Közpénzzel tőzsdézni hazardírozás

– A brókerbotrányokat vizsgáló parlamenti albizottság tagjaként mit tart a testület legfontosabb feladatának?

– Óriási felelősség és nagy megtiszteltetés, hogy a brókerbotrányok ügyében megalakult vizsgáló albizottság tagjaként dolgozhatom. A cél a becsapott emberekkel szemben elkövetett pénzügyi visszaélések feltárása, az eddigi kiskapuk bezárása, az igazság kiderítése és az ügy megnyugtató lezárása.

– Milyen eredményt vár az albizottság munkájától?

– Azt, hogy a vizsgálatok által feltárt eredmények nyújtsanak segítséget olyan törvényi garanciák kialakításában, amelyek lehetővé teszik, hogy többé ilyen jellegű visszaélések ne történhessenek meg Magyarországon. Rendkívül fontos az is, hogy a közvélemény tisztán lássa, milyen okok vezethettek ehhez a visz­szaélés-sorozathoz. Ki kell deríteni, hogy mi történt valójában, illetve kik és hogyan vettek részt a gazemberségekben. Az albizottság a többi között olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak. Milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány–Bajnai-kormány tisztségviselői között? Hogyan lehetséges, hogy a Buda-Cash helyszíni ellenőrzését 2010-ben a Bajnai-kormány alatt működő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rekordgyorsasággal lefolytatta, és ezután nem tett az ügy lényegére vonatkozó megállapítást? Hogyan volt lehetséges, hogy a Bajnai-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forint fedezet nélküli hitelhez juttatta a Quaestor-csoportot, ezzel segítve a milliárdos csalássorozat folytatását? Ezek a kérdések természetesen kínosak lehetnek az ellenzék számára, így tartok tőle, hogy ők ismét nem szívesen bontanák ki az „igazság minden szirmát”, sőt igyekeznek azt megakadályozni, vagy a sarat egyenesen a kormányra kenni.

– Már meg is tartották az első bizottsági ülést. Arra azonban egyik korábbi PSZÁF-vezető sem ment el. Mennyiben nehezíti az ilyen a hozzáállás a bizottság munkáját, a valódi okok feltárását?

– A tisztánlátást és az ügy gyors rendezését biztosan nem segíti. Az viszont mindenképpen sokat sejtet, hogy azok, akik korábban a pénzügyi szervezetek feletti felügyeletet irányították, nem hajlandók eleget tenni egy olyan meghívásnak, amely az ő egykori munkájukkal kapcsolatban szeretne tájékozódni.

– Az albizottság munkája hány évre visszamenőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatók működését és az esetleges kormányzati felelősséget?

– Úgy gondolom, hogy a vizsgált időszak hossza menet közben derül majd ki. Az albizottság által feltárt érdemi információk és tények fogják megszabni, hogy munkánkat végezve hány évet kell visszamennünk az időben. Abban azonban biztos vagyok, hogy évszámoktól függetlenül a felelősöket meg kell találni, mert nem maradhat büntetlenül egyetlen ilyen csalássorozat sem. Ez azonban az igazságszolgáltatás és az ügyészség feladata lesz. Azt pedig már most kijelenthetjük, a rendszerváltás óta először történik meg, hogy a pénzügyi csalások áldozatai kártérítést kapnak. A szocialista kormányok idején bedőlt cégek – Baumag, Globex – károsultjait sosem kártalanították. Egy kivétel van a Hajdú-Bét, de annak károsultjain sem a szocialisták, hanem a második Orbán-kormány segített. Ezen befektetési szolgáltatók a nyolc évig tartó szocialista kormányzás alatt zavartalanul működhettek. A K & H-botrány kirobbanása után ráadásul nemhogy szigorították volna a pénzügyi szolgáltatók működését, hanem inkább még lazítottak is a szabályozáson. Ezzel szemben a MNB az első adandó alkalommal feltárta a visszaéléseket a Buda-Cashnél.

– A kormány bejelentette: szigorítja a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. Mi a véleménye erről?

– Csak helyeselni tudom. A kabinet benyújtotta az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely szigorítja a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást, másrészt uniós szabályokat ültet át a magyar jogrendszerbe. A törvényjavaslat szerint a jegybank a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente átfogó vizsgálatot folytat le. Kormányzati szándék az is, hogy a személyes vagyonukkal is feleljenek az okozott kárért azok, akik a pénzügyi visszaéléseket elkövető brókercégek tulajdonosai, illetve vezető tisztségviselői voltak. A közelmúlt brókerbotrányaiból okulva egyszer s mindenkorra véget kell vetni annak, hogy ügyeskedő gazemberek becsaphassák és meglophassák a magyar polgárokat. Igenis, mindenki a vagyonával, akár a családja vagyonával feleljen azért, amit tesz, amihez a nevét, aláírását adja. Miért van ügyvezető igazgató, igazgatótanács, könyvvizsgáló, felügyelőbizottság ha mindezt meg lehet tenni? Aki mások vagyonával sáfárkodik, az viselje az elkövetett hi­báinak következményét, és saját vagyonával feleljen a tevékenységéért.

– Van-e az ön választókerületé­ben olyan önkormányzat, amelyet érintett valamely brókerbotrány? Ha igen, mennyi pénz ragadt bent?

– A Somogy megyei 4-es választókerületben egy ilyen település található: Gölle önkormányzatának több tízmillió forintos betétje ragadt a Buda-Cashhez tartozó DRB Bankban. Fontos kiemelni, hogy nem azért történt mindez, mert felelőtlenül kockázatot vállalva tőzsdéztek volna, hanem mert egy olyan banknál vezették a számlájukat, amelyet a botrány elsodort. Tehát esetükben vétlen áldozatról lehet csak beszélni. Szerencsére a közelmúltban megszületett kormánydöntés értelmében egy csaknem kétmilliárdos keretből, a bajba került önkormányzatok „bennragadt” betéteit is megtérítik, így a göllei probléma is megnyugtatóan rendeződhet. De külön kell választani, ha egy önkormányzat – önhibáján kívül –, a bankszámláját vezető bank csődje miatt jutott nehéz helyzetbe, vagy megtakarításait tőzsdei brókerkedéssel próbálta gyarapítani. A tőzsde magasabb hozamot ígér ugyan, de ne felejtsük el, hogy jóval nagyobb kockázattal is jár. Így aki a „köz pénzét” tőzsdére viszi, az felelőtlenül hazardíroz.

– Ön szerint mennyi időre van szüksége az albizottságnak a tények feltárására, a felelősök megtalálására és megnevezésére?

– Az albizottsági munka során feltárt érdemi információk és tények fogják meghatározni, hogy hány évet kell visszamennünk időben. Így konkrét időpontot most még nem lehet mondani, de talán nem is ez a lényeg. A legfontosabb a bajba jutott emberek kártalanítása, a felelősök megtalálása és a kiskapuk bezárása.
A kormányzati intézkedések is azt a célt szolgálják, hogy a kártérítések mielőbb lezáruljanak, és a rendezés fedezetét ne az adófizetők pénze, hanem a csődbe juttatott pénzügyi szervezetek zárolt vagyonelemei jelentsék. Az albizottságnak a felelősök és az általuk alkalmazott módszerek felderítésében lehet jelentős szerepe. Az Országgyűlésnek pedig olyan szigorú törvényeket kell alkotnia, amelyek képesek lesznek megakadályozni az ilyen pénzügyi visszaélések elkövetését a jövőben.

– Milyen következményei lehetnek az albizottság munkájának? Esetleg várható-e, hogy valamilyen javaslattal állnak elő parlamentnek teendő jelentésükben?

– Biztos vagyok benne, hogy nem fogunk meddő munkát végezni. Az albizottsági megállapítások várhatóan a főbizottság elé kerülnek majd. Egyedi jogi felelősség megállapítására a most megalakult testületnek nincs lehetősége. Arról, hogy ennek a munkának mi lesz a gyümölcse, majd akkor tudunk beszélni, ha azt már elvégeztük. Ennek még a legelején vagyunk. Időbeli korlát a vizsgálódásra nincs, de a becsapott emberek érdekében szeretnénk mielőbb lezárni a munkát.