Csillagászok egy nagy, haldokló csillagot figyeltek meg, amely hétszer nagyobb tömegű és 18 ezerszer fényesebb a Napnál, és egy eddig még soha nem látott módon elnyelte kisebb kísérőjét. A Földtől mintegy 2,5 millió fényévre, az Androméda-galaxis peremén lezajlott egyesülést a kutatók lépésről lépésre követték végig.
Csillagászok egy hatalmas, haldokló csillagot figyeltek meg – amely hétszer nagyobb tömegű és 18 ezerszer fényesebb a Napnál –, amint egy korábban még soha nem látott típusú csillagegyesülés során elnyeli kisebb kísérőjét.
Az egyesülésben két, gravitációsan összekapcsolt égitest – úgynevezett kettős rendszer – vett részt. A nagyobbik csillag haláltusája közepette jelentősen kitágult, felfúvódott szuperóriássá alakult, beburkolta a kisebbet, majd a két csillag végül egybeolvadt.
A kozmikus esemény körülbelül 2,5 millió fényévre a Földtől, az Androméda-galaxis peremén történt, amely a Tejútrendszer egyik legközelebbi galaktikus szomszédja. (Egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz, vagyis nagyjából 9,5 billió kilométer.)
A kutatók közel három évvel a bekebelezés előtt azonosították a közelgő eseményt, így lépésről lépésre követhették végig az egyesülés folyamatát.
„Évtizedek óta léteznek elméletek arról, hogy az óriáscsillagok elnyelik kísérőcsillagaikat, és ennek a folyamatnak a megértése kulcsfontosságú a világegyetemben ma látható rendszerek széles skálájának magyarázatához” – mondta Viraj Karambelkar, a New York-i Columbia Egyetem posztdoktori kutatója és a NASA Hubble-ösztöndíjasa, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
„A tanulmányban bemutatott rendszer szolgáltatja az első közvetlen megfigyeléseket erről a folyamatról – ez volt az első alkalom, hogy egy óriáscsillagot tetten értek, amint elnyelte a társát” – tette hozzá.
Az élettartamuk végéhez közeledő nagy csillagok megduzzadnak, ahogy magjuk kifogy az üzemanyagból és összehúzódik, miközben a belső hő kifelé nyomja a külső rétegeket. A vizsgált nagyobb csillag a Nap átmérőjének akár 350-szeresére is felfúvódott. A kisebbik, amelynek átmérője a Napénak körülbelül 70 százaléka volt, nagyjából a Mars és a Nap közötti távolságban keringett társa körül, így a nagyobb csillag tágulása egyszerűen elnyelte.
„Mintha bomba robbant volna”
A kutatók 2018-ban észleltek először felfényesedést, majd a kisebb csillag a következő hét évben spirálpályán sodródott befelé a nagyobb csillag magja irányába. 2025 vége felé végül egyesült a nagyobbik magjával, ami a Napnál milliószor fényesebb kitörést váltott ki – ezt Karambelkar „egyesülési eseménynek” nevezte.
„Ez a heves ütközés mintha bombát robbantott volna a csillag belsejében, ami előidézte a látott fényes kitörést” – fogalmazott.
A kutatók először a kaliforniai Palomar Obszervatórium infravörös WINTER teleszkópja és a NASA NEOWISE űrtávcsöve adatai alapján fedezték fel a rendszert, majd a SPHEREx és a James Webb űrteleszkópokkal, valamint földi obszervatóriumokkal követték nyomon a fejleményeket.
„Korábban is megfigyeltünk már csillagok egyesülését” – mondta Kishalay De, a Columbia Egyetem asztrofizika-professzora és a tanulmány társszerzője. „A különbség az összeolvadó csillagok természetében rejlik. A múltban két meglehetősen kicsi és kompakt csillagnál láttunk ilyeneket, amelyeknél az egyesülés szinte elkerülhetetlen volt, amint fizikailag érintkeztek. Ebben az esetben viszont a nagyobb csillag rendkívül felfúvódott volt, lazán kötött külső burokkal. Ez pontosan az a konfiguráció, amelynél az egyesülés nem feltétlenül következik be.”
Bizonyos esetekben ugyanis a bekebelezett kisebb csillag elegendő energiát szabadíthat fel ahhoz, hogy elsodorja a nagyobbik puffadt külső rétegeit, így csak az eredeti nagyobb csillag magja marad vissza, amely tovább kering a kisebbik körül – magyarázta De.
Bár a két csillag közül a nagyobbik már élete végéhez közeledett, az egyesülés a kutatók szerint egy megfiatalodott, új életre keltett csillagot hozhatott létre.
A szakemberek a Bao becenevet adták az új égitestnek, a kínai konyhában népszerű párolt gombócok után. „A kitörés automatikusan kiosztott neve AT2025abao volt – vagyis 2025-ös csillagászati tranziens, abao jelöléssel. Mi ebből kiindulva, kedveskedve Baónak neveztük el. A kínai gombócokkal való hasonlóság mindenképp arra ösztönzött minket, hogy átvegyük ezt a becenevet” – mondta Karambelkar – írta meg a Reuters.







