Sulyok Tamás pár perce aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0:00 órától megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása – fogalmazott a miniszterelnök.
„Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania” – mondta Magyar Péter.
„Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek. Megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, felszabadul az Alkotmánybíróság, megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának. 12 évben korlátozzuk képviselők megbízatását. Mindez nem csak azért jelentős, mert ezzel fontos vállalásaink teljesülnek. Ezekkel a döntésekkel visszaadunk valamit, amit az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől: annak bizonyosságát, hogy a hatalom korlátozható, a közös vagyon visszaszerezhető, az állam pedig újra a polgárait, a szabad magyar polgárokat szolgálhatja” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Megjelent az alaptörvény 17. módosítása szombat este a Magyar Közlönyben, így hivatalosan is kihirdették a jogszabályt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy aláírja a módosítást.
A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt. A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, továbbá rendelkezik arról, hogy a vármegye helyett ismét a megye elnevezést használják Magyarországon.
