Egy moszkvai lakos úgy döntött, hogy törésálló fóliát ragaszt otthonának ablakaira. Erre azután szánta el magát, hogy egy közeli drónrobbanás szilánkokat lőtt egy barátja lakásába, könnyebb sérüléseket okozva a bent tartózkodóknak. „Nyugtalan idők járnak most ránk, és úgy döntöttem, megvédem a családomat” – mondta a férfi, miközben a munkások épp az átlátszó védőfóliákat húzták fel új, toronyházbeli lakásának ablaktábláira.
Az orosz hatóságok kitartanak amellett, hogy megnyerik az ukrajnai háborút. A közel öt éve tartó konfliktus azonban egyre jobban rányomja a bélyegét a hátországra: az ukrán dróntámadások szó szerint házhoz hozzák a háborút. Miközben Oroszország a 2022 februárjában indított teljes körű invázió óta az első parlamenti választásaira készül, ezt az általános társadalmi aggodalmat már a kormánynak is egyre nehezebb figyelmen kívül hagynia.
Az, hogy a közvélemény nyugtalansága pontosan hogyan befolyásolja majd a szeptember 18-20-i szavazást, egyelőre nem világos. Egy szigorúan ellenőrzött politikai rendszerben borítékolható, hogy a Vlagyimir Putyin elnök által támogatott kormányzó Egységes Oroszország párt megtartja dominanciáját a parlamentben. A Kreml azonban szorosan figyelemmel kíséri majd a részvételi arányokat és a szavazókörök eredményeit, hogy felmérje a háborús fáradtság és a szorongás valós mértékét.
Eszkalálódó drónháború
A nyár folyamán Ukrajna rendszeresen több száz drónt indított mélyen orosz területre, hogy olajfinomítókat, logisztikai raktárakat és katonai létesítményeket támadjon, abban a reményben, hogy Moszkvát meghátrálásra és béketárgyalásokra kényszerítse. Oroszország válaszul tovább fokozta légitámadásait Kijev és más ukrán városok ellen, ami mindkét oldalon azt a félelmet erősíti, hogy a konfliktus egy új, még pusztítóbb szakaszába lépett.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem ismeri el, hogy szándékosan civileket venne célba. A lakóházakat, üzleteket és a közlekedési infrastruktúrát azonban egyre gyakrabban rongálják meg a légvédelmi rendszerek által elfogott, lezuhanó drónok és rakéták roncsai. A háborúban eddig több ezer civil halt meg – a túlnyomó többségük ukrán –, de az oroszországi áldozatok száma is meredeken emelkedik idén.
A hátországban élők ezért igyekeznek fizikailag is felkészülni. Az orosz Solartek cég – amely kifejezetten az ablaküvegek szilánkosra törését megakadályozó ragasztós lapokat gyárt – arról számolt be, hogy termékeik iránt idén 50 százalékkal nőtt a kereslet. Pavel Levit, a vállalat egyik menedzsere szentpétervári műhelyében elmondta: a megrendelők skálája a magánlakásoktól a vállalatokon át egészen az állami intézményekig terjed. „Jelenleg annyira népszerűvé vált a termék, hogy még a belső orosz piacon is hiány van védőfóliából” – tette hozzá.
A szorongás visszatért
Putyin az ukrán dróntámadások kapcsán azzal vádolta Kijevet, hogy a megfélemlítés a szeptemberi parlamenti választások megzavarására irányul. Bár az elnök szerint ez a kampány kudarcra van ítélve, az állami Közvélemény-alapítvány (FOM) hivatalos kutatásai is azt mutatják, hogy a légicsapások okozta nyári drónriadók és az ebből fakadó üzemanyaghiány rányomta bélyegét a nemzeti morálra. Április vége óta – egyetlen hetet leszámítva – a FOM-felmérésekben a válaszadók több mint fele folyamatosan „szorongónak” írta le a környezete és az ismerősei hangulatát. A közvélemény-kutató szorongásmutatója jelenleg olyan magasan áll, amire a 2022 végi katonai mozgósítás óta nem volt példa (akkor több százezer harcképes korú férfi menekült el az országból).
Idén is folyamatosan tartják magukat azok a pletykák, miszerint a hatóságok a választások után újabb behívókat postáznak a harctéri veszteségek pótlására – hiába bizonygatja Putyin és a katonai vezetés, hogy a hadsereg elegendő emberrel rendelkezik. Vannak, akik nem kockáztatnak. A 26 éves Ivan, egy moszkvai szerelőműhely mérnöke, és a 34 éves Roman építésvezető a Reutersnek elmondta: családjukkal együtt azért hagyták el az országot, mert féltek egy újabb behívótól. (Személyazonosságuk védelme érdekében mindketten csak a keresztnevüket adták meg.)
Pánik a biztosítási piacon
Bár arról nincsenek hivatalos adatok, pontosan hányan hagyták el Oroszországot a megújult mozgósítási félelmek miatt, a gazdasági mutatók egyértelműen jelzik a háború jelentette kockázatok elleni védekezési kényszert. Oleg Hanin, a drónkárokra is kiterjedő csomagokat kínáló Szojuz biztosításközvetítő cég vezetője elmondta: az ukrán csapások elleni biztosítások iránti kérelmek száma az elmúlt évben robbanásszerűen megnőtt.
„Mondhatni, régen szinte egyáltalán nem volt erre kereslet” – magyarázta Hanin a moszkvai irodájában. „Most viszont pont az ellenkezője történik: az irodánkban ülünk, és az ügyfelek egész Oroszországból hívogatnak minket, és elárasztják a postafiókjainkat.” Az orosz központi bank adatai szerint a háztartási vagyonbiztosítási díjak 2026 első felében 18 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az Összoroszországi Biztosító Szövetség augusztusi jelentése szerint ennek egyik fő mozgatórugója egyértelműen a gyakoribb dróntámadások miatti lakossági pánik volt – írta a Reuters.
Hanin arra figyelmeztetett, hogy a biztosítási díjak a közeljövőben tovább emelkedhetnek, ha a kereslet és a kockázat ilyen ütemben nő. „Előfordulhat, hogy a végén a biztosítók teljesen kihátrálnak ebből a szegmensből, és egyáltalán nem lehet majd drónkár elleni védelmet kötni” – tette hozzá a szakember.
