Tech

Magyarország egyik legnagyobb techvezére vitte el az üzleti élet Oscarját

Dr. Szászi István, a Bosch magyarországi és adria régiós vezetője kapta az Év Menedzsere Díjat

A magyar üzleti élet egyik legrangosabb elismerését vehette át Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Az Év Menedzsere Díj nem csupán egy sikeres vállalatvezetőnek szól, hanem annak a következetes építkezésnek is, amely az ipart, az egyetemeket, a kutatói világot és a jövő mérnökgenerációit próbálja egy közös innovációs térbe rendezni.

Magyarország egyik legnagyobb techvezére vitte el az üzleti élet Oscarját
A magyar üzleti élet egyik legrangosabb elismerését vehette át Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
Fotó: Bosch

Van az a vezetői pálya, amelyet nem lehet egyetlen kinevezéssel vagy díjátadóval elmesélni. Dr. Szászi István története ilyen. Több mint húsz éve dolgozik a Bosch csoportnál, projektmérnökként kezdte, később a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője lett, 2021 óta pedig a Bosch csoport magyarországi és adria régiós vezetőjeként dolgozik.

Most a Menedzserek Országos Szövetsége neki ítélte oda az Év Menedzsere Díjat, amelyet gyakran a hazai üzleti élet egyik legnagyobb presztízsű elismeréseként emlegetnek.

A díjat immár 31. alkalommal adták át az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. Az elismerés odaítéléséről a szervezet elnöksége közel fél éven át tartó jelölési és döntési folyamat után, titkos szavazással határozott. Az Év Menedzsere Díj azoknak a vezetőknek szól, akik szakmai teljesítményükkel, stratégiai gondolkodásukkal és értékalapú vezetői szemléletükkel nemcsak saját szervezetükre, hanem a gazdasági környezet egészére is hatást gyakorolnak.

Dr. Szászi István esetében ez a hatás különösen az innováció világában érhető tetten. Vállalatvezetőként következetesen azt az irányt képviseli, hogy Magyarország technológiai jövőjét nem lehet elszigetelt vállalati fejlesztőközpontokban megépíteni.

Ehhez ipar, egyetem, kutatás, startupvilág és állami-kormányzati szereplők együttműködésére van szükség.

Vagyis arra, amit a gazdaságpolitikai nyelv innovációs ökoszisztémának nevez, a gyakorlatban pedig nagyon is konkrét emberek, intézmények, laborok, ösztöndíjak, tanszékek és mérnöki közösségek mindennapi munkáját jelenti.

Ennek a szemléletnek látványos eredményei is vannak. Aktív szerepvállalásával jött létre az ELTE–Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, valamint a Bosch–BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ. Nevéhez kötődik a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is, amely már önmagában jelzi, hogy a korszerű ipari tudás nem egyetlen ágazat belügye, hanem különböző tudományterületek és vállalati kultúrák találkozásából születik.

A Bosch magyarországi működésében az elmúlt években kiemelt szerepet kapott a felsőoktatással való együttműködés is. A vállalatcsoport ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és professzori támogatásokkal segíti a hallgatókat, miközben a középiskolások számára is indított szemléletformáló kezdeményezéseket, köztük mesterséges intelligenciához kapcsolódó oktatási programokat.

Ez azért különösen fontos, mert a jövő ipari versenyképessége ma már nem pusztán gépeken, gyártósorokon vagy beruházási volumeneken múlik, hanem azon is, hogy lesznek-e felkészült fiatalok, akik értik és alakítani is tudják a technológiai átalakulást.

Dr. Szászi István vezetése alatt 2022-ben adták át a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, a vállalatcsoport második legnagyobb európai kutatás-fejlesztési központját. Ez nem egyszerűen egy újabb vállalati épület a fővárosban, hanem olyan fejlesztési bázis, amely Magyarországot erősebben kapcsolja be a globális járműipari és technológiai innovációs hálózatokba. A kampusz jelentősége abban is áll, hogy a hazai mérnöki tudás nem kiszolgáló szerepben, hanem nemzetközi fejlesztések aktív résztvevőjeként jelenhet meg.

A magyarországi Bosch csoport vezetőjeként Dr. Szászi István több mint 23 ezer munkavállalóért felel Magyarországon, Romániában és Bulgáriában, köztük több ezer fejlesztőmérnök munkájáért. Emellett a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ipari professzora, valamint több alapítvány és szakmai testület munkájában is szerepet vállal.

Vezetői filozófiájának középpontjában a nyitottság, a rugalmasság és a folyamatos fejlődés áll. Nem a technológiát tekinti végcélnak, hanem eszköznek: olyan eszköznek, amely társadalmi értéket teremthet, ha megfelelő tudással, felelősséggel és együttműködési kultúrával párosul. Ez a gondolat különösen fontos egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia, az elektromobilitás, az automatizált rendszerek és az új ipari technológiák már nem a távoli jövőt, hanem a jelen gazdasági valóságát formálják.

„Az Év Menedzsere Díj megtiszteltetés, de egyben felelősség is. Számomra a vezetés nem csupán stratégiai döntésekről, hanem értékteremtő közösségek építéséről is szól. Ez az elismerés visszaigazolja, hogy jó úton járunk, amikor az egyetemi, a startup, az ipari, a vállalati és a kormányzati szférát egyetlen innovatív ökoszisztémába igyekszünk összefogni. Ezzel is erősíteni tudjuk Magyarország helyét a globális technológiai élvonalban, és hozzájárulhatunk, hogy hazánk innovációs ereje megsokszorozódjon” – fogalmazott Dr. Szászi István.

Munkáját korábban is több rangos elismeréssel díjazták. 2022-ben az innovációért és az elektromobilitás fejlesztéséért végzett kimagasló eredményeit a Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjával ismerték el, 2023-ban pedig a technológiai innováció, valamint a műszaki és mérnöki kutatómunka terén nyújtott teljesítményéért Gábor Dénes-díjat kapott.

Az Év Menedzsere Díj most egy olyan pályát ismer el, amelyben a vállalatvezetés nem pusztán irányítás, hanem intézményépítés is. Dr. Szászi István karrierje azt mutatja, hogy a magyar innováció jövője nem egyetlen nagy ötletből, hanem hosszú távú, következetes, sokszereplős építkezésből születik. És ha ebben az ipar, az egyetem, a kutatás és a fiatal mérnökgeneráció valóban egymásra talál, akkor Magyarország nemcsak követni, hanem alakítani is képes lehet a technológiai korszakváltást.

Kapcsolódó írásaink