HIRDETÉS

Amikor Párizs a levegőbe költözött

Az ostrom idején leveleket vittek a léggömbök, néhány évvel később már jegyet árultak rájuk

Történelem
  • 2026.11.21. - 17:33
Cikk borítókép
Henry Giffard rögzített léggömbjének felfújása és felszerelése a párizsi Tuileries-ben, 1878-banAFP/Bridgeman Images

Az 1878-as párizsi világkiállításon Henri Giffard óriásballonjának kosarába egyszerre ötven ember férhetett be. A Tuileriák fölé emelkedő léggömböt kötél tartotta a földhöz. Néhány évvel korábban, Párizs ostromakor éppen az tette nélkülözhetetlenné a ballonokat, hogy el tudták hagyni a várost.

A franciák először csaknem egy évszázaddal korábban csodálkoztak rá a repülésre. 1783. november 21-én Jean-François Pilâtre de Rozier és d’Arlandes márki a párizsi La Muette kastély mellől emelkedett a levegőbe a Montgolfier fivérek hőlégballonjával. Mintegy huszonöt percet töltöttek a magasban. Kevesebb mint két hét múlva Jacques Charles és Marie-Noël Robert már hidrogénnel töltött ballonnal szállt fel. Az ember megtanult felemelkedni. Hogy merre viszi a léggömb, arról továbbra is a szél döntött.

Amikor a posta az ég felé indult

A 19. század közepére az első felszállások izgalma megkopott. Félix Tournachon, a Nadar néven ismert fotográfus mégis üzletet látott a repülésben. Negyven méter magas ballonja, a Le Géant 1863 októberében emelkedett először a levegőbe. A következő út Hannover vidékén balesettel végződött. Nadar és felesége, Ernestine is megsérült. A vállalkozás adósságait a fotográfus részben műgyűjteménye elárverezéséből fedezte.

HIRDETÉS

Amikor 1870 őszén a német csapatok körülzárták Párizst, Nadar bezárta fényképészműtermét, és bekapcsolódott a légi posta megszervezésébe. Október 7-én Léon Gambetta belügyminiszter az Armand Barbès kosarában hagyta el a fővárost, hogy vidéken szervezze tovább az ellenállást. Az ostrom alatt 67 ballon szállt fel Párizsból, közülük 55 kapott engedélyt postai küldemények szállítására. Némelyik csak néhány kilométerre jutott. Az egyik egészen Norvégiáig sodródott.

A párizsi postamúzeum gyűjteményében ma is ott van egy levél, amely 1871 januárjában a Le Gambetta nevű ballonnal hagyta el a várost. A jármű hajnali négykor indult a Gare du Nord pályaudvartól. 240 kilogramm postát és három galambot vitt magával, majd szakadó esőben ért földet az Auxerre közelében fekvő Ouanne folyó partján.

Jegyet váltottak a párizsi panorámára

HIRDETÉS

A háború után Giffard a repülésnek azt az oldalát mutatta meg, amelyre a közönség is jegyet válthatott. Már az 1867-es világkiállításon kínált utakat kötött ballonnal. Az 1878-as kiállításra a Tuileriákban felállított új ballonja 36 méter átmérőjű volt. A francia nemzeti könyvtár egy korabeli reklámplakátot is őriz róla. A látványosság a világkiállítás után is működött, egészen 1879 augusztusáig, amikor egy széllökés felszakította a ballont.

Patrick Luiz Sullivan De Oliveira történész szerint a ballonnak azért lehetett ekkora hatása, mert sokan találtak benne valamit a maguk számára. A tudósok a légkört vizsgálták vele, a versenyzők a távolságot próbálták legyőzni, a világkiállítás látogatói pedig először nézhették meg a magasból a várost. A történész erről szóló, 2025-ben megjelent könyvéről december 2-án rendez online beszélgetést az amerikai Kongresszusi Könyvtár.

A 2024-es párizsi olimpia nyitóestjén a Tuileriák fölé ismét ballon emelkedett. Az olimpiai üst fényét ezúttal vízpára és elektromos világítás adta. A kertből felnéző közönség ugyanott láthatta eltávolodni a földtől a fénylő gömböt, ahol egykor Giffard utasai emelkedtek Párizs háztetői fölé.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS