Szinte minden magyar jobban jár a 2027-es költségvetéssel – jelentette ki Magyar Péter a büdzsé részleteit bemutató keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: nincs olyan költségvetés, ami egy év alatt képes minden problémát orvosolni.
Kármán András arról beszélt, hogy a választások után feltárták a költségvetési helyzetet, és arra jutottak, hogy 8 százalék körül alakult volna a hiány. Ez, mint mondta, fenntarthatatlan volt. A másik problémát a gazdasági növekedés hiánya jelentette: az elmúlt ciklus alatt összesítve 1,2 százalékkal bővült a gazdaság.
A cél tehát az volt, hogy növekedési pályára állítsák az országot, miközben felszámolják az elmúlt évek pazarló gyakorlatát – derült ki a pénzügyminiszter szavaiból.
Kármán András szerint a 2027-es büdzsé segít a családoknak a családi pótlék megduplázásával, miközben csökken a minimálbér adója, és béremeléseket vezet be a közszférában. Emellett számos beruházás indulhat el az uniós forrásoknak köszönhetően.
Külön kiemelte, hogy erre a hiány és az államadósság lefaragásával párhuzamosan kerül sor.
Ami a személyi jövedelemadót illeti, a minimálbér és 680 ezer forintos havi kereset között fokozatosa csökken majd az SZJA kulcs 15-ről 9 százalékra.
Az ágazati béremelésekre 677 milliárd forint jut. Ez fedezi többek között a szociális ágazatban, az egészségügyben, közművelődésben és rendészeti terülten dolgozók béremelését. További 10 milliárd forintot fordítanak az állami egyetemek oktatóinak bérfejlesztésére.
Magyar Péter hozzátette: tudja, hogy számos területen nagyobb emelésre lenne szükség, de úgy kell kormányoznia, hogy „négy év múlva is az emberek szemébe” tudjon nézni, ezért nem lehet mindent egyszerre. Azt is elárulta, hogy az uniós források egy részét is beforgatták a béremelésekbe – azok nélkül ekkora emelés sem lenne.
– Nem méltányos azt várni egy kormánytól, hogy egy és alatt kijavítsa a megelőző 16 vagy 20 év hibáit – fogalmazott. Azt is mondta, hogy aki elégedetlen, az hasonlítsa össze a helyzetét azokéval, akiknek jövőre sem emelkedik a bérük.
Ami a családtámogatási rendszer átalakítását illeti, Kármán András kiemelte a családi pótlék megduplázását. Elmondta azt is, hogy fenntarthatóbbá teszik a nők adókedvezményét: a kétgyermekes anyák nem kapják meg az adómentességet, egyébként pedig a már bevezetett kedvezményeknél bruttó 1 millió forintos jövedelemnél húznak egy határt. Az a feletti rész a 15 százalékos SZJA-kulccsal adózik majd.
Magyar Péter hozzátette: „ne gondolja senki, hogy a Fidesz betartotta volna a választási ígéreteit”. Szerinte egy újabb Orbán-kormánynak is szűkítenie kellett volna a családtámogatásokat. Úgy fogalmazott: „nem elvesz a Tisza, hanem nem vezet be valamit, amire nincs fedezet.”
A nyugdíjasok esetében a kormány megtartja a 13. havi, és a 14. havi első részletének kifizetését, ugyanakkor a minimálnyugdíjat a négyszeresére emelik, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan emelni fogják, és bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
Ezek után Magyar Péter azt ígérte, hogy az infláció és a gazdaság teljesítőképességének függvényében a távlati cél a nyugdíjak felzárkóztatása.
Kármán András szerint a költségvetés következő nyertese az egészségügy, amire 500 milliárd forinttal fordít többet a kormány jövőre.
A pénzügyminiszter külön kiemelte a gazdaságfejlesztési céljaikat. Szerinte az elmúlt évekbe a kormány túlzottan a külföldi nagybefektetőkre fókuszált. Ezzel a gyakorlattal is szakítanak.
Arról szólva, hogy miből lesz erre fedezet, megemlítette a migrációs bírság reménybeli megszüntetését, a KEKVA-k és a közmédia túlfinanszírozásának megszüntetését, és más állami költségek lefaragását.
Külön kitért arra, hogy az adórendszert úgy szeretnék átalakítani, hogy az egészségmegőrzésre és a környezetünk védelmére ösztönözzön. Ezzel párhuzamosan, mivel azt gondolják, hogy a nagyvállalatok túl sok kedvezményt kaptak, szigorítanak a társasági adó szabályozásán. Ez azt jelenti, hogy 9-ről 11 százalék körülire nő az adójuk.
Magyar Péter ezt úgy összegezte, hogy a „propagandával ellentétben a multik és a bankok kormánya volt az Orbán-kormány”.
Kármán András elmondása szerint a vagyonadóból 200 milliárd forint körüli bevételre számítanak, más adónemek finomhangolásával együttesen pedig 900 milliárd körüli összeget.
A pénzügyminisztérium előrejelzései szerint 2030-ra 3 százalék körüli lehet a GDP bővülése, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenhet.
A Wekerle programról is beszélt, kiemelve, hogy olyan konstrukciót raktak össze, amelynek célja a kínálatbővítés, máskülönben tovább hajtanák felfelé az árakat.
Magyar Péter ennek kapcsán kiemelte: az új program sokkal komplexebb, mint az Otthon Start volt, és a kormány megítélése szerint hatékonyabb és célzott segítséget jelent majd a fiatalok otthonteremtéséhez.
