Éjfél előtt pár perccel benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2027-es költségvetését a TISZA-kormány – írta Magyar Péter szombat reggeli Facebook-bejegyzésében.
„A TISZA-kormány éjfél előtt pár perccel benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2027-es költségvetését. Fejlődés, igazságosság, emberség. Lépésről lépésre” – írta a miniszterelnök.
A benyújtott költségvetési tervezet alapján jövőre 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Az ennél többet keresők is többet kapnak bruttó 680 ezer forintos fizetésig a sávosan emelkedő adójóváírásnak köszönhetően. Ezzel csaknem 2 és fél millió embernél maradhat több a fizetéséből, amiért megdolgozott. Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye: ők továbbra is az átlagkeresetig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól – derült ki a kormany.hu oldalán.
Dupla családi pótlék, emelkedő kisnyugdíjak
A jövő évtől a kormány megduplázza a 19 éve változatlan összegű családi pótlékot. Az anyákra vonatkozó adómentesség havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lesz alkalmazható, csak az efölötti rész után kell személyi jövedelemadót fizetni.
A 2027-es költségvetés 123 milliárd forintot fordít a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére. Januártól senki sem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, de még mindig rendkívül alacsony nyugdíjak. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése. Emellett bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét, ami több mint 2 millió időst érint, akiknek 500 ezer forint alatti a nyugdíja.
Jövőre nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10 százalékkal, az árvaellátás 20 százalékkal. Mintegy 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű ember kap többet 2027-től. 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak is. A vényköteles gyógyszerek áfáját már idén eltörölte a kormány, és ez megmarad jövőre is. Emellett a 2027-es költségvetés nem módosít a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a rezsicsökkentés szabályain sem.
Béremelések több ágazatban
Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, a szociális ágazat állami intézményeinél foglalkoztatottak átlagosan 17,8 százalékos emelést kapnak. A rendvédelemben dolgozó 84 ezer ember számára átlagosan bruttó 15 százalékos béremelést tartalmaz a költségvetés. Átlagosan 21,5 százalékkal többet vihetnek haza a köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói. Megvalósul a közművelődésben dolgozók régóta esedékes fizetésemelése is, ők átlagosan 10,7 százalékot kapnak. A tervezetben tízmilliárd forintot különítettek el az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére. Folytatódik a közoktatásban a pedagógusbéremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése is.
500 milliárddal többet kap az egészségügy
Az ideinél 510 milliárd forinttal többet kap az egészségügy, ez 12,5 százalékos növekedést jelent. Az első magyar orvosnőről elnevezett Hugonnai Vilma-program részeként 10 milliárdos nagyságrenddel növelik a kórházi étkeztetésre szánt összeget, és 25 milliárd forinttal emelik a kórházak klimatizálására fordított keretet.
A dolgozók is érezni fogják a változásokat: 192 milliárd forint többlet jut béremelésre. Emellett 95 milliárddal több jut a nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozására, 51 milliárddal több a kórházak működésére, és 38 milliárddal emelik a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását.
Új mentőautókra és mentőállomások felújítására 21 milliárd forint többletet költhetnek. Új CT- és MR-gépekre, valamint a várólisták rövidítésére húsz-húsz milliárddal, a krónikus betegek jobb gondozására pedig 11 milliárd forinttal többet fordítanak.
Új lehetőség a lakhatás támogatására
A már meghirdetett, bérlakás- és kollégiumi férőhelyeket célzó program mellett igazságosabb támogatási rendszert hoz a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel. A lakástámogatások átalakuló rendszerének második pillére a Wekerle+ Lakástakarék, amely az önerő, az induló tőke megteremtéséhez ad segítséget a fiataloknak. Ha valaki öt vagy tíz éven át félretesz havonta a saját fizetéséből, ahhoz az állam közvetlen, vissza nem térítendő támogatást tesz hozzá, azaz kiegészíti a lakástakarékban gyűjtött összeget. Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos állami kiegészítést biztosítanak, 3 százalékos banki kamat mellett.
A Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel a lakástámogatási rendszer harmadik pillére, amely kizárólag és célzottan az ingatlanok energetikai korszerűsítését célozza. Az eddigi földrajzi és családi korlátozások után a program az ország minden egyes településén elérhető lesz, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.
Adóváltozások
A milliárdosok vagyonadója körülbelül 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat. Változások lesznek a nagyvállalatok társasági adózásában, nő az innovációs járulék mértéke, megvonják a kedvezményeket azoktól az idegen multiktól, amelyeknek a jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot.
Egyenletesebbek és igazságosabbak lesznek a kiskereskedelem adóterhei is. A költségvetés nagyobb hozzájárulást követel az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól is. Nőni fog a bányajáradék is. Emelkednek az egészségre ártalmas termékek, valamint az égetett szesz adóterhei, és többet fognak adózni a környezetszennyezők is. Az eddig 0 százalékos reklámadó kulcsa is változni fog 3,75 százalékra. Az első cégautó esetében levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, de a második autó után már megszűnik ez a kedvezmény. Megszűnik az árrésstop, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget.
A 2027-es költségvetés további részleteiről itt olvashat.
Kármán András személyesen adta át a költségvetési törvény tervezetét
A pénzügyminiszter személyesen is átadta, majd a kormány október 30-án elektronikusan is benyújtotta a 2027. évi költségvetési törvény tervezetét. A javaslat a parlament.hu oldalon olvasható.
Kármán András pénzügyminiszter a jogszabálytervezet átadásakor a következőket mondta:
„A TISZA-kormány első, teljes évre vonatkozó költségvetése az igazságosság és a fejlődés jegyében készült. Igazságos, mert számos olyan társadalmi csoportot hoz kedvezőbb helyzetbe, akikről az előző kormányok elfelejtkeztek. Egyben a fejlődés költségvetése is, mert elindul a magyar gazdaság helyreállítása. Ez a jogszabály véget vet annak a pazarlásnak, ami a közpénzgazdálkodást az elmúlt években jellemezte.”
Hogyan zajlik a költségvetés tárgyalása?
A parlamenti tárgyalás pontos menetrendjéről a Házbizottság dönt. A folyamat azonban a házszabályi előírások szerint meghatározott lépésekből áll.
Az általános vita legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet meg. Ekkor a Kormány képviselője ismerteti a tervezetet, felszólal az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke, majd a parlamenti frakciók vezérszónokai mondják el a véleményüket. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre: 15 óra a kormánypártoknak, 15 óra az ellenzéknek.
Az általános vitát követően a parlament állandó bizottságai és a nemzetiségeket képviselő bizottság is megvitatja a költségvetést, valamint a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat.
A bizottságok javaslatait a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság összesíti, és elkészíti a módosításokról szóló jelentést. Ezután a parlament plenáris ülésén, a második vitaszakaszban tárgyalják meg a javasolt változtatásokat.
A végső döntés előtt a Költségvetési Tanács is megvizsgálja a módosításokkal kiegészített tervezetet. A zárószavazásra, vagyis a költségvetés végleges elfogadásáról szóló döntésre várhatóan december második felében kerül sor.
