Újabb ülésszakát kezdi meg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, amelynek napirendjét – az előző ciklushoz hasonlóan – továbbra is Donald Trump elnök határozott politikája és agresszív hatalomgyakorlása uralja. A testületnek ismét abban a kényes kérdésben kell egyensúlyoznia, hogy a szövetségi törvények értelmében milyen mértékben enged teret a végrehajtó hatalom példátlan kiterjesztésének.
A 6-3 arányú konzervatív többséggel rendelkező washingtoni testület júniusban zárta le előző ülésszakát, amelyet egyértelműen a Trump elnöki jogköreivel kapcsolatos jogi csatározások határoztak meg. A bírák az elmúlt időszakban több jelentős győzelemhez is hozzásegítették az elnököt, ugyanakkor néhány komolyabb vereséget is mértek rá.
A kormányzat által a testület elé terjesztett új ügyeket elnézve a most induló ciklus is ismerős forgatókönyvet ígér. A bíróság már rábólintott, hogy tárgyalja az elnök keményvonalas bevándorlási és tömeges kitoloncolási politikáját érintő kulcsfontosságú vitákat – köztük a kötelező, óvadék nélküli őrizetbe vételt, valamint az illegális bevándorlók gyorsított kiutasítását.
A kormányzat emellett fellebbezéseket nyújtott be, hogy megvédje Trump több vitatott intézkedését: a transzneműek katonai szolgálatának tilalmát, az akadémiai ösztöndíjak megvágását, a szövetségi ügyészek kinevezési gyakorlatát, valamint az amerikai–mexikói határon a menedékjog felfüggesztését. A testület a következő hetekben dönt arról, hogy befogadja-e ezeket az indítványokat.
A hatalmi határok feszegetése
A Trump-korszakban a bíróság munkáját alapvetően az határozza meg, hogyan tudja kezelni azokat a helyzeteket, amikor az elnök a végletekig feszegeti a jogi határokat.
„A Legfelsőbb Bíróság következetesen asszisztált a Trump-adminisztráció azon törekvéséhez, hogy radikálisan átalakítsa az elnöki hatalom kereteit az Egyesült Államokban” – mutatott rá Jenny Breen, a Syracuse Egyetem jogi karának professzora. A szakértő szerint az elnök vereségei többnyire azokra az esetekre korlátozódnak, amikor a bírák a gazdasági destabilizációtól tartanak. Erre példa a testület ellenállása Trump átfogó globális vámtarifáival, vagy a Federal Reserve egyik kormányzójának menesztésére irányuló kísérletével szemben. A bíróság az elmúlt ciklusban szintén megakadályozta az elnököt a születés jogán járó amerikai állampolgárság korlátozásában, valamint abban, hogy a Nemzeti Gárda csapatait a chicagói térségbe vezényelje.
Ezek a vereségek azonban eltörpülnek amellett, hogy a bíróság ismételten zöld utat adott olyan fajsúlyos intézkedéseknek, amelyeket az alsóbb fokú bíróságok korábban blokkoltak. Bár a jogszerűségükről szóló viták még zajlanak, a testület engedélyezte a bevándorlás korlátozását, a kutatási támogatások csökkentését, és a transzneműek jogainak szűkítését. Egy mérföldkőnek számító – egy 1935-ös precedenst megsemmisítő – határozatával pedig lehetővé tette Trump számára, hogy közvetlen ellenőrzést gyakoroljon a független kormányzati szabályozó hatóságok felett, drasztikusan kiterjesztve ezzel a végrehajtó hatalmat.
Daphna Renan, a Harvard Egyetem jogi professzora, az elnöki hatalom szakértője szerint a bíróság ugyan hajlandó támogatni az erős végrehajtó hatalmat, de meghúzza a határt, ha az elnök nyíltan szembemegy a Kongresszus által elfogadott törvényekkel. „Azokban a ritka esetekben, amikor a Legfelsőbb Bíróság dacolt Trump elnökkel, azt a szövetségi törvények védelmében tette. Amikor viszont a testület az elnökséget korlátozó jogszabályokat semmisített meg, azzal felbátorította Trumpot” – magyarázta a professzor.
„Ez a bíróság nem működik gumipecsétként, de nem is az ellenállás központja” – fogalmazott Morgan Ratner ügyvéd, aki számos ügyben képviselte már ügyfeleit a Legfelsőbb Bíróság előtt.
Ratner szerint a testület elsődleges célja az alkotmányban rögzített három hatalmi ág – a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltatás – közötti strukturális egyensúly fenntartása. Ha az elnök a saját, végrehajtói hatáskörén belül cselekszik, a bíróság nagy valószínűséggel mellé áll. Ha viszont a Kongresszus térfelére lép, vagy túlterjeszkedik a törvény adta szűk kereteken, a bírák ellene fognak dönteni.
Donald Verrilli, a korábbi demokrata elnök, Barack Obama volt főügyésze úgy látja: a bíróság most próbálja demonstrálni függetlenségét az elnöktől. „Mindezt egy olyan időszakban teszi, amikor egy nagyon komoly alkotmányos összecsapás zajlik, amelyben az elnök hatalmas végrehajtói hatalmat próbál érvényesíteni” – tette hozzá Verrilli egy washingtoni kerekasztal-beszélgetésen.
Trump a saját kinevezettjeit is támadja
Donald Trump eközben nem viseli jól az elszenvedett jogi vereségeket. Az elnök rendszeresen éles kritikával illeti azokat a bírákat, akik ellene döntenek.
Haragja az utóbbi időben elsősorban az általa kinevezett három konzervatív bíróra – Neil Gorsuchra, Brett Kavanaugh-ra és Amy Coney Barrettre – irányult, azt sugallva, hogy nem elég lojálisak hozzá. Trump egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: a bírák „csupán árnyékai korábbi önmaguknak”, és ma már bánja, hogy őket jelölte a posztra.
Paradox módon épp e három bíró kinevezése hozta létre azt a konzervatív többséget, amely 2020 óta drasztikusan jobbra tolta az amerikai joggyakorlatot. Ez a formáció vonta vissza a szövetségi abortuszjogokat, terjesztette ki a fegyvertartási és vallási szabadságjogokat, törölte el a faji szempontokat érvényesítő egyetemi felvételi rendszert (affirmative action), és nyirbálta meg a szövetségi ügynökségek hatalmát.
A kultúrharc újabb jogi állomásai
Az új ülésszakban a bíróságnak ismét lehetősége nyílik meghatározni Trump hatalmának kiterjedését a társadalmi kérdésekben. Az egyik legfontosabb ügy a transzneműek katonai szolgálatának betiltása körüli vita. A kormányzat egy olyan alsóbb fokú ítélet ellen fellebbezett, amely szerint az elnöki tiltást alkotmányellenes szándék vezérelte egy politikai szempontból népszerűtlen kisebbség kárára. A Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége tavaly már engedélyezte a tilalom ideiglenes hatálybalépését a pereskedés idejére.
A testület az elmúlt egy évben több, transzneműeket érintő kérdésben is a kormányzat számára kedvező döntést hozott: ítélkeztek a transznemű diáksportolók ellen, jóváhagyták, hogy az állam megtagadja a nemi identitás feltüntetését az útlevelekben, és engedélyezték a tagállamoknak, hogy betiltsák a nemátalakító orvosi kezeléseket kiskorúak számára. A mostani ciklusban a kormányzat egy olyan washingtoni beadványt is támogat, amely a transznemű gyermekeket védő helyi törvények megsemmisítésére irányul.
Egy másik, decemberben esedékes kulcsfontosságú ügyben a Trump-adminisztráció egy olyan indítvány mögé állt be, amely a gépkarabélyokra vonatkozó tagállami szintű korlátozások eltörlését célozza – ez újabb lehetőséget adhat a konzervatív bíráknak a fegyvertartási jogok további kiterjesztésére – írta a Reuters.
