Egy nemzetközi kutatócsoport a James Webb-űrtávcsővel az úgynevezett extrém törmelékkorongokat vizsgálta, a munkában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai is részt vettek.
Az extrém törmelékkorongok olyan ritka rendszerek, amelyekben Hold- és Mars-méretű égitestek csapódnak egymásba, hatalmas mennyiségű forró port hozva létre. A valaha végzett legnagyobb ilyen felmérés eredményei új betekintést nyújtanak a bolygók kialakulásába, köztük a saját Naprendszerünk korai történetébe - olvasható a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont pénteki közleményében.
Az extrém törmelékkorongok a csillagkörüli korongok fejlődési folyamatának egy ritka, de annál látványosabb szakaszát képviselik. Kate Su, a coloradói Boulderben található Űrtudományi Intézet (Space Science Institute) kutatója által vezetett csoport 21 ilyen rendszert vizsgált meg. A kutatás eredményeképp megállapították, hogy ezek a rendszerek két fő típusba sorolhatók: a szilícium-dioxidban gazdag korongokban valószínűleg Mars-méretű testek közötti nagyenergiájú becsapódások zajlanak, míg a szilícium-dioxidban szegény rendszerekben Hold-méretű objektumok súroló ütközései történhetnek. Előbbiek csak 300 millió évnél fiatalabb csillagok körül fordulnak elő, amely egybeesik a kőzetbolygók kialakulásának feltételezett időszakával.
A James Webb-űrtávcső közép-infravörös spektrométere kulcsszerepet játszott a felfedezésben. A műszer segítségével a kutatók olyan apró porszemcsék jelenlétét is ki tudták mutatni, amelyek mérete és összetétele elárulja, hogy milyen típusú ütközés hozta létre őket, holott az ütközésben részvevő bolygócsírák más módon közvetlenül nem tanulmányozhatók.
Az eredmények a Naprendszer korai történetére is fényt vetnek. A szilícium-dioxidban gazdag korongok kora összhangban áll azokkal a becslésekkel, miszerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a fiatal Föld ütközéséből született, nagyjából 100 millió évvel a Naprendszer keletkezése után. Az idősebb, szilícium-dioxidban szegény korongok pedig a késői intenzív bombázás hipotézisét támaszthatják alá, amelynek során a gázóriások gravitációs hatása megzavarja a kisebb égitestek pályáját, katasztrofális ütközéseket váltva ki. Az extrém törmelékkorongokkal kapcsolatos munka ezért segíthet összeállítani egy átfogó képet arról is, hogyan alakult ki a Naprendszer - idézi a közlemény Moór Attilát, a HUN-REN CSFK tudományos főmunkatársát.
A kutatásról részletesen a Csillagászati Intézet honlapján lehet olvasni (https://konkoly.hu/cikkek/kutatasi-hir/utkozos-eredmenyek-a-james-webb-urtavcsovel-bolygokat-szetzuzo-utkozeseket-figyeltek-meg-magyar-kutatok-kozremukodesevel) - írta meg az MTI
