Újabb fordulóhoz érkezett a magyar közmédia vezetőjének kiválasztása. Szombaton másodszor is meghallgatták Szabó Stein Imrét és Kert Attilát, miután az első körben kevesebb mint egyszázalékos különbség alakult ki közöttük. A verseny különös szereplője Szabó Stein Imre, aki 2008-ban egyszer már megpályázta a Magyar Televízió elnöki székét. Közben Kert Attila a mai meghallgatásán több száz dolgozó elbocsátásáról, a közmédia politikai függetlenségéről és korábbi szakértői kapcsolatairól is beszélt.
Szokatlanul szoros verseny alakult ki a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói tisztségéért. A Független Közmédia Testület november 19-én és 20-án összesen tizennégy jelöltet hallgatott meg, ám az első forduló végén nem született végleges döntés.
Bayer Judit, a testület elnöke pénteken bejelentette, hogy az első két pályázó között kevesebb mint egy százalék a pontkülönbség. A hétfős testület ezért úgy döntött, él a második meghallgatás lehetőségével.
A két versenyben maradt szakember Szabó Stein Imre és Kert Attila.
A második forduló szombaton 14 órakor kezdődött. A sorsolás alapján először Kert Attilát hallgatták meg, őt Szabó Stein Imre követi. A végleges eredmény bejelentése a délutáni, kora esti órákban várható.
Szabó Stein Imre egyszer már megpróbálta
A két pályázó közül Szabó Stein Imre indulása különösen érdekes fordulat, hiszen a médiaszakember csaknem két évtizeddel ezelőtt már megpróbálta megszerezni a Magyar Televízió elnöki tisztségét.
A közmédiában kezdte pályafutását, 1992-ben a Magyar Rádió riportereként dolgozott, később a Magyar Televízió Reggel című műsorának egyik műsorvezetője lett.
Az MTV-nél vezető feladatokat is ellátott: Elnöki tanácsadóként és a szórakoztató, illetve filmes terület igazgatójaként tevékenykedett. Később a kereskedelmi televíziózásban folytatta munkáját, többek között az RTL Klub kommunikációs igazgatójaként, valamint az ATV vezetésében.
2008-ban már megpályázta az MTV elnöki posztját, ám akkor nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Fontos különbség, hogy Szabó Stein Imre korábban nem volt a Magyar Televízió elnöke, de a szervezet működését belülről ismeri és annak vezetésében már szerepet vállalt.
Az elmúlt években a kulturális életben is jelentős feladatokat látott el, többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kommunikációs és arculati területén.
Most ismét egy közmédiai vezetői posztért versenyez, ezúttal azonban az egész megújuló intézményrendszer irányításáért.
Kert Attila több száz dolgozó elbocsátásáról beszélt
A szombati meghallgatás egyik legfontosabb bejelentése Kert Attilához kapcsolódik.
Az Euronews magyarországi irodájának vezetője arról beszélt, hogy a közmédia jelentősen csökkenő költségvetése mellett elkerülhetetlennek tartja a létszámleépítést.
Elképzelései szerint hozzávetőleg 500–600 dolgozótól válhatna meg az intézmény.
A leépítéseket ugyanakkor – állítása szerint – átgondoltan, az érintettek helyzetét figyelembe véve hajtanák végre.
Kert Attila úgy számol, hogy száz munkavállaló elbocsátása a második évtől körülbelül másfél milliárd forintos megtakarítást eredményezhet.
A tervezett átalakítás nagyságrendje önmagában is jelzi, hogy a következő vezérigazgató egyik legnehezebb feladata a közmédia gazdasági működésének újraszervezése lesz.
A Tisza Párthoz kapcsolódó szakértői munkájáról is kérdezték
Kert Attila mai meghallgatásán szóba került egy korábbi, a Tisza Párthoz köthető médiapolitikai szakértői munkacsoportban való közreműködése is.
A Media1 korábbi beszámolója szerint a szakember olyan csoportnak adott tanácsokat, amely a médiatörvény és a közmédia átalakításának kérdéseivel foglalkozott.
Kert Attila a meghallgatáson azt mondta, szakmai véleményét korábban is nyíltan vállalta és amikor kollégái megkeresték, megosztotta velük a közmédiával kapcsolatos elképzeléseit.
Állítása szerint ezért semmilyen díjazást nem kapott, szerződéses kapcsolatban nem állt a munkacsoporttal, és tevékenységét nem pártpolitikai segítségnyújtásnak, hanem szakmai közreműködésnek tekintette.
A kérdés jelentősége túlmutat a személyes kapcsolatokon. A közmédia új vezetőjével szemben ugyanis alapvető követelmény lesz a politikai befolyástól független működés biztosítása, függetlenül attól, hogy melyik kormány vagy politikai erő van hatalmon.
Kert Attila a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a szerkesztőségi döntések meghozatalát nem a vezérigazgató feladatának tekinti.
Ombudsmant és etikai bizottságot is létrehozna
Kert Attila vezetői programjában kiemelt szerepet kap a közszolgálati hírszolgáltatás átalakítása.
Tervei szerint új etikai és hírszolgáltatási szabályzat készülne, amelynek betartását külön etikai bizottság ellenőrizné. Emellett közmédia-ombudsmant is kinevezne, aki a szerkesztőségi függetlenséggel kapcsolatos panaszokat vizsgálhatná és rendszeres jelentéseket készítene.
A szakember a digitális tartalomszolgáltatást is új alapokra helyezné. A hagyományos televíziózás mellett nagyobb hangsúlyt kapnának az internetes felületek, a streaming és a közösségi média.
A fiatalabb közönség megszólítására önálló digitális szerkesztőségi működést képzel el.
A sportközvetítésekre fordított kiadásokhoz is hozzányúlna. Véleménye szerint a közmédia korábbi költségvetésének túlságosan nagy részét fordították sportjogokra, ezért ezen a területen jelentős megtakarítást tervez.
Szabó Stein Imre más irányból közelítene
Szabó Stein Imre elképzeléseiben szintén szerepel a közmédia átalakítása, de programjában különösen hangsúlyos a magyar kulturális tartalomgyártás, a kreatív műsorkészítés és a digitális fejlesztés.
A közmédiát nem kizárólag hírszolgáltatóként, hanem közösségi és kulturális intézményként képzeli el.
Támogatná a független, kisebb szerkesztőségek bevonását a tartalomelőállításba és új bevételi forrásokat keresne a közmédia számára.
A BBC Studios működési modelljéből kiindulva a magyar gyártású műsorok, dokumentumfilmek és egyéb tartalmak értékesítésében is lehetőséget lát.
A közmédia archívuma szintén fontos szerepet kapna az elképzeléseiben.
Szabó Stein Imre a szervezet létszámát a jelenlegi állomány mintegy kétharmadára csökkentené. Vezetése alatt egyszerűbb, kevesebb irányítási szinttel működő intézményrendszert alakítana ki, nagyobb szerkesztői önállósággal.
Pályázatában a 2027-es évet az átalakítás és az új működési rendszer megalapozásának időszakaként határozta meg.
A pénzügyi helyzet mindkét jelölt számára komoly kihívás
A közmédia megújítása jelentős pénzügyi megszorítások közepette kezdődhet meg.
A nyilvánosságra került költségvetési adatok szerint a közmédia támogatása a 2026-os, megközelítőleg 141 milliárd forintos szintről 2027-ben mintegy 80 milliárd forintra csökkenhet.
Ez több mint 60 milliárd forintos különbséget jelent.
A leendő vezérigazgatónak ezért egyszerre kell majd biztosítania a folyamatos műsorszolgáltatást, a közszolgálati feladatok ellátását és a szervezet gazdasági stabilitását.
A pénzügyi korlátok különösen érzékenyen érinthetik a saját gyártású műsorokat, a regionális tartalmakat, a sportközvetítéseket és az intézmény dolgozóit.
Mindkét jelölt számol azzal, hogy a jelenlegi működési modell változatlan formában nem tartható fenn.
A kérdés az, hogy a jelentős megtakarítások mellett sikerülhet-e a nézők és hallgatók számára érzékelhető szakmai megújulást elérni.
Nem csupán személyi, hanem közszolgálati kérdés
A közmédia átalakítása nem egyszerű vállalatvezetési feladat. A közszolgálati rádió és televízió működése a magyar tájékoztatási rendszer egészét érinti.
Feladatai közé tartozik a hiteles és kiegyensúlyozott hírszolgáltatás, a magyar kulturális értékek bemutatása, az oktatási és tudományos ismeretterjesztés, valamint a határon túli magyar közösségek megszólítása.
Éppen ezért az új vezető kiválasztásakor nem kizárólag a gazdasági mutatók vagy a televíziós tapasztalatok számítanak. Legalább ilyen fontos lesz, hogy a következő vezetés képes-e átlátható és szakmailag önálló szerkesztőségi rendszert kialakítani.
A közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége, a politikai pártatlanság és a közönség bizalmának helyreállítása egyaránt meghatározó feladatnak ígérkezik.
Közel húsz év után beteljesülhet Szabó Stein Imre korábbi terve?
Szabó Stein Imre pályafutása különös ívet rajzol. A kilencvenes években a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kezdett, később kereskedelmi csatornáknál, majd kulturális intézményben dolgozott. 2008-ban megpróbálta megszerezni az MTV elnöki tisztségét, ám akkor nem járt sikerrel.
Most, közel húsz évvel később ismét a közmédia első számú vezetői székéért versenyez.
Ellenfele, Kert Attila ugyancsak jól ismeri a Magyar Televízió korábbi működését: 2006 és 2009 között az intézmény hírigazgatója volt.
A két szakember tehát nem ismeretlenként érkezne a közmédia élére. Mindketten dolgoztak már a közszolgálati televíziózás világában és mindketten jelentős szervezeti változtatásokat tartanak szükségesnek.
A szombati második meghallgatás megmutathatja, melyik vezetői programról sikerül meggyőzni a Független Közmédia Testület többségét.
A hét tagból álló testületben négy szavazat elegendő a döntéshez.
Hogy Szabó Stein Imre közel húsz év után valóban eljut-e a közmédia első számú vezetői székébe vagy Kert Attila kap lehetőséget a megújuló intézmény irányítására, az a második meghallgatást követő szavazáson dőlhet el.
A tét azonban mindkét jelölt számára ugyanaz: Képesek lesznek-e olyan közmédiát létrehozni, amely a csökkenő források ellenére is teljesíti közszolgálati küldetését és visszanyeri a nézők, hallgatók bizalmát.







