Dél-Afrikában, a híres Border Cave barlangban olyan, mintegy kétszázezer éves növényi maradványokat találtak a kutatók, amelyek arról árulkodnak, hogy az ősi emberek már nagyon korán tudatosan alakították ki és tartották tisztán alvóhelyeiket.
A leletek szerint a vadászó-gyűjtögető közösségek fűből készített fekhelyeket használtak, amelyeket időről időre elégettek, majd friss növényi réteggel pótoltak.
A Border Cave különösen fontos régészeti lelőhely, mivel az emberek hosszú időn keresztül, nagyjából 220 ezer és 43 ezer évvel ezelőtt között is használták. A kutatók több, különböző korú fekhely maradványait vizsgálták, amelyek közül néhány 200 ezer évre, mások 161 ezer és 43 ezer év közötti időszakra datálhatók. A fekhelyek többségét a pázsitfűfélékhez tartozó növényekből készítették, és egyes esetekben sásféléket is felhasználtak.
A legérdekesebb részlet azonban az, hogy a növényi rétegek alatt rendszeresen hamurétegeket találtak. A bizonyítékok alapján a barlang lakói nem egyszerűen újabb és újabb füvet terítettek le, hanem a régi fekhelyeket időnként felégették, majd az elszenesedett maradványokra új növényi réteget helyeztek. Ez arra utal, hogy a fekhelyek karbantartása rendszeres tevékenység lehetett.
A hamunak több szerepe is lehetett. A kutatók szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy a rovarokat távol tartsák a pihenőhelytől, hiszen a hamu kedvezőtlen környezetet jelenthetett számos apró élősködő számára. A növényi fekhelyek elégetése emellett lehetőséget adott arra is, hogy megszabaduljanak a régi, elhasználódott rétegektől, mielőtt új fekhelyet alakítottak volna ki.
A lelet azért különösen jelentős, mert azt mutatja, hogy őseink már több százezer évvel ezelőtt is törekedtek arra, hogy kényelmesebb és rendezettebb környezetet alakítsanak ki maguknak. A fűből készült fekhelyek nem csupán az alvást szolgálhatták: a kutatók szerint bizonyos területeken munkavégzéshez is használhatták őket. A Border Cave bizonyítékai így betekintést engednek abba, hogyan szervezték meg mindennapi életüket a korai Homo sapiens közösségei.
A kutatás egyik legmeglepőbb következtetése, hogy ez a viselkedés rendkívül hosszú időn át fennmaradt. A barlangban talált rétegek alapján az emberek több tízezer, sőt akár több mint százezer éven keresztül hasonló módszerekkel gondoskodhattak pihenőhelyeikről. A felfedezés ezért nemcsak azt bizonyítja, hogy őseink már 200 ezer éve készítettek növényi fekhelyeket, hanem azt is, hogy a tisztaság, a kényelem és a lakókörnyezet tudatos kezelése sokkal régebbre nyúlik vissza, mint korábban gondolták - írja az IFLScience.
