Bár a korallok nem rendelkeznek az emberéhez hasonló adaptív immunrendszerrel, a legújabb laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy kialakulhat náluk egyfajta biológiai védekező mechanizmus. Ha a virágállatok előzetesen találkoznak egy kórokozó legyengített vagy inaktivált változatával, a későbbiekben sokkal nagyobb eséllyel élik túl a súlyos fertőzéseket és a hőhullámok okozta fehéredést.
A kórokozóknak való előzetes kitettség felkészítheti a korallokat a későbbi fertőzésekre, méghozzá úgy, hogy a védekezőképességük még kifejezett termikus stressz alatt is megmarad. A jelenségre a szaúd-arábiai Abdullah Király Tudományos és Technológiai Egyetem (KAUST) kutatói derítettek fényt a legújabb tengerbiológiai vizsgálataik során.
A kísérlethez a szakemberek a Vörös-tengerből származó Pocillopora favosa korall egészséges darabjait használták fel. A minták egy része a korallbetegségekért felelős Vibrio coralliilyticus baktérium élő sejtjeiből kapott egy alacsony, biztonságos dózist. Egy másik csoportot ugyanezen mikroorganizmus kémiailag inaktivált – elölt – változatával kezeltek.
Az előkészítő fázist követően a tudósok drasztikusan megemelték a víz hőmérsékletét, majd az összes korallt egy teljes körű, intenzív kórokozó-támadásnak tették ki. Az eredmények egyértelműek voltak: a baktériumokkal korábban már találkozó minták lényegesen jobban bírták a terhelést, mint az „edzetlen” társaik. Esetükben a pusztulást jelző kifehéredés sokkal enyhébb mértékű volt, és a fiziológiai paramétereikben is jóval kisebb romlást mértek. A kutatók kiemelték: a védettségi szint nagyjából megegyezett mind az élő baktériumokkal, mind az inaktivált sejtekkel kezelt kolóniák esetében.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy a kezelt koralloknál megváltozott a mikrobiális közösségek összetétele és a génaktivitás is. A szerzők szerint ez a folyamat az immunmemória egy speciális formája, az úgynevezett immunpriming (immun-előhangolás) lehet. A felfedezés azért is számít tudományos áttörésnek, mert a virágállatok evolúciós szempontból nem rendelkeznek olyan összetett, adaptív immunrendszerrel, mint az emlősök vagy az emberek.
Matteo Monti kutató rámutatott: a mikroorganizmusokkal való korábbi, kontrollált találkozás valószínűleg lehetővé teszi a korallok számára, hogy a későbbiekben sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak egy éles biológiai fenyegetésre. Szakértőtársa, Raquel Peixoto hangsúlyozta, hogy a mostani eredmények kritikus fontosságúak lehetnek a szaúd-arábiai és általában a vörös-tengeri korallzátonyok megóvása szempontjából.
A kutatócsoport ugyanakkor figyelmeztet: a jelenlegi fázisban a kísérlet még csupán az elmélet gyakorlati működőképességét igazolta. Élő, szaporodóképes kórokozókat szándékosan kibocsátani a nyílt tengeri ökoszisztémába rendkívül kockázatos és kivitelezhetetlen lenne. Az elölt, inaktivált sejtekkel elért sikerek azonban megnyitják az utat olyan új, biztonságos módszerek kifejlesztése előtt, amelyekkel a jövőben „védőoltásszerűen” fokozható a veszélyeztetett korallok globális ellenálló képessége – írta a Gismeteo.
