HIRDETÉS

Cunamiriadó földrengés nélkül – mi mozdította meg a tengert Új-Zélandnál?

Két parti mérőállomás is szokatlan hullámzást jelzett az Északi-sziget keleti partján

Montázs
  • 2026.11.21. - 16:33
cunami
Képünk illusztrációAFP/NurPhoto/CFOTO

November 18-án délután az új-zélandi Napier és Gisborne parti mérőállomásai szokatlan vízszint-ingadozást jeleztek. Földrengésre utaló nyomot nem találtak. A hatóság mégis cunamifigyelmeztetést adott ki az Északi-sziget keleti partjára, mert veszélyes áramlatok alakulhattak ki.

A műszerek kezdetben legfeljebb harminc centiméteres hullámcsúcsokat mutattak, nagyjából tízpercenként. Sam Taylor-Offord, az Earth Sciences New Zealand ügyeletes szeizmológusa a gyors árapályhoz hasonlította a jelenséget. Egy ekkora vízszintváltozás a partról nézve alig feltűnő lehet. A befelé, majd kifelé mozgó víz viszont olyan erős áramlást kelthet, amely veszélybe sodorja az úszókat és a part közelében tartózkodókat.

A veszély elmúlt, az ok kérdéses maradt

A nemzeti katasztrófavédelmi ügynökség helyi idő szerint 17.38-kor adta ki a figyelmeztetést. Arra kérte az érintetteket, hogy jöjjenek ki a vízből, és távolodjanak el a strandoktól, kikötőktől és folyótorkolatoktól. A part menti szárazföld elöntésére nem számítottak, kitelepítésre sem került sor. Kevesebb mint fél órával később visszavonták a figyelmeztetést.

HIRDETÉS

A mérések szerint a hullámzás már öt óra körül tetőzött. A szakembereknek azonban idő kellett annak megítéléséhez, hogy a csökkenő értékek a jelenség végét mutatják-e, vagy csak átmeneti szünetet két erősebb hullám között. A hatóság végül úgy ítélte meg, hogy az azonnali veszély elmúlt. A vízmozgás eredetét ekkor még nem ismerték.

Megcsúszhatott az üledék, vagy összetalálkozhattak a hullámok

Az első lehetőségek között szerepelt egy tenger alatti földcsuszamlás. A folyók hordaléka felhalmozódhat a tengerfenéken. Ha egy ilyen üledéktömeg megindul a lejtőn, vizet szorít ki a helyéről, és földrengés nélkül is hullámsorozatot kelthet. Taylor-Offord egy másik lehetőséget is említett, a partot elérő különböző hullámrendszerek találkozását. A szakember a későbbi adatok alapján inkább időjárással összefüggő eredetet valószínűsített. A csuszamlást továbbra sem zárta ki.

HIRDETÉS

Az időjárás többféleképpen is megmozdíthatja a tengert. Az egyik ismert jelenség a meteocunami. Ilyenkor a vízfelszín felett gyorsan tovahaladó légnyomásváltozás indít el hullámokat. Ha a légköri zavar és a hullám hasonló sebességgel halad, a vízmozgás felerősödhet. A part közelében a sekélyebb tengerfenék és egy öböl alakja tovább növelheti a hatást. Ez lehetséges magyarázat arra, hogyan keletkezhet cunamiszerű hullámzás földrengés nélkül. A napieri eseményt a nyilvános közlések alapján még nem lehet biztosan meteocunaminak nevezni.

Hogy egy ilyen hullám mennyire váratlanul érhet partot, arra az Egyesült Államokból is van példa. 2013 júniusában New Jersey partjainál tiszta ég és nyugodt helyi idő mellett érkezett meg egy hullám, amely három embert sodort le egy mólóról. Az amerikai óceán- és légkörkutató hivatal szerint a hullámot egy órákkal korábban átvonult, gyors mozgású zivatarrendszer indította el.

Napier és Gisborne műszerei megmutatták, mikor lendült meg a víz, és milyen ritmusban tértek vissza a hullámok. A kutatók előtt most az a kérdés áll, honnan indult az első lökés. A parton már elcsendesedhetett a víz, amikor a történet legfontosabb része még ott maradt a mérési görbéken.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS