Több mint egy évtized után látogatott ismét az amerikai fővárosba Hszi Csin-ping kínai elnök, ahol – négy hónappal legutóbbi találkozójuk után – Donald Trumppal folytatott megbeszéléseket. A háromnapos állami vizit hivatalosan a konstruktív, stratégiai stabilitáson alapuló kapcsolatok megerősítését szolgálta, és bár a két vezető nyolc ponton is megállapodásra jutott, az eseményt beárnyékolták a technológiai, kereskedelmi és geopolitikai nézeteltérések, valamint a Fehér Ház körüli sajtóbotrányok.
Egy olyan történelmi csúcstalálkozóhoz képest, amelynek elméleti célja a világ két legnagyobb gazdasági és geopolitikai hatalma között fokozódó feszültségek kezelése lett volna, a washingtoni út a felszínen viszonylag eseménytelenül, udvarias gesztusok kíséretében zajlott le. Hszi Csin-ping számára azonban ez a visszafogott siker is elegendő volt.
A csütörtöki Fehér Házi állami vacsorán a kínai vezető hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, olyan kontextusba helyezve Kína felemelkedését, amely azt az Egyesült Államok számára is „áldásként” próbálta beállítani. „A két nép közötti barátság nemes ügy, amely nagy ígéreteket hordoz magában” – fogalmazott Hszi. „Fogjuk meg egymás kezét, és haladjunk előre, vállvetve.”
Donald Trump amerikai elnök szintén a hosszú múltra visszatekintő kétoldalú barátságot emelte ki: „Hszi elnökkel együtt megértjük, hogy különböző rendszereket képviselünk, de a népeink közötti kötelékek megmaradnak. Soha nem jöttünk ki jobban egymással” – mondta az elnök, utalva arra is, hogy a két nemzet szövetségesként harcolt egymás oldalán a második világháborúban.
Nyolcpontos megállapodás és katonai egyeztetések
A Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint a tárgyalások eredményeként a felek összesen nyolc területen kötöttek megállapodást. Ezek egyike a gazdasági viták rendezése: a két vezető jóváhagyott egy 30 milliárd dolláros kölcsönös vámcsökkentési csomagot, valamint megegyeztek egy új, kétoldalú kereskedelmi tanács létrehozásában. Emellett megerősítették a kábítószer-ellenes (elsősorban az új pszichoaktív anyagok és prekurzorok lefülelésére irányuló) bűnüldözési együttműködésüket.
Áttörés történt a katonai diplomácia terén is: a kínai és az amerikai hadsereg megállapodott egy válságmegelőzési és vészhelyzeti kommunikációs memorandum mielőbbi aláírásában, illetve folytatják az együttműködést az Egyesült Államok Kínában elesett katonái földi maradványainak felkutatásában. A vezetők nemzetközi kérdéseket is érintettek: egyetértettek abban, hogy Iránnak teljesítenie kell az atomfegyverek fejlesztésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait, és megállapodtak arról, hogy egyetlen intézmény sem vethet ki tranzitdíjat a nemzetközi vízi utakon való áthaladásért.
A felszín alatti feszültségek: Tajvan és az MI-versenyfutás
A vörös szőnyeges üdvözlésen és a protokolláris egyezményeken túl azonban a stratégiai viták megmaradtak. Hszi Csin-ping egyik legfőbb prioritása továbbra is az, hogy az Egyesült Államok csökkentse a Peking által saját területeként kezelt Tajvannak nyújtott támogatást. A kínai sajtó szerint a zárt ajtók mögötti megbeszéléseken Hszi határozottan nyomást gyakorolt Trumpra, hogy nyíltan „ellenezze” Tajvan függetlenségét.
A másik sarkalatos pont a mesterséges intelligencia (MI) kérdése volt. A felek ugyan megállapodtak egy hivatalos párbeszéd megindításában és egy MI-incidensek kezelésére szolgáló kommunikációs csatorna létrehozásában, de a megközelítésük szögesen eltérő. Hszi a túlzottan fejlett MI-modellek emberi ellenőrzés alóli kiszabadulásának veszélyeire figyelmeztetett, szigorúbb felügyeletet sürgetve. Kína mesterségesintelligencia-iparának ugrásszerű fejlődése ugyanakkor aggasztja Washingtont, ahol az amerikai technológia ellopásával vádolják Pekinget, és újabb szankciókat fontolgatnak – amire a kínai vezetés azonnali ellenlépéseket helyezett kilátásba. Bár a vezető amerikai fejlesztők (OpenAI, Anthropic) az MI-verseny lassítását javasolják, Trump korábban „átverésnek” nevezte a technológiával kapcsolatos félelmeket, amelyek szerinte pusztán Kína érdekeit szolgálják.
„Hszi elnök egyik fontos üzenete az volt, hogy a technológiai és geopolitikai nézeteltérések ellenére az Egyesült Államoknak és Kínának békében kell élnie egymás mellett” – hangsúlyozták a kínai delegáció tagjai.
Sajtóbotrány a Fehér Házban
A látogatás optikáját jelentősen rontotta az a káosz, amelyet a Trump-adminisztráció sajtóval vívott háborúja okozott. A találkozót a nagyobb amerikai tévéhálózatok nagyrészt bojkottálták, miután Trump kitiltotta a CNN, az MS Now és a Politico újságíróit a Fehér Ház sajtócsoportjából. Bár egy bírói végzés később ideiglenesen hatályon kívül helyezte a kitiltást, a konfliktus – a CNN értesülései szerint – mind az amerikai, mind a kínai diplomaták körében komoly aggodalmat keltett a csúcstalálkozó nemzetközi megítélésével kapcsolatban. A sajtókizárások miatt kialakult információs vákuum éles kontrasztban állt a kínai állami média által szigorúan koreografált, kormányzati jóváhagyással sugárzott tudósításokkal.
Hszi Csin-ping delegációja – köztük felesége, Peng Li-jüan, Vang Ji külügyminiszter és Ho Li-feng miniszterelnök-helyettes – szombaton érkezett vissza Pekingbe.
Cuj Hong-csien, a Pekingi Külügyi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője a CNN-nek rámutatott egy fontos részletre: míg Trump májusi pekingi látogatását kiterjedt vállalati delegáció kísérte, Hszi most üzleti vezetők nélkül érkezett Washingtonba. „Ez világosan jelzi, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokban üzleti vagy kereskedelmi téren még nem történt átütő, mélyreható áttörés. Jelenleg mindkét fél csupán abban a fázisban van, hogy stabilizálni próbálják a politikai helyzetet” – értékelte a szakértő a vizit eredményeit.
A két elnök jelezte: a párbeszédet az év végi APEC-, illetve a G20-csúcstalálkozókon tervezik folytatni – írta a CNN.
