Ukrajna fokozza a nyomást a Krímre. Kevés az üzemanyag, és az áramellátás megbízhatatlan. Ugyanakkor Kijev egyértelmű üzenetet küld a félszigeten élőknek.
Saját nyilatkozatai szerint Ukrajna nemcsak az annektált Krímben lévő célpontokat támadja, hogy kárt okozzon. Oroszország egyre nagyobb nyomás alá kerül a félszigeten katonailag, logisztikailag és a mindennapi életben. Az RBC-Ukraine ukrán hírportál jelenti ezt Kirilo Budanov ukrán hírszerző vezetőre hivatkozva.
Budanov üzenete egyértelmű: „A Krím Ukrajna, és ezt a köteléket senki sem szakíthatja meg.” A félsziget elleni támadások mögötti politikai célt is leírja: „Mindezek a kellemetlenségek egy magasabb célt szolgálnak, és ez a magasabb cél a hazatérés.”
A krími támadások következményei
A New York Times szerint először az orosz légvédelmi és radarrendszereket vették célba. Ezután Kijev hidakat, utakat, vonatokat, teherautókat és üzemanyagraktárakat támadott.
A krími lakosok számára a támadások a mindennapi élet részévé váltak. Az „RBC-Ukraine” szerint a Krím üzemanyag- és áramhiányban szenved. A jelentés a vízellátással kapcsolatos problémákra is kitér. Ezenkívül a félsziget kilenc pontján jelentős áramkimaradások voltak.
Az utánpótlási útvonalak egyre nagyobb problémát jelentenek Moszkva számára
A félsziget katonailag értékes Oroszország számára, de sebezhető is. A Kercsi-szoros és néhány szárazföldi útvonal kulcsfontosságú az utánpótlás szempontjából. Ukrajna pontosan ezeket a sebezhető pontokat veszi célba. Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy a Krímben most „nincs hová bújni”.
Az energiatermelő létesítmények elleni támadások széles körű áramkimaradásokat okoztak, kifogytak a benzinkutakból, és ezrek kényszerültek menekülni. Egy ukrán energiaelemző a New York Timesban még „hatalmas logisztikai egérfogónak” is nevezte a helyzetet. Moszkva számára a Krím így egyre nagyobb teherré válik.
