Az athéni Phaléron temetőben 2016-ban feltárt tömegsír az elmúlt évek egyik legmegrázóbb régészeti felfedezésének számít. A sírban 79 férfi maradványait találták meg, akiket három rendezett sorban helyeztek el, és közülük sokak csuklóján még mindig ott voltak a rozsdás vasbilincsek.
A különös temetkezés már a felfedezés pillanatában azt sugallta, hogy ezek az emberek nem egyszerűen háborús áldozatok voltak, hanem valamilyen nyilvános és példastatuáló kivégzés áldozatai.
Hosszú ideig több elmélet is versengett egymással. Egyes kutatók szerint a férfiak idegen betolakodók vagy foglyul ejtett ellenségek lehettek, mások úgy vélték, hogy az archaikus kori Athén belső politikai harcaihoz kapcsolódnak, amikor a városállam hatalmi rendszere még formálódóban volt. A kérdés megválaszolásához azonban nem a történeti források, hanem a csontok és fogak szolgáltatták a döntő bizonyítékot.
Az Arizona State University kutatócsoportja stronciumizotópos vizsgálatot végzett a férfiak fogzománcán. Ez a módszer képes megmutatni, hogy az ember gyermekkorában milyen földtani környezetben élt, mivel a helyi kőzetekből származó kémiai jelek beépülnek a fogzománcba, és később már nem változnak meg. A kutatók 66 bilincsbe vert férfi mintáját elemezték, valamint további 97, ugyanabban a temetőben eltemetett személyét.
Az eredmények meglepően egyértelműek voltak. A bilincselt férfiak mintegy 97 százaléka olyan kémiai értékeket mutatott, amelyek Attikára, vagyis Athén környékére jellemzőek. A teljes vizsgált népességben is szinte ugyanilyen arányban bizonyultak helyinek az emberek, és mindössze néhány személy esetében mutatkozott idegen származásra utaló jel.
A kutatás tehát gyakorlatilag kizárta azt az elképzelést, hogy a tömegsír idegen harcosok vagy inváziós seregek foglyainak maradványait rejti. Sokkal valószínűbbé vált, hogy ezek a férfiak magának az athéni közösségnek a tagjai voltak, akik valamilyen belső politikai konfliktus, hatalmi harc vagy lázadás következtében kerültek bilincsbe és vesztették életüket.
A vizsgálat nem árulja el pontosan, miért végezték ki őket, de új megvilágításba helyezi az archaikus kori Athént. A város történetének ebben a zaklatott időszakában a politikai erőszak nem kívülről érkezett, hanem a közösségen belülről fakadt. A phaléroni tömegsír így nemcsak régészeti szenzáció, hanem egy több mint 2600 évvel ezelőtti társadalom belső feszültségeinek és kegyetlen hatalmi küzdelmeinek megrendítő emléke - írja a cikkében az Arkeonews.
