Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, a programban a kormány vállalta, hogy három év alatt 100 milliárd forintról 225 milliárd forintra emelik a magyar alap- és innovációs kutatásra fordított állami forrásokat - jelentette be Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) tudománypolitikai és innovációs államtitkára egy pénteki konferencián, Budapesten.
Hozzátette, a k+f ráfordítások aránya a GDP jelenlegi 1,33 százalékáról 2030-ra 2 százalékra, 2035-re pedig az európai célokkal összhangban 3 százalékra emelkedne. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének konferenciáján az államtitkár elmondta: a stratégia kidolgozása során több mint ezer szakmai egyeztetést folytattak.
A stratégia a nyugati mintákat követve a "nagy kihívásokra" (grand challenges) épül, három kiemelt területtel: egészség, környezet és a technológia, ezeket két további pillér egészíti ki, a társadalmi jólét és a biztonság - mondta.
A stratégia kulcseleme az oktatás, mivel az erős kutatás-fejlesztési és innovációs szektorhoz innovációra nyitott emberekre van szükség - tette hozzá.
Magyarország jelenleg az innovációs, technológiai és kutatási mutatók alapján az uniós rangsor alsó harmadában, jellemzően a 21-22. hely körül áll, ezért az előrelépéshez jelentős forrásbővítésre van szükség - mutatott rá.
Kiemelte: uniós forrásokból is támogatják majd a gyógyszeripart, és úgynevezett kiválósági infrastruktúra-központokat szeretnének létrehozni, amelyekben a magyar innovátorok a legmodernebb technológiákat érhetik el.
A stratégia egyik kiemelt pillérében, az egészségügyben Magyarország erős kutatási és innovációs kapacitásokat rendelkezik. E területen nagyobb hangsúlyt kívánnak fordítani a megelőzésre, a jóllétre és az egészségben eltöltött évek számának növelésére.
A stratégia az alapkutatástól a nagyvállalatokig terjedő innovációs lánc kialakítását célozza. Az alapkutatástól a startupok és kisvállalkozások létrejöttén keresztül a közepes és nagyvállalatokig támogatná az innovációt. A finanszírozásban az állami források mellett a kockázati tőke és a magánbefektetők szerepét is erősítenék, európai befektetők bevonásával - jegyezte meg az államtitkár.
A tervek között szerepel új startup-cégforma kialakítása, valamint kedvezmények biztosítása az innovációs befektetők és az innovátorok számára. Erősítenék a startupok, a kis- és középvállalatok, valamint az akadémiai szféra együttműködését. A nagyvállalati k+f pályázatokat megtartanák, ugyanakkor új támogatási formával ösztönöznék őket arra, hogy egyetemekkel együttműködve hozzanak létre innovációkat - mondta az államtitkár.
A kormány célja az is, hogy a nagyvállalatok k+f részlegeket és tudásközpontokat hozzanak Magyarországra, ami egy erős innovációs ökoszisztémához vezethet - tette hozzá.
Horváth Péter elmondta a gyógyszeripari vállalatokat arra is ösztönöznék, hogy szorosabban működjenek együtt a biotechnológiai szektorban működő kisebb vállalkozásokkal.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium az alapkutatások és a kezdeti innováció támogatásával, valamint a megfelelő jogi környezet kialakításával járulhat hozzá a stratégia megvalósításához. A tárca hosszú távú stratégiában gondolkodik, és partnerként tekint az innovációs szektorra - emelte ki.
Orbán Gábor, a MAGYOSZ elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kifejtette: a gyógyszerellátás biztonságának erősítése és a magyar gyógyszeripar versenyképességének megőrzése egyszerre fontos cél, a gyógyszeripar stratégiai jelentősége az elmúlt években felértékelődött Európában.
Az ellátásbiztonság és az európai gyógyszeripar megerősítése egyre inkább uniós prioritássá válik, miközben Magyarország jelentős gyógyszeripari exportteljesítménye és szakmai tudásbázisa kedvező alapot teremt az ágazat további erősítéséhez - mondta, hozzátéve, hogy tartós ellátásbiztonságot csak versenyképes vállalatok képesek biztosítani
A MAGYOSZ tagvállalatainak célja az alapellátás feltételeinek biztosítása mellett a hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepének erősítése. A szervezet célja, hogy 2030-ig növekedjen a hazai gyártású gyógyszerek részesedése a belföldi fogyasztásban, mind volumenben, mind értékben - hangsúlyozta.
A gyógyszeripar nem kér különleges bánásmódot, ugyanakkor hosszú távon kiszámíthatóságot szeretne, amely összhangban van az ágazat hosszú beruházási ciklusaival - fogalmazott.
A gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik jelentős, magas hozzáadott értékű, exportorientált és kutatásintenzív ágazata, a szektor árbevétele 1398 milliárd forint, amelyből 81 százalék exportból származik. Az ágazat évente 113 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre és a teljes feldolgozóipari k+f ráfordítások 29 százalékát adja - ismertette.
Várhelyi Olivér , az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa videóüzenetében elmondta, hogy az új uniós gyógyszeripari szabályozás gyorsíthatja és olcsóbbá teheti a gyógyszerek engedélyezését, valamint ösztönözheti a generikus és biohasonló gyógyszerek fejlesztését és gyártását.
Az Európai Bizottság a jövőben is partner kíván lenni olyan európai környezet kialakításában, amely támogatja a magyar gyógyszeripar helyi fejlesztését és gyártását - jegyezte meg - írta meg az MTI
