt 320 millió dolláros külföldi katonai finanszírozás. Erről egy szeptember 21-i keltezésű, különböző kongresszusi bizottságoknak megküldött hivatalos levél tanúskodik, amelyet a Külügyminisztérium is megerősített.
A döntést indokoló belső dokumentum szerint a katonai segélynek ezen része elengedhetetlen a terrorizmus elleni küzdelemhez, a határbiztonsághoz, a fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó programokhoz, illetve egyébiránt is kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei szempontjából.
„A felmentési jogkör gyakorlása elengedhetetlen az amerikai-egyiptomi kapcsolatok és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritásai szempontjából, különösen Egyiptomnak az Epic Fury hadművelet után betöltött hasznos szerepe fényében” – olvasható a szeptember 4-én kelt, Marco Rubio kézjegyével ellátott feljegyzésben.
Az amerikai hadsereg az idén február végén, Izraellel közösen indított Irán elleni hadjáratot nevezte el „Epic Fury” (Epikus Harag) hadműveletnek. A diplomáciai források által hitelesített dokumentum ugyanakkor nem részletezte, pontosan miben is állt Egyiptom „segítő szerepe”.
A konfliktus megterheli az egyiptomi gazdaságot
Az amerikai külügyminisztérium éves határozata az egyiptomi katonai segélyekről jellemzően az előző, szeptember 30-án záruló pénzügyi évben elkülönített forrásokra vonatkozik. Egy minisztériumi szóvivő megerősítette, hogy a külügyminiszter az amerikai biztonsági érdekek szem előtt tartásával mondott le a tanúsítvány megköveteléséről, és Washington továbbra is szorosan együttműködik az egyiptomi vezetéssel a térséget érintő kérdésekben.
„A felmentésről szóló határozat elismeri az Egyiptommal való biztonsági együttműködés fenntartásának fontosságát a jelenlegi, jelentős regionális biztonsági kihívások idején” – fogalmazott a szóvivő, miközben az egyiptomi külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az eseményeket.
Az iráni konfliktus komoly terheket rótt az amerikai biztonsági partnerekre. Egyiptom gazdaságát különösen súlyosan érintette az üzemanyagárak emelkedése és a háború okozta gazdasági zavarok.
Emberi jogi aggályok és amerikai érdekek
A katonai és készpénzsegélyek folyósítása korábban sem volt mindig zökkenőmentes. Washington több százmillió dollárnyi pénzügyi támogatást, valamint tankokat, helikoptereket, rakétákat és vadászrepülőgépeket tartott vissza azután, hogy az egyiptomi hadsereg 2013-ban, tömegtüntetések közepette megbuktatta az ország első demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Murszit. Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szintén többször fagyasztotta be az éves katonai keret egy részét Kairó emberi jogi gyakorlata miatt.
A helyzet azonban 2024-ben, a Hamász október 7-i izraeli támadását, és az ebből kirobbant gázai háborút követően megváltozott. A Biden-adminisztráció ekkor felülírta az emberi jogi feltételeket, és – hivatali ideje alatt először – folyósította a teljes, 1,3 milliárd dolláros támogatást Egyiptomnak.
Bár Kairó az iráni konfliktus közvetítésében kevésbé kapott hangsúlyos szerepet, a gázai háborúkkal kapcsolatos tűzszüneti tárgyalásokon – köztük a 2025 októberében megkötött fegyverszüneti megállapodás előkészítésében – központi szerepet játszott.
Emberi jogi szervezetek mindeközben régóta vádolják az Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök vezette Egyiptomot súlyos, rendszerszintű visszaélésekkel, beleértve a kínzásokat és az erőszakos eltüntetéseket. Ennek egyik legfrissebb példája, hogy az egyiptomi rendőrség a napokban letartóztatta egy tényellenőrző és oknyomozó portál hat újságíróját. A hatóságok azzal vádolták őket, hogy a betiltott Muzulmán Testvériség megbízásából terjesztettek álhíreket – a szerkesztőség határozottan tagadja a vádakat – írta a Reuters.
Az egyiptomi vezetés ezzel szemben azt kommunikálja, hogy jelentős lépéseket tesz az emberi jogok érvényesítése érdekében. Szíszi elnök korábban úgy fogalmazott: az ország stabilitásának megőrzése a legfontosabb prioritás, a kormány pedig az alapvető szükségletek biztosításán keresztül mozdítja elő az állampolgári jogokat.
