HIRDETÉS

Trumpnak elege lett Iránból - Nem fogadja el Teherán feltételeit

Zsákutcába jutottak a tárgyalások

Közel-Kelet
  • 2026.11.21. - 13:48
Cikk borítókép
Donald Trump szerint Irán nem fog „elfogadható” megállapodást kötniAFP/Mandel Ngan

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy ismét teljes körű háború törhet ki az Egyesült Államok és Irán között. Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy Teherán szeretné megállapítani a harcok lezárását, ám az általa javasolt feltételek Washington számára nem elfogadhatók.

„Valódi megállapodást akarunk, nem valami látszatalkut” – jelentette ki Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az iráni kormány „51 éve zaklatja az embereket”. Az elnök később ismét leszögezte: „Iránnak soha, de soha nem lesz atomfegyvere.”

Trump az utóbbi időben hol a harcokat lezáró megállapodás mellett érvelt, hol azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nem kell alkut kötnie Iránnal. Diplomaták és elemzők szerint a következő lépésekkel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a közelmúltbeli kölcsönös, de korlátozott támadásai azt mutatják, hogy mindkét fél nehéz helyzetbe került a csaknem kilenc hónapja tartó háborúban.

A térség országai tartanak az eszkalációtól, és megoldást keresnek

Egy közel-keleti diplomata Trump sajtótájékoztatója előtt arról beszélt, hogy az Öböl menti arab államok aggódnak a teljes körű harcok újbóli kirobbanása miatt. A meglévő diplomáciai csatornákon keresztül olyan tartós megoldást próbálnak kidolgozni, amely egyelőre csak részleges rendezést jelentene.

HIRDETÉS

Az elképzelés szerint feloldanák a Hormuzi-szorosban, a globális energiakereskedelem egyik legfontosabb útvonalán érvényben lévő hajózási korlátozásokat, cserébe pedig korlátozottan enyhítenék az Iránnal szembeni szankciókat. Ez lehetőséget teremtene a szélesebb körű tárgyalások folytatására, amelyek az iráni nukleáris programra is kiterjednének.

A diplomata – aki a tárgyalások érzékeny jellege miatt névtelenséget kért – elmondta, hogy a közvetítésben részt vevő országok kevéssé bíznak az amerikai és az iráni vezetés nyilvános nyilatkozataiban. Inkább a zárt ajtók mögötti egyeztetéseken elhangzottakat tekintik mérvadónak.

Az Associated Press értesülései szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok indítsa újra a háborút, vagy legalább engedélyezze Izraelnek az iráni nukleáris létesítmények és rakéták elleni légicsapásokat.

HIRDETÉS

Az elemzők szerint egyik fél sem akarja újra teljes erővel kirobbantani a háborút

Irán az elmúlt héten kiterjesztette támadásait a Perzsa-öböl menti országokra. Egy amerikai légibázist is célba vett Kuvaitban, Bahrein ellen pedig több támadást indított. Mindez azután történt, hogy egy amerikai vadászgép kedden csapást mért az iráni Kesm-szigeten, a Hormuzi-szorosban működő Forradalmi Gárda egyik rakétaindító állására.

Nagyjából két hónappal korábban Teherán már elrendelt hasonló támadásokat a szomszédos országokban található amerikai létesítmények ellen. Irán akkor azzal indokolta a műveleteket, hogy válaszolnia kellett az amerikai drónfelderítési tevékenységre és az iráni kommunikációs tornyok elleni támadásra.

Elemzők szerint ugyanakkor a kölcsönös csapások korlátozott jellege arra utal, hogy egyik fél sem akarja ismét a háború korábbi intenzitására emelni a konfliktust. Bár mindkét oldalt külső nyomás ösztönzi a harcok folytatására, a feleknek kevés a mozgásterük, és a jelek szerint a szándékuk sem egy újabb teljes körű háború kirobbantása.

HIRDETÉS

„A katonai műveletek intenzitása és a kölcsönös, nyílt fenyegetések azt mutatják, hogy rendkívül ingatag helyzetben vagyunk” – mondta Mona Yacoubian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közel-keleti programjának igazgatója. „Ennek ellenére úgy tűnik, egyik fél sem akar fejest ugrani egy újabb, teljes körű konfliktusba.”

Yacoubian szerint Teherán közelmúltbeli támadásai is arra utalhatnak, hogy Irán igyekszik elkerülni a közvetlen összecsapást a térség legerősebb országaival.

„Kit támadnak? Bahreint és Kuvaitot, a Perzsa-öböl két leggyengébb országát. Nem az Egyesült Arab Emírségeket, nem Szaúd-Arábiát és nem Katart” – mondta.

HIRDETÉS

Michael Singh, aki George W. Bush elnöksége idején a Nemzetbiztonsági Tanács közel-keleti igazgatója volt, úgy véli, hogy a Trump-kormányzat jelenlegi megközelítése – minden hiányossága ellenére – a leginkább fenntartható lehetőség.

„Ez jelenti az elnök számára a leginkább fenntartható utat, és ez kínálja a legnagyobb esélyt arra, hogy az Egyesült Államok számára kedvezőbb diplomáciai megállapodás szülessen” – mondta Singh, aki jelenleg a Washingtoni Közel-Kelet Politikai Intézet ügyvezető igazgatója.

Szerinte az eszkaláció kockázatai jelentősek, miközben a lehetséges előnyök bizonytalanok. Egy újabb háborús szakasz emberéleteket követelhet, katonai eszközökben okozhat károkat, és ismét meredeken emelheti az energiaárakat, amelyek csak mostanában kezdtek stabilizálódni.

HIRDETÉS

„A stratégiai türelem tűnik a legvonzóbb megközelítésnek, egyben a legbiztosabb útnak” – fogalmazott Singh.

Trump fenntartja a blokádot és a gazdasági nyomást

Irán légicsapásai néhány nappal azután kezdődtek, hogy Trump kijelentette: a konfliktus „katonailag gyakorlatilag véget ért”. Az elnök pártja, a Republikánus Párt időközben elvesztette a kongresszusi többségét. A választók a háború népszerűtlenségét és annak gazdasági következményeit is a döntésük szempontjai között említették.

Ennek ellenére továbbra is több ezer amerikai katona állomásozik Irán közelében, az amerikai haditengerészet pedig tengeri blokádot tart fenn, hogy megakadályozza az iráni olaj világpiacra jutását.

HIRDETÉS

Az amerikai haditengerészet által felügyelt Közös Tengerészeti Információs Központ (Joint Maritime Information Center) a héten frissített figyelmeztetést adott ki. Eszerint a hajók akkor is megsérthetik a blokádot, ha korlátozás alatt álló másik hajóról vesznek át rakományt, vagy olyan árut szállítanak, amelyet Iránban raktak be – még akkor is, ha maguk soha nem kötöttek ki iráni kikötőben.

A Trump-kormányzat emellett gazdasági nyomást is gyakorol Iránra, többek között az ország megmaradt nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak korlátozásával.

„Trump talán véget vetett a háborúnak, de Teherán eltökélt abban, hogy megmutassa: Washington nem hirdethet győzelmet, miközben gazdasági ostrom alatt tartja Iránt” – mondta Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport Iránnal foglalkozó igazgatója.

Bár Irán az utóbbi időben fokozta a támadásait, a Trump-kormányzat egyelőre visszafogottabban reagált, mint a nyáron végrehajtott amerikai megtorló műveletek idején.

Yacoubian szerint Trumpnak most kevés mozgástere maradt, különösen azután, hogy a hónap elején elutasította annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok egyáltalán megállapodjon Iránnal. Az elemző úgy véli, Teherán a választások előtt szigorúbb feltételeket szabott, és jóval többet követel, mint amit az amerikai kormányzat elfogadhatna.

„Gyakorlatilag elvették Trump elnöktől azt a lehetőséget, hogy egy megállapodással arcvesztés nélkül kihátráljon a helyzetből” – tette hozzá.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS