Peking „teljes gőzzel és feszített tempóban” fejleszti nukleáris fegyvereit – jelentette ki Donald Trump elnök pénteken, egy nappal azután, hogy találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A három ország megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
Míg Oroszország és az Egyesült Államok egyenként több ezer nukleáris töltettel vezeti a világranglistát, Kína is rohamosan bővíti arzenálját. A Pentagon éves jelentése szerint Peking 2024-ig nagyjából 600 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, de jó úton halad afelé, hogy 2030-ra ez a szám meghaladja az ezret.
„Tíz éven belül utolérnek minket” – mondta Trump Kína nukleáris fegyverkezéséről a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. „Gőzerővel dolgoznak rajta, és nagyon sok van nekik.”
Trump most nyilatkozott először nyilvánosan azóta, hogy csütörtökön a dél-kínai Sencsenben sokat vitatott csúcstalálkozót tartott Hszi Csin-pinggel és Putyinnal, az Egyesült Államok két legfőbb riválisának vezetőjével. Marco Rubio külügyminiszter, aki pénteken Trumppal együtt állt a kamerák elé, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a párbeszéd a három atomhatalom között.
„Ez a három ország birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek túlnyomó többségét” – mondta Rubio. „Az az elképzelés, hogy ez a három vezető ne egyeztessen rendszeresen, nemcsak abszurd, hanem egyenesen veszélyes is.”
Trump, Hszi és Putyin közösen ítéltek el az atomháborút
A háromoldalú találkozó után a vezetők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: „megerősítették, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad megvívni”, valamint „párbeszédet folytatnak a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról”.
A csúcstalálkozó előtt a megfigyelők még kételkedtek abban, hogy Kína hajlandó lesz-e tárgyalóasztalhoz ülni ebben a kérdésben. Mivel Peking lényegesen kisebb arzenállal rendelkezik, korábban elzárkózott attól, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok és Oroszország közötti fegyverzetkorlátozási egyeztetésekhez.
Szakértők szerint a mostani nyilatkozat kedvező jel arra nézve, hogy a három vezető el akarja kerülni az atomháborút. „Ez a kijelentés még messze van az érdemi fegyverzetkorlátozástól, de biztató első lépés a stabilitás irányába” – írta Erin D. Dumbacher, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának (CFR) védelmi és nemzetbiztonsági programigazgatója.
A washingtoni kínai nagykövetség egyelőre nem reagált a megkeresésekre. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője júliusban még úgy nyilatkozott, hogy Peking „nukleáris képességeit a nemzetbiztonság védelméhez szükséges minimális szinten tartja”, és „semmilyen formában nem vesz részt fegyverkezési versenyben”.
Mesterséges intelligencia és az Nvidia-ügy is terítéken volt
A nukleáris biztonság mellett Trump elmondása szerint abban is megállapodtak Hszi Csin-pinggel, hogy közös védőkorlátokat állítanak fel a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében, bár részleteket nem árult el. Az egyezségre egy olyan időszakban került sor, amikor egyre több figyelmeztetés hangzik el arról, hogy a rohamosan fejlődő technológia beláthatatlan károkat okozhat, vagy akár az emberiség létét is fenyegetheti.
A vezetők lefektettek bizonyos biztosítékokat, „mivel ebben a versenyben valójában nincs harmadik helyezett” – fogalmazott Trump, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak kell megnyernie az MI-versenyt: „Aki itt győz, az visz mindent.”
Ilaria Mazzocco, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) vezető kutatója szerint rendkívül nehéz feladat lesz közös MI-biztonsági szabályokat alkotni.
„Technikailag is bonyolult, a bizalom rendkívül alacsony, geopolitikailag pedig kevés az ösztönző arra, hogy bárki korlátozza a saját képességeit, ha nem biztos benne, hogy a riválisa is ugyanezt teszi” – magyarázta a szakértő.
Trump azt is elárulta, hogy szóba került Jensen Huang, az amerikai chipgyártó óriás, az Nvidia társalapítója, akiről a kínai elnök is elismerően, „briliáns elmeként” nyilatkozott.
Az MI-versenyben kulcsfontosságú a hozzáférés az Nvidia által gyártott csúcstechnológiás chipekhez. Az Egyesült Államok a versenyelőnye megőrzése érdekében tiltja a legfejlettebb félvezetők kínai exportját. Huang ebben a hónapban mondott le, miután kiderült, hogy kapcsolatban állt egy szingapúri cég korábbi kínai vezetőjével, akit azzal gyanúsítanak, hogy illegálisan juttatott Nvidia-chipeket Kínába, és akit kínai kormányzati ügynöknek tartanak – amit Peking tagad – írta meg az AP News.
Trump szerint Huang „olyan helyzetbe hozta Amerikát, hogy szó szerint tíz évvel járunk a versenytársak előtt”, ezért azt javasolta, az Nvidia adjon második esélyt a társalapítónak.
„Szerintem a cég, ha okos, visszafogadja ezt a zseniális embert, elfogadja a bocsánatkérését, és hagyja újra dolgozni” – mondta az elnök. A Trump-adminisztráció mindeközben a héten újabb szigorításokat vezetett be a fejlett chipekhez és szerverekhez való távoli hozzáférés korlátozására.
Trump szerint kiváló volt az összhang a csúcstalálkozón
Az amerikai elnök úgy fogalmazott, „remek volt a kémia” közöttük Hszivel és Putyinnal, és „fantasztikus kapcsolat” alakult ki a három vezető között.
Trump állítása szerint mindkét elnökkel remekül kijön, és szerinte a Hszi Csin-pinggel ápolt jó viszonyának köszönhető, hogy Kína visszavette befolyását Latin-Amerikában – ahol a Trump-adminisztráció célja az amerikai dominancia helyreállítása.
„Kezdték környékezni Venezuelát, mire megkértem őket, hogy vonuljanak vissza, és megtették” – mondta Trump Kínáról. „A Panama-csatornánál is nagyon aktívak voltak, és ott is megmondtam nekik, hogy távozniuk kell.”
Trump szerint Oroszországnak is komoly befolyása volt Venezuelában, amelynek korábbi vezetőjét, Nicolás Madurót januárban fogták el az amerikai erők.
„Oroszország nyakig benne volt Venezuelában. Ma már nincsenek ott, és Kína sincs már ott” – zárta gondolatait Trump. „Mi viszont ott vagyunk.”







